Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

6. szám - Korompai Gábor: Gondolatok a Nílus-völgy vízgazdálkodásáról

348 Gondolatok a Nílus-völgy vízgazdálkodásáról Korompai Gábor Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: Földünk leghosszabb folyója (6671 km) a XXI. században újabb mezőgazdasági müvelésre alkalmas területek kialakítá­sában játszik meghatározó szerepet: Dzsezira, Új-Nilus-völgy, delta. Hogyan lehetséges ezek megvalósítása a gyorsan szaporodó népesség, a szudáni polgárháború és a szélsőséges klíma, adott esetben vízjárás ismeretében? Most csak né­hány fontos földrajzi jelenséget érinthetünk, miközben felhívjuk olvasóink figyelmét az áttekintéshez szükséges ábránk­ra. Az alábbi írás a Társadalomföldrajz-Területfejlesztés I. kötetben (Kossuth Egyetemi Kiadó Debrecen, 2003) megje­lent dolgozat bővített változata. Kulcsszavak: vlzerőhasznosítás, csatornaépítés, tározás, öntözés, vlzmegosztás, hajóút, betegségek Amikor 1861-ben S. W. Baker és magyar felesége Sass Flóra elindultak a Felső-Nílus forrásvidékének ku­tatására és ott találkoztak a Viktória-tó felől érkező J. H. Speke-vel, akkor megállapították, hogy a hatalmas víz az említett tóból fakad, de bizonyára elképzelhetetlennek tartották volna (ha szóba kerül), hogy ez a vízmennyiség a XX. sz. második felére kevésnek bizonyulhat. 1. A Nilus által szállított éves vízmennyiségeket az 1. ábra tartalmazza. Természetesen, ezek évről évre vál­toznak. Két szembetűnő aránytalanságra kell utalnunk. Az első a Fehér-Nílus vízszállítása, a SUDD-mocsarának elhagyása után, hiszen ott elpárolog és elszivárog vizé­nek ötven százaléka. A második meghatározó változás színtere a szudáni fővárosnál van, ahol a két Nílus egye­sül. Látható, hogy a meghatározó víztömeget a rövidebb Kék-Nílus hozza. Nélküle a társa talán el sem érné a ten­gert, hiszen az utolsó kétezer kilométeren egyetlen mel­lékfolyó sem táplálja, miközben útja ezután a Szahara-si­vatag csapadékmentes tájain halad át. Ma már a torkolati vízhozama gyakran 1500 m 3/s körüli, amit még például a Néva is felülmúl! Az Etiópiában eredő Kék-Nílus az egyszakaszos nyá­ri esők táplálta Tana-tóból és környezetéből szállítja vi­zét. Egyéb mellékfolyóival együtt nyolcvan százalékát adja Szudán és EAK (Egyiptomi Arab Köztársaság) éves vízszükségletének. A három érintett legnagyobb területű, és népességű ország két alapadata pontosan utal a népes­ség rohamos emelkedésére, és arra a tényre, hogy az 1959-ben megkötött EAK-szudáni vízmegosztás immár tarthatatlan, mert abban egyenrangú félként kell kezelni az eddig mellőzött Etiópiát is. 1. táblázat Lakosságszám és területadatok a Nílus-völgy országaiban Ország Lakóinak száma (millió fő) Területe (km J) Szudán 18,6(1982) 33,0 (2002) 2505813 Etiópia 32,6(1982) 61,2(1998) 1133380 EAK 42.2(1982) 65,0 (2000) 1002000 Az utóbbi évek felmérései szerint komoly aggodalom­ra ad okot a Nílus-völgyben felmért öntözhető terület nagysága és a belőle fakadó kérdés: honnan lesz hozzá elegendő víz? Ugyanis 8 millió hektárt öntöznek csak, de ezt lehetne 92 millióra növelni. Vagyis a kihasznált­ság csak 8,69 százalékos! EAK 3078 000 ha-on végez öntözést, amit 4,4 millió ha-ra lehetne emelni. Rendkívül nagy szükség lenne rá, hiszen az 1970-es évek kezdete ó­ta, amikor befejezték Asszuánnál a nagy gát (Sadd el­Ali) építését, tőle északra nincs természetes elöntés és ta­lajerő utánpótlás a folyó mentén. Szudánban 1.935.200 ha-t öntöznek rendszeresen, amit 2,7 millióra szeretné­nek kiterjeszteni. Etiópia egyelőre roppant rosszul áll, hi­szen kiépített öntözhető területeinek nagysága mindössze 23.160 ha. A megindult fejlesztés végső célja 2,2 millió ha elérése, amihez jelentős mennyiségű vizet fog vissza­tartani a Kék-Nílusból és az Atbarából. Ezzel Szudán­nak és EAK-nak számolnia kell és a tudomány eredmé­nyeit figyelembe véve gondoskodni az elengedhetetlen vízpótlásról. 2. A Nílus-medencében eddig nyolc, vízszabályozás­sal összefüggő, jelentősnek mondható építkezés történt 1898 után, tehát zömében a XX. században. (Az EAK te­rületén álló öt kisebb gátról nem szólunk, L ábra). Az ugandai Owen-vízesésnél telepített Jinja-vízerő­mű az 196o-as évek büszkesége. Benne egy 150 MW kapacitású erőtelep dolgozik. (Ábránkon az egyes szá­mot kapta.) Az ország iparát magához vonzó energetikai központ egyben kétségtelenül szabályozó hatást is képes gyakorolni a Föld harmadik nagyságú tavának, a Viktóri­ának (közei 70 ezer km 2) a vízháztartására. A Jonglei-csatorna befejezetlensége, földrajzi, társa­dalompolitikai szempontból egyaránt a kontinens legne­hezebb megoldásra váró feladatai közé tartozik. Ugyanis a déli nagy tavak felől érkező Nílus, Bor és a Sobat-fo­lyó torkolata között, Afrika egyik híres biotópjában el­veszti ideszállított vizének felét! A SUDD-mocsár zooló­giai és botanikai értéke felbecsülhetetlen. Egyértelmű, hogy védeni kell, mert az öreg kontinens természeti erő­forrásai aggasztóan megfogyatkoztak. Szudán déli nilóta népeinek két nagy csoportja él a mocsárvidéken, a nue­rek és a dinkák törzsei, mintegy két millió ember. Nem szeretnék őseik földjét elveszíteni. A hetvenes években (1974 és 1975) véres lázadással tiltakoztak a vízelveze­tés terve ellen. A mocsár legnagyobb hatásterületét 150 ezer km 2-ben szokták megjelölni. Azonban legfontosabb „magterülete" a nyári esős időben 36 ezer km 2-en kínál i­gazán jó vizsgálati területet, ami a száraz időszakban a felére csökken. Ebbe a nagy „tálba" a Nílus mellett a nyugatról érkező Bahr-el-Arab és a délnyugatról jövő Bahr-el-Ghazal szállít sok km 3 vizet. A számítások sze­rint az évente elpárolgó és elszivárgó víz mennyisége le­galábbl3-14 milliárd m 3! Tökéletesen ésszerű gondolatnak számit ezt a pocsék­lást nem megszüntetni, hanem mérsékelni, mert északon rövidesen nehézséget okozhat a vízhiány, vagy a Kék­Nílus áradásának időnkénti elmaradása. A Jonglei-csa­torna elkészítését (közösen épített szudáni-egyiptomi mű lett volna) azok szorgalmazzák, akik a Viktória-tó tartós magas vízállására hivatkoznak és azt mondják, hogy a Bor után a csatornába terelt napi 25-50 millió m 3 víz nem jelentene ökológiai katasztrófát a SUDD-ra nézve, félté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom