Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.
35 Jelen esetben pl. míg a Mátrából 22 kérészfaj ismert (Kovács, 2001; Kovács és mtsai, 1998-1999), addig a Bieszczady egyetlen hosszabb patakrendszerében 38 (Kukula, 1991), a Tisza forrásvidékén szintén 38, de csak egy szűk, néhány hetes nyári időszakban történt gyűjtések eredményeként. Vagyis, várható az ismert fajszám jelentős emelkedése (Cser és Andrikovics, 2001; Galdean, 1999) A sűrűbb patakhálózat kedvezőbb feltételeket teremt a fajok vándorlásához, teijedéséhez, a nagyobb élőhely-diverzitás pedig a ritka, specialista fajok fennmaradásához. Összefoglalás A patakhálózat-sürűség háttérváltozóként fontos szerepet játszhat az élőhely-diverzitás kialakulásában. Ezt a sűrűséget különféle mutatókkal jellemezhetjük. Ezek közül legismertebb a km 2-enkénti vízfolyáshossz. Használhatjuk még ugyanezt a jellemzést a vízfolyások rendűsége szerinti felbontásban, a források és a különböző rendű patakok darabszámát, a patakok átlagos hosszát és részesedésüket a teljes hosszúságból. Az adatokból képet alkothatunk a vízhálózat sűrűségéről, amit természetesen nemcsak a csapadék mennyisége és eloszlása szab meg, hanem az alapkőzet vízáteresztő képessége, a vegetáció, antropogén hatások stb., de itt most az a fontos, hogy mennyi és milyen élőhely keletkezik. Látható, hogy a Kárpátok vizeinek bősége sokszorosan fölülmúlja a Magyar-Középhegységben találhatókéit, ami biztosan kihatással van a fajdiverzitásra is. Ezt támasztja alá a kérészek fajszámában talált különbség is. Ez az előtanulmány tehát ahhoz a kérdéshez próbál kiindulópontot adni, hogy a patakhálózatok sűrűsége milyen szerepet játszik a fajszám-terület összefüggésben. Köszönetnyilvánítás Hálás köszönet Bakos Kinga Máriának a számítógépes munkában nyújtott segítségért. Felhasznált irodalom és térképek Andó, M. (1999): Hydrogeographical features of the Upper Tisza riversystem. In: Hamar, J. & Sárkány-Kiss, A eds : The Upper Tisza Valley. Tiscia Monograph Series Szeged, p: 135-172. Báldi, A. (1998): A fajszám-terület összefüggés modelljeinek és elméleteinek áttekintése. Omis Hungarica 8 Suppl. 1: 41-48 Cummins, K. W. (1975): The ecology of running waters; theory and practice. Proceedings of the Sandusky River Basin Symposium. Tiffin, Ohio, vi + 475 p. 277-293. Cser, B-, & Andrikovics, S. (2001): A Tisza-lörrásvidék patakjainak gerinctelen makrofaunájáról. Hidrológiai Közlöny 5-6: 346-348. Gáldean, N. (1999): Some considerations about the rheophilic elements of the beuthic fauna (order Ephemeroptera, Plecoptera and Trichoptera) of the Upper Tisa Region In: Hamar, J. & Sárkány-Kjss, A. eds : The Upper Tisa Valley. Tiscia Monogr. Series Szeged, pp 413-426. Kovács, T. (2001). Kérész lárvák a Mátrából (Ephemeroptera). Folia Hist. Nat. Mus. Matraensis 25: 163-169. Kovács, T„ Ambrus, A. & Bánkiiti, K. (1998-1999): Data to the Hungarian mayfly (Ephemeroptera) fauna arising from collectings of larvae. Folia Hist. Nat. Mus. Matraensis 23: 157-170. Kukula, K. (1991): Mayflies (Ephemeroptera) of the Wolosatka stream and its tributaries (The Bieszczady National Park, south-eastern Poland). Acta Hydrobiol. 33, 1/2: 31-45. Lászlófy, W. (1982): A Tisza - vízi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. Akadémiai Kiadó, Budapest. Muhar, S„ Schwarz, M„ Schmutz, S. & Jungwirlh, M. (2000): Identification of rivers with high and good habitat quality: methodological approach and applications in Austria Hydrobiol. 422/423: 343-358. Magyarország Atlasza. Cartographia Kft. Budipest, 1999. Bieszczady 1:75 000, PPWK S. A, Warszawa, 2001. A Börzsöny turistatérképe 1 :40 000, Cartographia, Budapest, 1998. Máramarosi-havasok 1 :50 000, Kárpáüa Térképműhely Kft., Bp., 2001. A Mátra turistatérképe 1:40 000, Cartographia, Budapest, 1998 A Pilis és a Visegrádi-hegység turistatérképe 1:40 000, Cartographia, Budapest, 1990. A Zempléni-hegység turistatérkpe. Északi rész 1:40 000, Cartographia, Budapest, 1997. A Zempléni-hegység turistatérkpe, Déli rész. 1:40 000, Cartographia, Budapest, 19%. Az Északkeleti-Kárpátok esetében az 1890-ben és 1914-ben kiadott 1:75 ezer méretarányú térképet használtam. CSER BALÁZS 1992-ben biológia-kémia szakon végzett az ELTE TFK-n., 2002-ben biológus szakon az ELTE TTk-n. Jelenleg doktorandusz az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékén, és a Budapest Gyógyfilrdői Rt. biológusa. A possible variable for characterizing the streams as habitats: density of watercourses Cser, B. Abstract: The density of watercourses in a given area supposedly plays an important role in the development of diverse running water habitats. In order to find out more about the above issue I made preliminary studies and compared watercourses in different areas of the Carpathians. I gave the following figures: length and number of streams in a certain territorial unit, as well as the general length of streams and their quota from the total length according to their order, respectively. My results showed that the density of watercourses in high and wet mountains is much higher than that in lower mountain-ranges of medium height. When having higher water density species are more likely to migrate and spread, while higher habitat density encourages the survival of rather rare and special species. Keywords: Carpathians, density of watercourses, habitat diversity.
