Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
6. szám - Nagy László–Nagy Gergő Tamás: Természeti katasztrófák súlyossága
361 Természeti katasztrófák súlyossága Nagy László 1, Nagy Gergő Tamás 2 'Országos Vízügyi Főigazgatóság, 1012. Budapest, Márvány u. 1/C, 2UniWien Bécs Kivonat: A károkkal jelentkező veszélyek és a katasztrófák összehasonlításának lehetősége segítene eligazodni a mindennapi események összehasonlításában. Nehézség, hogy a különböző katasztrófák különböző módon jellemezhetők, és még ugyanazon tenmészeti veszélyfonásnál sem minden esetben megoldott az összehasonlíthatóság. A probléma kezeléséhez egyértelműen meg kell határozni azt a feltétel-rendszert, amely segítségével a különböző természeti veszélyek önmagukban és egymással is összehasonlíthatók. A tanulmány célja, hogy segítséget nyújtson a károkozással jelentkező természeti folyamatok és katasztrófák dzsungelében a nagyságrendi eligazodásban. Kulcsszavak: természeti károk, kárfelmérés A híradásokban naponta láthatók megdöbbentő képsorok különböző erőszakos cselekményekről, természeti ós technológiai (men made) „katasztrófákról". A televízióban egy kidőlt fái is be lehet mutatni, mint egy hatalmas viharkár eredményét A bemutatott károk nagy része azonban nem takar igazi katasztrófát. A károkkal jelentkező veszélyek és a katasztrófák összehasonlításának lehetősége segítene eligazodni a mindennapi események összehasonlításában. Nehézség, hogy a különböző katasztrófák különböző módon jellemezhetők, és még ugyanazon természeti veszélyforrásnál sem minden esetben megoldott az összehasonlíthatóság. Az összehasonlítás nehéz, mert a károkozással járó különböző természeti folyamatok különböző paraméterekkel jellemezhetők A szél sebességére jellemző Beaufort skála vagy Nakajima skála nehezen összehasonlítható a földrengés Richter skálájával, vagy akár egy árvíz szintjének magasságával. Sokszor egy természeti katasztrófa jellemzésére megadott skálák - pl. a különböző földrengés skálák - önmagukban is nehezen összemérhetők. A probléma kezeléséhez egyértelműen meg kell határozni azt a feltétel-rendszert, amely segítségével a különböző természeti veszélyek önmagukban is, egymással is összehasonlíthatók. E tanulmány célja, hogy segítséget nyújtson a károkozással jelentkező természeti folyamatok és katasztrófák dzsungelében a nagyságrendi eligazodásban. 1. Természeti veszélyek előfordulása Az ENSZ felismerve a XX. század végének kihívását, az 1990-2000 közötti tíz évet a katasztrófák elleni küzdelem dekádjának nyilvánította. Jelenleg az IDNDR 1 több mint 120 Nemzeti Bizottságot számlál. A nemzeti IDNDR szervezetek növekedése ellenére és a folyamatosan végrehajtott preventív intézkedések dacára a természeti veszélyforrásokból eredő veszteségek nem csökkennek még az olyan fejlett országokban sem, mint az USA, Japán, vagy Franciaország, sőt egy stabilan emelkedő tendenciát mutatnak. Ez a tendencia, ami a XX. század második felében figyelhető meg leginkább, és a következő okokra vezethető vissza: - a világ népességének robbanásszerű növekedése a II. világháború után; - korábban lakatlan területek meghódítása, - emberi tevékenység által előidézett veszélyes folyamatok (talajvízszint-emelkedés, tengeri erózió, szeizmikus aktivitás stb); - rossz biztonsági koncepció, ami rendszerint a természeti katasztrófa hatásának semlegesítését célozza és nem a megelőzést. Az IDNDR filozófiájának folyamat ábrája: ' International Decad of Naturel Disaster Reduction. (Természeti katasztrófák csökkentésének nemzetközi évtizede). A természeti katasztrófák nem kerülhetők el 11 Az ember viselkedése a természeti veszélyek között az épített környezetben tanulmányozható és megismerhető Az emberi magatartás befolyásolható u A természeti katasztrófák következményei csökkenthetők Az elsődleges a természeti katasztrófák elhárításban a megelőzés, de ha már bekövetkezett a katasztrófa, gyorsan, hatékonyan kell reagálni. Ez utóbbi megállapítás különösen igaz a nagyobb természeti katasztrófákra A természeti veszélyekből eredő károk csökkentése a holisztikus és gazdasági szempontok érvényesítésén kell alapuljon, a tapasztalat az, hogy a káros esemény okozta veszteségek felszámolásának költsége tetemesen meghaladja a preventív intézkedések költségét. A vizsgálatokat ország-szinten végeztük, kivéve néhány kontinens méretű országnál, ahol ezt a szintet csökkentettük. Természetesen egy lokális probléma másként jelentkezik a kis közösségnél, a falu, a megye, régió, országos, vagy kontinens szinten. Egy ausztriai falu felét elsöprő lavina lehet, hogy a szomszéd ország híradásába be sem kerül. 2. Korábbi katasztrófák adatai A természeti veszélyforrások nagyságrendi értékeléséhez segitséget nyújt korábban bekövetkezett katasztrófák ismerete, értékelése. Látni kell azonban, hogy - a katasztrófak és rendkívüli jelenségek között nincs egy-egy értelmű megfeleltetés, - a katasztrófak körében is nagyságrendű eltérések lehetnek, amit az avatatlan, egységnyi sugarú állampolgár nem is érzékel a híradásokban szereplő elrettentő képsorok alapján. A fentiek bemutatására idézzük az 1997. és 1999. évek 50-50 katasztrófaját. (Munnich Re 2 1997, 1999) Ennek alapján megállapítható, hogy a fenti két évben csak a bemutatott 100 katasztrófa esetén. - Az áldozatok száma 71 400 főre tehető, - A keletkezett anyagi kár 120 milliárd amerikai dollárban adható meg. - Az 1999. évnél szerepel két magyarországi árvíz is, - A károk széles határok között mozognak, egészen 15 md USD-ig. 2 A föld legnagyobb viszontbiztosítója
