Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

6. szám - Nagy László–Nagy Gergő Tamás: Természeti katasztrófák súlyossága

364 HIDROLÓGIA] K.ÖZLÓNY 2003. 83. ÉVF

. 6. SZ. szélyforrásokra, mintegy kevésbé súlyosnak értékelve azokat. Általánosan azt lehetne mondani, hogy az osztrák gimnazisták, kettő kivételével minden tényezőt veszélytelenebbnek tartottak, mint a kanadai válaszadók. Ennek oka valószínűleg életkorukból származik. A legveszélyesebbnek az atomháborút ítélték, ami megegyezik a kanadaiak rangsorolásával. Rögtön ezt követi az osztrákok szemében a levegő szennyezése és erdők tarvágása, követve a föld ózonpajzsának a sérülésével és a klímaváltozással. Legkevésbé veszélyesnek tartották a légkondicionálást (- 2,1), a házak részére kialakított telkeket (- 2,1), a háztartási tűzhelyeket (- 2,2), a televízió (- 2,6) által előidézett káros avagy veszélyes hatásokat, s meglepő módon a cigarettázást (- 2,3). Az osztrák és kanadai válaszadóknál az 5 legkevésbé veszélyes közt csak 1 az átfedés. Több területen lényeges az eltérés a két csoport között. Jóval veszélytelenebbnek tartották az osztrák fiatalok a dohányzást (eltérés: - 3,5), a házak részére kialakított kerteket (- 3,0), a kezelt szennyvíz a tengerekbe való bevezetését (2,8), az új technológiákban növekedő bizalmat (- 2,6), az anyagi gazdagodásra irányuló értékrendszert (- 2,2), az állatfajok számának csökkenését (- 2,2), a gazdasági növekedés utáni hajszát (- 2,0), a hitet, hogy az ember uralkodik a természet fölött (- 2,0), biotechnológiát (- 1,9). Ezzel szemben viszont a turisztikát és utazást (0,9), a szabadban való testmozgást (1,5) sokkal veszélyesebbnek tartották, mint a kanadai megkérdezettek. Ez azért meglepő, mert Ausztria az egyik legnagyobb idegenforgalmú ország: évente turisták milliói látogatnak el Bécsbe, Salzburgba és a hegyekbe. Talán éppen ezért tisztában vannak a turizmus veszélyeivel, és az utazást nemcsak "happening"-nek tekintik. A sport veszélyessége viszont nem tűnik annyira kézenfekvőnek. A sízésre Ausztriában nemzeti sportként tekintenek, de látják a sok balesetet is. Magyarországi válaszadók A magyarországi felmérésben résztvevők második diplomájuk megszerzésére törekvő szak-üzemmérnök hallgatók, azaz jól képzett válaszadók voltak (19 fö, ebből 4 nő, 25-47 közötti kor, 32,5 év átlagéletkor mellett). A hazai válaszok alapvetően a két külföldi válasz között helyezkedtek el. A magyarok csak 7 helyen ítélték a felsorolt veszélyeket súlyosabbnak, mint a kanadai válaszadók és 16 veszélyt ítéltek meg pozitívabban, mint az osztrák fiatalok. A magyarországi megkérdezettek legsúlyosabb veszélynek a mérgező vegyi anyagok termelését, lerakását ítélték. A további rangsor kicsit eltér az osztrák válaszadóktól és az első ötbe még a az atomháború, az erdők pusztulása, levegő szennyezése és a föld ózonpajzsának a sérülése került. A legkevésbé veszélyesnek ítélt tevékenységek egy kivétellel megegyeztek a kanadai eredményekkel: az öntözéses mezőgazdaság (- 1,9), és ennél is csekélyebb a veszélye a természeti környezetre a könnyűbúvárok (2,2), turisztika, utazás (2,0) vagy a szabadidő-sportokat kedvelők: sízők, természetjárók, golfozók, alpinisták tevékenységeinek (- 2,5) A választ adó magyarok lényegesen súlyosabban ítélték meg a veszélyeket az osztrákoknál a televíziózással, a folyamatos gazdasági növekedés társadalmi igényével, a mérgező vegyi anyagok termelésével, a műtrágyák használatával és a földrengéssel kapcsolatban. Ez utóbbinál talán szerepet játszik az, hogy Magyarország földrengés (1,5) szempontjából inaktív területen helyezkedik el, így az ismeretek talán csekélyebbek, mint az árvízzel kapcsolatban (1,1). Ehhez feltétlenül hozzájárulhatott, hogy a választ adók két éves posztgraduális képzésen vettek részt "árvíz és belvíz" szakirányban. A választ adó kanadaiak lényegesen súlyosabban ítélték meg az intenzív üzleti halászat, a kifeszített vontató hálóval végzett halászat, és a hízómarha tenyésztés veszélyességét, mint a magyarok. Néhány összehasonlító érdekesség A magyarok tartották a legveszélyesebbnek az árvizet, ami származhatott az ország kitettségének helyes megítéléséből. Az osztrákok tartották a legveszélytelenebbnek az atomerőművet, annak ellenére, hogy a Bécs melletti csaknem készre megépített atomerőmüvet a környezetvédők nyomására nem helyezték üzembe. A kanadaiak, mint a válaszadók közül az egyetlen tengerparttal rendelkező ország lakosai, még a kezelt szennyvíz tengerbe eresztését is súlyosabbnak tartották, mint a növényvédő szerek alkalmazását, vagy a feltöltésre használt kommunális hulladékot (szeméttelepet). A folyókon épített gátakat az osztrákok a csaknem veszélytelenek közé sorolták, míg a veszélyeket legsúlyosabbnak ítélő kanadaiak is csak a közepesen veszélyesek közé helyezték. Mind a három felmérésről megállapítható: - a felmérés jól mutat emberi csoportok értékrendje közötti szignifikáns különbséget, - a negatív eseményekkel viszonylag jól tisztában vannak a válaszadók és kicsi az eltérés a csoportok között, - a pozitív események (vagy legkevésbé negatív események) megítélésénél nagyobb a bizonytalanság, szórás a válaszadó csoportok között. Jelen közlemény "Nagykatasztrófák" clmü folytatása a Hidrológiai Közlöny következő cikkében olvasható. E cikkhez tartozó táblázatot a következő cikk után közöljük. A táblázat- és ábra-számozás a két cikkben folytatólagos. A kézirat beérkezett: 2003. május 6-án NAGY LÁSZLÓ NAGY GERGŐ TAMÁS főtanácsos, OVF Budapest, egyetemi hallgató, UniWien Bécs Abstract: Keywords: The severity of natural disasters Nagy, I. - Nagy, G. T. A common yardstick suited to measure the hazards and disasters inflicting losses is considered essential in order to compare such events. The difficulty arises from the broad spectrum of approaches used for assessing different disasters, which sometimes preclude comparison even of disasters caused by the same source of hazard. In the interest of overcoming such problems it is considered essential to identify a set of criteria in terms of which different disasters can be assessed and compared. The aim of the paper is to offer guidance as to the order of magnitude in the labyrinth of natural processes and disasters inflicting losses. natural disasters, loss survey