Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
6. szám - Bócz Brigitta Noémi: A Csömöri-patak természetbe illő szabályozása
BÓCZ B. N.: A CsO mOri-patak szabályozása 323 - a szimmetriának és a geometriának a preferálását, általában a csatornaszerűség előnyben részesítését a hossz- és keresztszelvények kialakításánál, - a vonalas szemléletet a területi rendezés elveinek fokozott érvényesítésével (vízgyííjtőrendezés, lefolyásszabályozás), - valamilyen adott nagyvízi hozamra történő mechanikus kiépítés elvét, - a káros vizek egyoldalúan értelmezett elvezetésének gyakorlatát a komplex helyi vízgazdálkodás szempontjainak érvényesítése helyett, - általában a vízmennyiség egysíkúan meghatározó szerepének elvét a vízminőség, természetvédelem és gazdaságosság figyelmen kívül hagyásával, - a földmunka minimumának, a hidraulikailag legkedvezőbb szelvénynek, és a terület-igénybevétel minimalizálásának elvét, - a munkavégzés és általában a szabályozási ráfordítások minimumára való törekvést. Ugyanakkor, meg kell teremteni a vízrendezési beavatkozások új elveivel és megoldásaival a következők előnyben részesítését: - a tájba illeszkedés, pozitív tájformálás, a táj esztétikai értékeinek növelése, - a változatosság, - az élő-és természetes anyagok alkalmazása, - az erózióvédelem, - a tisztuló képesség javítása, - a természetes fejlődés lehetősége a viszonylagos egyensúly keretei között. Ezek ma csak részben biztosítottak, így a kívánatos irányú fejlődés csak fokozatosan törhet utat magának. Szabályozási munkáknak a természeti és társadalmi környezetre várható hatásait az előkészítés és tervezés idején célszerű lenne az érdekeltekkel ismertetni, és a képviselőikkel megvitatni. 1.2.1. A vízfolyások hidrobiológiái jellemzése A kisvízfolyások partján a mocsári növényzetet és kísérő állatvilágot nedvességkedvelő fajok váltják fel, melyek között már cserjék, bokrok találhatók. Az erdők lombváltása erősen befolyásolja a fényviszonyokat, ami a kialakuló vízi életközösségek mennyiségi és minőségi változatosságát, a víz oldott oxigén tartalmának erőteljes ingadozását eredményezi. Az iszapba kerülő levelek, egyéb növényi maradványok bomlása nagymértékben befolyásolja a patak vizének táplálékforgalmát. Ezért a parti fásítás megváltoztatásával változik az alatta levő mederben az ökoszisztéma is. A felsorolt élőlények, élőlénytársulások létéhez szükséges feltételeket a környezet nyújtja. Az élőlények alapvető tulajdonságai közé (anyagcsere, növekedés, szaporodás) tartozik az állandóság, a stabilitás is, ami azt jelenti, hogy az egyed bonyolult szabályozó rendszerei segítségével bizonyos fokig ellenáll a külső, számára káros hatásoknak. Ha ezt a ciklust szennyvízzel terheljük, a baktériumok gyors szaporodással és nagy oxigénigényükkel veszélyeztetik a stabilitást. Ha a szennyezés kis mértékű, az algák és egyéb vízinövények fotoszintézise pótolja az oxigént, de ha az nagy mértékű, akkor az ökoszisztéma stabilitása megszűnik, egész szervezettsége összeroppan, romjain új élővilág alakul ki. Az új életfeltételek szélsőségessége miatt sokkal kevesebb a faj, de ezek nagy mennyiségben találhatók. A korábbi sok fajból, de kevés egyedből álló, önmagát szabályozó stabil életközösséget labilis együttes váltja fel. Ezek a változások a vízminőség romlását eredményezik, ami pedig káros az ember számára is. Valamely szervezet alkalmazkodóképességéről, előfordulásából, esetleg hiányából, állománya fejlettségéről részletes vízkémiai és hidrobiológiái vizsgálatokkal, felmérésekkel tájékozódhatunk. 1.2.2. Vízgazdálkodási illeszkedés A vízgyűjtőről érkező szennyezések tönkretehetik a vízfolyás ökoszisztémáját, az szennyvíz-csatornává változhat, és annak minden következményét tovább adja a befogadó nagyobb vízfolyásnak. Vízfolyásaink szabályozását a vízgazdálkodás átfogó szemlélete alapján szükséges végrehajtani, azaz csakis azokat a vizeket szabad elvezetni, melyek ésszerű visszatartása, hasznosítása nem, ill. csak igen jelentős költséggel volna megoldható. A vizek helyszínen tartása, beszivárogtatása, ill. tározása azért is fontos feladat, mert a vízfolyás vízgyűjtőjén felfogott vizek segítséget adhatnak a helyi vízigények kielégítéséhez, ugyanakkor csökkenthetik a vízfolyások kiépítésének költségeit. A kisebb árvízi hozamok, kisebb mértékű medrek kialakítása kevésbé változtathatja meg a környezetet, kedvezőbb lehetőséget nyújt a medrek természethez közeli kialakítására. A korszerű, környezetbe illeszkedő vízfolyásrendezés igen fontos eleme a vízfolyás vízgyűjtőjén kialakítandó víztározó. A víztározókban felfogott vízzel az árhullámok csúcs vízhozamai lecsökkenthetők, továbbá visszatartható a vízfolyás vizével szállított hordalék jelentős része, akár teljes mennyisége is. A felfogott víz többcélú felhasználására van lehetőség, de ha másra nem is hasznosítjuk, a kialakult víztározók tájképi megjelenése már segítséget ad a természetbe illeszkedő vízrendezési tevékenység végzéséhez. A víztározók kialakult vízfelületein, tározóterekben a vízi élővilág részére rendkívül kedvező életfeltételeket teremthetünk. A kialakított tározók az ember rekreációs igényeinek kielégítéséhez is hozzájárulhatnak, mely igény napjainkban erőteljesen jelenik meg. Létesítésének természetesen a kielégítő vízminőség is feltétele. Szemléletváltozást igényel a mezőgazdasági területek védelme is. A vízfolyások rendezése során keresni szükséges a medrek melletti filves, bokros sávok kialakítási lehetőségeit. Ezeken a sávokon, kedvező feltételeket teremthetünk a mező és erdő területek élővilágának. A föld védelmét szolgálja, befolyásolja a lefolyási viszonyokat, kedvező hatást gyakorol a mikroklímára. A környezetvédő vízfolyásrendezések megkívánják a karbantartott mederről alkotott felfogás felülvizsgálatát is. A vízkészletek minőségének a megőrzése, a vízfolyások tápanyagokban való dúsulásának és az oxigénhiánynak a megelőzése érdekében a vízgyűjtőn pontszerűen jelentkező szennyezés kibocsátásokat a vízfolyás terhelhetőségének megfelelő mértékre kell csökkenteni.
