Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

6. szám - Scheuer Gyula: Mészképző ásványvízforrások és kiválásaikat befolyásoló tényezők

SCHEUER GY : Mészképző Asványví/források . 341 nyesül a posztvulkáni hatás, ezért hideg posztvulkáni karsztról, karsztosodásról és mészképző posztvulkáni karsztos ásványvízről van szó. Az ilyen karszthidrodinamikai rendszerekre az jellemző, hogy a tápterület megközelítően egybeesik a karsztos kőzet felszíni elterjedésével és a beszivárgó csapadékvíz biztosítja azt a víz-utánpótlódást, amely a rendszer vízforgalmát és folyamatos működését biztosítja A rendszeren belül az akkumulációs zónában zajlanak le azok a folyamatok amelyek révén a beszivárgott víz átalakul erősen szénsavas hideg karsztos ásványvízzé, és ez számos kis vízhozamú forrásként a megcsapolási helyeken felszínre lépve azonnal megkezdik a mészfelhalmozást környezetükben. Természetesen ilyen karsztrendszerek esetében korlátozottan érvényesülnek még a biogén karsztosodási folyamatok is, de döntő és alapvető a posztvulkáni hatásra végbemenő karsztosodás. Ebből eredően az itt képződő forrásmészkő nem tekinthető másnak, mint a hideg posztvulkáni karsztosodás felszíni akkumulációs megnyilvánulás formájának. Ilyen típusú források fakadnak még a Nagy és a KisKaukázusban számos helyen. Ezek közül a legismertebb a Grúzia É-i részén a Nagy -Kaukázusban a Kresztovij hágónál fakadó hideg (6°C) ásványforrás, amely környezetében jelentős nagyságú forrásmészkő előfordulást hozott létre (2. ábra) R / 5047 Hot Springs-i karszthidrodinamikai rendszer említhető meg. E mészképző hévforrások esetében a posztvulkáni kapcsolat teljeskörű (hőhatás, egyéb posztvulkáni folyamatok). Ezért olyan recens hidrotermás karsztos hidrodinamikai rendszerről beszélhetünk e források esetében, ahol a karszt vízutánpótlódása vízvezető nem karsztos kőzeteken keresztül valósul meg (H. Crandall 1983), és ezek a közvetítő kőzetek biztosítják a mélykarszton keresztül azt a vízmennyiséget és vízforgalmat, amely az ilyen típusú hidrotermás karsztrendszer működését folyamatosan fenntartja. A csapadékvíz a mélybe szivárogva a magma felől áramló hő és gázok-gőzök révén többlépcsős folyamatok hatására főleg karsztos kőzetben lezajló oldódás eredményeként alakul ki a forró, oldott sókban gazdag kalcium-hidrogénkarbonátos karsztos hévíz, amely azután mélyreható vízvezető törések mentén közvetítő kőzeteken keresztül feláramolva lép különböző magasságokban a felszínre, ahol azonnal intenzív kiválás kezdődik. Ezért a Mammoth Hot Springs-i karsztos vizek olyan recens mély és fedett hidrotermás karsztrendszerhez kapcsolódnak amelynél a rendszer működését fenntartó vízutánpótlódás nem karsztos kőzeteken keresztül történik. A karsztos kőzet (mészkő) főleg az az akkumulációs zóna, amelyben alapvetően végbemegy az a folyamat, amelynek révén hidrotermás karsztvíz jön létre. Tehát a hévforrásoknál kivált mészkő nem más, mint a hidrotermás karszt és abban lezajló hidrotermás karsztosodási folyamatok felszíni akkumulációs meRjelenésformája (3. ábra). 2. ábra. Áttekintő helyszínrajz a grúziai Kresztovijhágónál fakadó hideg mészképző posztvulkáni karsztos ásvány forrásról 1. Forrás nagy forrásmészkő előfordulással. A másikra vonatkozóan a mélységi felszálló mészképző hidrotermás karsztos ásványvizekre példaként az USA-ból a Yellowstone N.P.-ban fakadó Mammoth 3. ábra. Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) fakadó mészképző források áttekintő helyszínrajza (USA) 1. Beszakadásos kaidéra pereme. 2-5. Mészképző ásvány források. Ezzel megegyező hidrotermás mészképző karsztos ásványvízforrások fakadnak még többek között Oroszországban a Nagy-Kaukázus északi előterében Pjatyigorszknál. Itt a kréta időszaki mészkőből álló Masukhegy oldalában több helyen lépnek ki a dinamikus mészképző hévforrások.