Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

6. szám - Scheuer Gyula: Mészképző ásványvízforrások és kiválásaikat befolyásoló tényezők

344 HIDROLÓGIA ] K .ÖZL ÓNY 2003. 83. ÉVF. 6. SZ. felszínre lépő hévforrásoknál az évszaktól, de még a nap­szaktól is függően változik a hőmérséklet-csökkenésből eredő kicsapódási dinamika. A nyári hónapokban a forrás hőmérséklete és a léghőmérséklet között kisebb a különb­ség nappal, ezért a lehűlés okozta kiválás jelentős lehet u­gyan, de növekszik az éjszakai lehűlés miatt. A hosszú téli évszakban a hőmérséklet csökkenésből eredően fokozó­dik, mert a forrás hőmérséklete a nagy hideg miatt gyor­san lehűl, miközben intenzív mészkiválás történik. Ezért lerögzíthető, hogy a hideg éghajlatú területeken a hévfor­rások hőmérséklet csökkenése egyik igen jelentős ténye­zője a mészképződésnek. A trópusokon, szubtrópusi területeken a forrásvíz lehűlése lassabban következik be, ezért kiválás okozta té­nyezőként elhúzódóan jelentkezik, és a kiegyenlített hő­mérsékleti adottságok miatt a dinamikában is csak kisebb ingadozások mutathatók ki. A mérsékelt éghajlatú öv hévforrásainál a klimatikus adottságok miatt vízhőmérséklet változásból eredő dina­mikában lényeges különbségek tapasztalhatók. A téli hó­napokban sokkal erőteljesebb, mint a nyári évszakban. A lehűlésből eredő felhalmozás még attól is függ, hogy az adott forrásvíz környezetében koncentráltan, vagy szétterül­ve folyik le, mert az utóbbinál a lehűlés sokkal gyorsabban következik be, és ilyen helyeken határozott felerősödése fi­gyelhető meg a kiválásnak. Fokozza ezt még az elfolyás gyorsasága is. A lassú vízmozgás mellett már fellép a párol­gás is mész-szénsav egyensúlyt megbontóként. Egyes mész­kőtípusoknál pl. a lejtői kaszkádos előfordulásoknál már há­rom tényező együttesen - hőmérséldetcsSkkenés, a párol­gás és a kisebb-nagyobb vízesések miatti C0 2 kiverődés o­kozza a kiválást A leírtakból következik, hogy a mészképződésnek ké­miai folyamatában résztvevő tényezők nem egyformán hatnak még egy előforduláson belül sem. Egyesek a fel­színre lépés pillanatában és szűk környezetében hatnak e­rőteljesen (nyomáscsökkenés), majd hatásuk megszűnik, és a kiválásban más tényezők lépnek előtérbe, amelyek e­lősegítik és fokozzák a mész-szénsav egyensúly további megbomlását, mint pl. a párolgás, vízszétterülés, sebes­ségváltozás, vízesések, majd lassú vízmozgás - egészen a pangó állapotig. Ezért van az, hogy egy adott előforduláson belül a ki­csapódás sebességében, ill. a kivált mész mennyiségében jelentős eltérések tapasztalhatók. Ezért nem mindegy az, hogy hol történnek a mészképződés sebességére vonatko­zó mérések, mert a fent leírtakból következtetve egy a­dott előforduláson belül vannak szakaszok, ahol ez igen gyors és jelentős, mert e részen a kiváláshoz szükséges feltételek kedvezően összegződnek. Míg más részeken i­gen lassú, vagy éppen szünetel. Ez a dinamikai ingadozás egy adott előforduláson belül időben és szakaszosan is változhat, mert ahol korábban lassú volt ott arra hirtelen gyors és dinamikus mészkiválási szakasz következhet. Bargar K. E. (1978) a Yellowstone N.P.-i (USA) Mammoth Hot Springs-nél mészkőképződésre közölt ér­tékeket. A forrásoknál 2,8-56,6 cm/év közötti ingadozást mutatott ki a mérési időszakban, azzal a megjegyzéssel, hogy a szárazabb években, amikor a források hozama csökken vagy időlegesen leáll hosszabb-rövidebb időre, akkor a kiválás a fent közölt értéknél kisebb E források­nál a helyszíni bejárásom során magam is tapasztaltam, hogy a forrás területén milyen dinamikus mészképződés történik, mert egyes források 50-60 év alatt környezetük­ben napjainkig igen jelentős nagyságú felhalmozódásokat hoztak létre (pl. Highland Springs). Megfigyeléseim szerint a recens előfordulásoknál a forrásvíz vízkémiai összetételétől függően általában a mészképződés gyors folyamat. De a képződés sebessége függ a forrásmészkő típusától is. A legkisebb lerakódási sebességet a tavi mészköveknél tapasztaltam. E típusnál már a part menti növényzetnek is jelentős szerepe van a kiválásban az egyéb tényezők mellett. Döntő lehet még a nyomáscsökkenés mellett a felszínre lépés pillanatában a labilis kémiai egyensúly megbomlása. Ezt főleg a szén­savas vizeknél és a felszökő forrásoknál érzékeltem, mert több esetben tapasztaltam, hogy erős hanghatás mellett távozik a C0 2 a feltörés helyén azonnali erőteljes mész­képződéssel. Ilyen esetekben gyakran képződnek kis kú­pok az adott helyen Helyileg növeli a kiválás intenzitását még az a körülmény is, hogy a kis mennyiségű (0,2-0,5 l/min) gázos víz 10-50 cm magasra fellövelődik és ahova visszaesik ott azonnali kicsapódás figyelhető meg. Ehhez kapcsolódva lerögzíthető még, hogy az olyan források­nál, amelyek vize a kilépés helyén különböző magassá­gokra fellövelődik a nyomásból eredően, azoknál a fel­szökésen belül és visszaeséskor a mészképződés szem­pontjából gyors folyamatok játszódnak le mintegy előké­szítve a kicsapódást. A nyomásesésből és a tartozékos C0 2 eltávozásából azonnali egyensúly megbomlás lép fel, továbbá a víz hőmérséklete és a külső hőmérséklet kö­zötti különbség mértékében még a hőmérséklet csökke­nésből eredő hatótényező is érvényesül, főleg a hideg ég­hajlatú területeken főleg télen. Az ásványvizek egy része vízkémiailag megközelithe­tően egyensúlyi állapotúak vagy vízkémiailag olyanok, a­melyeknek kezdeti mészképző hajlamuk alárendelt, és csak erőteljes környezeti hatásokra indul meg a kiválás. Ennek következtében ilyen forrásoknál a folyamat a feltö­rés helytől távolabb (200-500 m) indul meg és elhúzódó­an zajlik le. A kiválásban az előzőekben felsorolt tényező­kön kívül jelentős szerepet játszik a növényzet is, sőt ese­tenként a növényzet meghatározó jelentőségű, mert ezek okozzák döntően a mész-szénsav egyensúly megbomlá­sát Meg kívánom jegyezni, hogy a hideg ásványvízforrá­soknál a kiválási folyamatban a hőmérséklet csökkenés nem játszik meghatározó szerepet a nyári hónapokban, de a téü hideg hónapok vízhőmérséklet csökkenéséből eredő kiválás már hozzájárul annak növekedéséhez abban az e­setben, ha a források nem trópusokon fakadnak. Vizsgálva azoknak a területeknek éghajlati adottságait, ahol az ásványvizekből forrásmészkő keletkezik megálla­pítható, hogy szélsőségesen száraz, sivatagi körülmények kivételével minden klímatartományban megtalálható a mészkiválással összefüggőforrástevékenység. A helyszíni megfigyelések, vízföldtani meggondolások ós tapasztalatok a kiválással kapcsolatos jelenségek, ré­tegzettségi adottságok, alakulati formák alapján a recens forrásmészkő előfordulásoknál az éghajlatnak kétirányú szerepét lehet megkülönböztetni: a. a vízutánpótlódás biztosítása, b. a mészkiválás intenzitásának befolyásolása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom