Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

6. szám - Bócz Brigitta Noémi: A Csömöri-patak természetbe illő szabályozása

324 HIDROLÓGIA] K.ÖZLÓNY 2003. 83. ÉVF. 6. SZ. A fásítások, ligetek tájképet gazdagító hatása mellett a vízolyás medrére kifejtett árnyékoló hatása a fényigényes gyomnövényekre kedvezőtlen hatású. A fák árnyékoló hatása eredményeként alacsonyabb lesz a mederben folyó víz hőmérséklete. E két hatás eredményeként nem alakul ki a medrekben a vízinövények olyan tömege, amely károsan hat a meder vízvezető képességére, és a rézsűk is gyommentesek maradnak. 1.2.3. A vízfolyások tájképi illesztése A táj minőségének a megőrzése vagy visszaállítása érdekében célszerű néhány szempontot figyelembe venni. Rendezésnél a természetes állapot felé kell haladni, de úgy, hogy a hasznos és esztétikus elemeket hangsúlyozzuk, egyben megakadályozzuk a túlburjánzás minden formáját. Meg kell előzni a dzsungelesedést és az eutrofizációt egyaránt. Amíg lehet, meg kell tartani a természetes elemeket. Ha fák egymástól 5-6 m-nél nincsenek közelebb, a lombjuk még záródik, lehetővé teszik, hogy a meder egy része árnyékos, másik része szűrt, vagy közvetlen napfényt kaphat. Alattuk az aljnövényzet olyan mértékig fejlődik ki, hogy kis emlősök, madarak otthont találhatnak a víz közelében. Az ilyen módon telepített fák között kialakítható járóút is, és a munkagépek megközelíthetik a vízpartot. Rendszerint azt elég pontszerűen is megtenni. A kitermelt fák pótlására mindig a helyben tenyésző fajokból kell válogatni, lehetőleg úgy, hogy eltérő magasságúak legyenek. így nem képeznek horizontot lezáró átlátszatlan fllggönyt. Gyökerük fokozza a part állékonyságát. Nem célszerű hosszú fasorokat telepíteni, mert azok merevítik a képet. A meder legyen minél természetesebb. Előnyös, ha a vízfolyás esése, szélessége változó. Meg kell keresni a harmóniát a kis-, közép-és nagyvízi medrek kialakításával. A szükség szerint depóniák lágy vonalú kialakítással illeszthetők a környezetbe. A depóniák fával, bokrokkal betelepítendők. A rendezésre kerülő vízfolyáson a helyi lehetőségek figyelembevételével, az adott helyen meglevő elemek felhasználásával célszerű a feladatot megoldani. 1.2.4. Módszerek A kisvízfolyás szabályozásának meg kell, hogy feleljen a vízgazdálkodás, a gazdasági élet, a lakosság és természet követelményeinek egyaránt. Átfogónak kell lennie a rendezési koncepció kialakításától kezdve a kivitelezési munkákon át a fenntartásig és üzemelésig. A vízfolyásrendezés eddigi gyakorlatában ökológiai természetű meggondolások csakritkábban játszottak szerepet. A természetbe illeszkedő mederrendezés alapelve: a vízfolyást olyan paraméterekkel kell rendezni, melyek a meder dinamikus egyensúlyát hosszú időre biztosítják. Az így kialakított medrek fenntartási munkái is hosszabb időn át minimálisak. Egy vízfolyás rendezése mindig beavatkozás a meglevő ökoszisztémába. Ezért meg kell állapítani, hogy mi az a minimum, amely kielégítő megoldást eredményez. A természetes vízfolyás jellemzői: - Kanyarok és inflexiók ritmikus változása. Rövid szakaszokon belül jelentősen változó vízmélységek - A kis víznél változó vízmélységnek megfelelően változó esés és sebesség, az év túlnyomó részében. Surranó szakaszok fokozott oxigénfelvétele. Változatos élőhely és élővilág. - A vízfolyást fák, cserjék szegélyezik. így a víz hőmérsékletének változásai szűkebbek. A vízben ritkák a fény igény es növények (1. kép) - A meder természetes mélységéhez igazodó talajvízhelyzet A medertől távolabb előfordulhatnak természetes nedves élőhely-szigetek. 1. kép: Árnyékolt és fák által rögzített medrü vízfolyás 1.2.5. Előkészítő munkák: A természetbe illeszkedő mederrendezés fő célja az, hogy a vízfolyás eredeti környezetét a lehető legnagyobb mértékben kímélje és megtartsa. Az előkészítő munkák megkezdése előtt azért gondosan mérlegelni kell, hol elkerülhetetlen a meglevő növényzet kiirtása vagy ritkítása. Még azon az áron is, hogy később ezek a munkagépek mozgásánál kisebb nehézségeket okozhatnak, a lehető legnagyobb mértékben meg kell őrizni az ökológiai rendszer számára hasznos részüket. Figyelmet kell fordítani, hogy a vízfolyás környezete szempontjából legértékesebb egyedek maradjanak meg. 1.2.6. A magassági vonalvezetés kialakításánál fontos szempontok A fenékküszöbök (változó távolságban a mederfenékbe süllyesztett kőrakatok nagyméretű kövekből) között változó esések és sebességek alakulnak ki. Ez előfeltétele a változatos élővilág kialakulásának. Kerülni kell a falszerűen kialakított, közel függőleges fenéklépcsőket, burkolt mederszakaszokat. Mind a természetbe illeszkedés, mind az élővilág szempontjából legmegfelelőbb a kaszkádszerűen kialakított, érdes felületű, nagyméretű terméskövekből épített 1:10 körüli hajlású surrantók épí-