Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

100 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200.1. 83. I'-VIrákok, a tegzesek viszont itt jelentkeztek nagyobb egyedszámmal (3. táblázat) Következtetések A mederfenék felszínére vonatkoztatott különböző kvantitatív gyűjtési módszerek csak azonos, vagy nagyon hasonló textúrájú alzatok esetén vethetők egybe, mert pl. a különböző markolók a mederanyagtól függően eltérő mélységig süllyednek az alzatba, és a felszínre hozott minta térfogata más és más lesz, az azonos felület ellenére is. Az egyes módszerek "fogási stratégiája" azonban még ilyenkor is befolyásolhatja az eredményt - ezt jól illusztrálja a kotróháló Gödön (vö. /. ábra). A rendszertani csoportok számában lévő különbség a módszerek által lefedett területek nagyságában lévő különbségből eredt. Kvalitatív gyűjtésre durvább textúrájú alzaton leghatékonyabbnak a K&S módszer bizonyult. Finom textúrájú alzaton a kotroháló hasonló vagy kicsit jobb hatékonyságú. Alzattól függetlenül a legkevésbé hatékony a Surber mintavevő. Mennyiségi gyűjtésre szinte minden rendszertani csoport esetében, az alzat textúrájától függetlenül a markolós módszerek voltak a leghatékonyabbak, a legkevésbé hatékonynak a kotróháló bizonyult. A finomabb textúrájú alzaton a két markoló közül a kagylók, az ászkarákok, a felemáslábú rákok, a kérészek, a szitakötők, a tegzesek és az árvaszúnyogok esetében az EkmanBirge markoló, a kevés- és a soksertéjű gyűrűsférgek esetében a Petersen markoló volt hatékonyabb. A csigák esetében nincs számottevő különbség a két markoló között. A durvább textúrájú alzaton a kagylók, a felemáslábú rákok és a tegzesek esetében a Petersen markoló, az ászkarákok esetében az Ekman-Birge markoló volt hatékonyabb. A csigák és az árvaszúnyogok esetében nincs számottevő különbség a két markoló között. Köszönetnyilvánítás A kutatómunka az OTKA anyagi támogatásával, a T/025419 sz. pályázat keretében folyt. A szerzők köszönetüket fejezik ki Kelényiné Welner Irmának a minták kiválogatásában nyújtott segítségéért. Irodalom Bíró K. (1972): Állatok elkülönítése üledékmintákból cukoroldat segítségével. VTTUKI Vízmin. Kut. Eredm. 2:83-88. De Zwarl, D. & Triverdi, R.C. 1992. Manual on Water Quality Evaluation,

, RIVM, Bilthoven, The Netherlands, pp. 217. Kobayashi S. (1979): Species-area curves. In: Ord J.K., Patil G.P. & Taülie C. (eds ): Statistical Ecology Series, Vol 4:349-368. Oertel Af. rí NosekJ. (2003): Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 8. Mesterséges alzatok bíomonitorozásra való alkalmazhatósága. Hídról. Közi 83:000-000 Tittizer T. (1999) : Benthos. In: Tümpling W und Friedrich G. (eds): Methoden der biologischen Wasseruntersuchung, p. 133-153. Jena. Stutgart. Lübeck. Ulm. G. Fischer Verlag NŐSEK JÁNOS 1973-ban okleveles biológusként végzett az ELTE Természettudományi Karán, 1976-ban doktorált. 1973-óta az. MT A Magyar Dunakutató Állomásán dolgozik. PhD fokozattal rendelkezik. Jelenleg főmunkatárs. OERTEL NÁNDOR 1973-ban okleveles biológusként végzett az ELTE Természettudományi Karán, 1974-ben doktorált. 1973-óta az MTA Magyar Dunakutató Állomásán dolgozik, jelenleg az Állomás vezetője. 1990-199l-ben másod diplomát szerzett Hollandiában (ÍHE/Delfl) az Anvanced Environmental Sanitation kurzust«. 1993 óta a biológiai tudományok kandidátusa. TÓTH BENCE 2002-ben okleveles biomémökként végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Karán. Bioindication by macroinvertebrates in the Danube. 9. Comparative analysis of different sampling methods J. N. Nősek, N. Oertel Abstract: In water quality assessment based on macroinvertebrates different qualitative and semiquantitative sampling methods are used. Differences in effectiveness of the sampling methods were tested in the littoral zone of the River Danube Regarding the number of taxonomic groups the "kicking and sweeping" method prooved the most and the Surber sampler the less effective sampling method. For quantitative sampling the different grabs (Petersen and Hkman-Birge) were the most and the dredge the less effective for almost all taxonomic group. Keywords: aquatic macroinvertebrates, quantitative sampling methods, Danube