Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

5. szám - Vasvári Vilmos: A Vemagt gleccser hidrológiai viszonyai

296 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83

. ÉVF

. 5. SZ. 3. táblázat: A jéggát és a jégtó becsült méretei a Az 1600 és az 1680 körüli jégtó képződés vízszintjeit, amelyeket legalább 2260, illetve 2270 m-es, és maximum 2280 m-es tengerszint feletti magasságban becsültek, számításokkal bizonyították. A megfelelő tótérfogatok többszörösével túlszárnyalták az addig ismeretes 1850 körüli tótérfogatot. A jégtavak egyéb méretei is meghaladták a későbbi 1850-es jégtó méreteit. Az 1600 és az 1680 körüli előrenyomulás eredményeképpen a Vemagt gleccser jégtömege kb. 350-390 m-rel illetve 670-710 mrel nyúlt túl a Vemagt pataknak a Rofenache-ba való betorkollása alá. különböző időszakokban méterben (Nicolussi, 1990) 1601 1678 jún. 27. 1678 júl. 6. 1681 Jéggát Hossza 940 665 675 Szélessége 400 Magassága 270 240 Jégtó Hossza 1680 598 1110 2340 Szélessége 470 200 340 400 Mélysége 120 200 142 2. ábra: A Vemagt gleccser és a jégtó 3. ábra: A XVII. századi jégtavak rekonstruált vízállásai és az azokhoz tartozó tótérfogatok (Nicolussi, 1990) Az 1850 körüli utolsó nagy előrenyomulási periódust és jégtó képződést követően, a XIX. század végén az első geodézia felmérésekkel indult meg a Vemagt gleccser izolása 1601. július 9. (Nicolussi, 1990) tudományos igényességgel és alapossággal végzett megfigyeléseinek és felméréseinek időszaka. A Vernagt gleccser geodéziai felmérései A Vemagt gleccserről készült térképsorozat az 1889ben Finsterwalder által készítettel kezdődik (

Brunner, 1993), melyet a földi fotogrammetriai módszerrel készültek követtek 1912-ben, 1938-ban, 1954-ben, 1969-ben és 1979-ben majd légi fotogrammetriával 1990-ben és 1999-ben. Az utolsó három felmérés ortofotóként készült. Ezek a térképek lehetővé teszik a gleccser növekedési és zsugorodási folyamatainak nyomon követését. Az első digitális terepmodell elkészültéig csak a glecscser felületváltozását lehetett rekonstruálni, ezt követően azonban a térfogat- ill. tömegváltozás is számíthatóvá vált a gleccser felszínéből numerikusan kivonva az alatta húzódó terep magasságát. Ez utóbbit geofizikai mérésekkel határozták meg. A geodéziai felmérések eredményei képezik az u.n. geodézia vizsgálati módszer alapját, miszerint a gleccser alakváltozásából vezetik le annak tömegmérlegét. 1965 és 1980 között a gleccsertömeg nö-