Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
6. szám - Kontur István†: A mértékadó vízhozam meghatározásának eljárásairól
360 HIDROLÓGIA] K.ÖZLÓNY 2003. 83 . ÉVF. 6. SZ. lyen értelemben nevezhetjük ezt transzformációnak, amelyben a tér információit időbelivé alakítjuk, hiszen a klasszikus mérnöki előrebecslés idősorok felhasználásából nyeri a statisztikai adatait. Kuni Takeuchi az alábbi kérdésköröket sorolja föl ezzel kapcsolatban: intenzív adatgyűjtés, mint pl. WHYCOS, FRIEND (Flow Regimes from International Experimental Network Data), HELP (Hydrology for Environment Life and Policy) - analóg vízgyűjtők keresése, amelyek mérési adattal rendelkeznek, távérzékelés észlelésének végzése: TRMM (Tropical Rainfall Measurament Mission), GPM (Global Precipitation Mission), SAR (Syntetic Aperture Radar), és lézer altiméter TOPEX, POSEIDON, stb., a hidrológiai modell szimuláció az osztott paraméterű fizikai alapú modellekkel, mint pl. a TOP, TANK, HEC, SHE, stb., ahol is a paraméter identifikáció a John Schaake által oly jelentősen szorgalmazott MOPEX modellel végezhető. Végül, de nem utolsó sorban az integrált meteorológiai és hidrológiai modell szimulációja végezhető el, ahol természetesen figyelemmel kell lennünk a mezo-léptékü modellezésre és az ún. sub-grid effektusra, vagyis arra, hogy a különböző modellek összekapcsolásánál a különböző időbeli és elsősorban térbeli felosztásból jelentős megoldásra feladatok várnak a modellezőre. Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni a kiváló lancastari hidrológus, Keith Beven 2001. évi írását s 2002-ben megjelenés alatti tanulmányát. A PUB program fontosságát az is mutatja, hogy az IAHS nemzetközi közgyűlésének jövő évben Sapporoban megrendezésre kerülő témái között egy szimpózium és egy munkaértekezlet is ennek lett szentelve. Tehát a mérési hiányok leküzdésére és modellezésre igen jelentősen figyel a nemzetközi hidrológiai gyakorlat és kutatás is. Sőt, fel lehet hívni a figyelmet még egy fontos momentumra, amely a PUB programot előtérbe helyezi olyan területeken is, ahol az adatok, az észlelések viszonylag kielégítő mennyiségben vannak, de az emberi beavatkozások úgy mennyiségileg, mint minőségileg jelentős befolyást gyakoroltak a környezetre, a hidrológiai folyamatokra és akkor az egyik legkézenfekvőbb megoldás az új körülményeket figyelembe vevő modellezés, jövő szimuláció. 7. Összefoglalás A hidrológiai kutatásban az európai csatlakozással is párhuzamosan jelentős együtt munkálkodásra lehet és kell számítani, amelyben egy olyan egyszerű és a mérnöki gyakorlatban számtalanszor előforduló kérdésre is folyamatosan választ kell adni, mint a mértékadó, vagy tervezési vízhozam abban az esetben, amikor az adott szelvényben nem áll rendelkezésre megbízható és megfelelő hosszúságú adatsor. Amint látható, számos út és megoldás kínálkozik, amelyek közül mindig az adott lehetőségeknek megfelelően a különböző gazdasági, időbeli, stb. feltételeket is számba véve kell döntenünk. De a világ tudományos trendjét tekintve, mint arról a PUB program kapcsán írtunk, bizonyosan a térbeli, távérzékelési adatok előretörésével a globális hidrológiai modellek felé mutat az az irány, amelybe a magyar kutatásnak is aktívan részt kell vennie, miközben természetesen semmit sem szabad fölöslegesen kiselejteznünk az eddig elért eredményekből. Különösen várható a víz mennyiségi és minőségi modellezésének összhangja, amennyiben a tudományos kutatást megfelelő és a korszerű nemzetközi tendenciákat is átlátó szellemi háttérrel rendelkezően irányítják. 8. Irodalom Bárdossy, A., Kontur, I., Zsuffa, I (1999): Tét, német-magyar együttműködés jelentés: A térbeli információk felhasználása az árvízi vízhozamok meghatározásában. (Kézirat). Beven, K. J. (2001): How far can we go in distributed hydrological modelling? Hydrology and Earth System Sciences, 5/1/,1-12. Beven, K. J. (2002): Towards a coherent philosophy for modelling the environment. (Megjelenés alatt, kézirat). Kontur, I. (1993): A hidrológiai folyamatok leírása véletlen bolyongási modellekkel. Kandidátusi értekezés. (Kézirat). Kontur, I. (2001): Beszámoló az IAHS maastrichti nemzetközi közgyűléséről. NHP/OHP Híradó 2001/4 Kontur, I. (2002): Discharge calculation by statistical methods for small Hungarian catchments. Poszter az nizzai EGS konferencián. Kőris, K. (2001): Új hazai árvlzszámítási módszer hegy- és dombvidéki vízgyűjtőkre. MHT XIX. Orsz. Vándorgyűlés, Gyula, pp SUSIS. Takeuchi, Kuni (2002): IAHS Decade of Prediction of Ungaged Basins. IAHS Newsletter Nr74. pp. 2-4. Zsuffa, I. (1999): Műszaki hidrológia I-IV. Műegyetemi Kiadó. A kézirat beérkezett: 2003. augusztus 15. KONTUR ISTVÁN dr., oki. mérnök, mérnök-matematikus, egyetemi doktor (1975), a műszaki tudomány kandidátusa (1994), Széchenyi professzori ösztöndíjas (1999). 1968-tól a Budapesti Műszaki Egyetem gyakornoka, tanársegédje, adjunktusa, 1995-től docense. Kutatási területe: hidrológia, előrejelzések, idősorok statisztikai elemzése. A Hidrológiai Közlöny Szerkesztő Bizottságának tagja, a Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztályának hosszú éveken át vezetőségi tagja, a Vásárhelyi Pál emlék lap (1974) és a Pro Aqua emlékérem (1982) kitüntetettje. 2003. július 11-én elhunyt. Approaches to design flow estimation Kontur, I. Abstract: Parallel to accession to the EU important co-operation projects may and should be anticipated also in the field of research on hydrology. One of the often recurring simple questions to be answered in engineering practice concerns the design flow through cross sections, for which reliable time series of the desirable length are unavailable. Hungarian scientists should participate actively in the trend towards global hydrologic models while preserving where justified the results achieved thus far. The present article was preserved in the form of a manuscript, or more precisely a file, of the deceased author, completed and prepared for publication. His colleague at the institute, Professor János Józsa, sent the "manuscript" to the editor. Keywords: hydrology, hydrological statistics, design discharge.
