Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

5. szám - Csath Béla: A szolnoki hú- és gázforrás

290 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 5. SZ. ték a 102 mm átmérőjű csőrakatot. A két szakértő meghallgatása utána a képviselőtestületi ülés döntése alapján a lyukat tovább mélyítették, 956,5 m-ig teljes egészében feltárva a termeltetni kívánt homokréteget. Egy homokbetörés után. d csá' Sary m icsó4> Sa/v m 5t8 30 91, 430 4*2 200 330 m 3JtO Lrrip '2.79 350 m ZW 1/9S 2. ábra A szolnoki fúrás geológiai szelvénye és béléscsövezése Végezetül egy kérdés: Kit tekinthetünk a szolnoki kút atyjának? Mivel a Lapp-cég munkálatai nyomán nemcsak a gázos melegvíz, hanem a sikerben osztozó két nagy geológus szakmai ellentéte is a felszínre tört. Barabás Imrének, aki nem látott különbséget a két geológus között, nem is beszélve a Lapp-cég szakembereiről, volt a találó, és igaz megállapítása Ő az eredményt a kitűnő szakemberek "csapatmunká"-jának tulajdonította, helytelenítve bármelyikük dicsőítését. ennek eltávolítását követően az első réteget kizárták, majd megkezdték alulról felfelé a megtalált rétegek kivizsgálását. Többszöri csőhasítást kővetően megindult a víz kifolyása, és pedig kezdetben 20 l/p mennyiségben, 22 °C hőmérséklettel. „A fehér gőzbe borult szeptemberi hajnalban gyorsan híre ment a sikernek, és a fúrásnál megjelent dr. Tóth polgármester, és az ott tartózkodó Janisch főmérnökkel együtt lesték, miként nő percenként a vízmennyiség, és hogy emelkedik annak temperatúrája ... 7 órára a kifolyó víz mennyisége elérte a 600-800 l-t, hőmérséklete pedig 53 °C volt" tájékoztatott a Jász-Nagykun című helyi lap, majd a mindenről tudósító újságíró így foglalta össze az eseményeket: „Ez a szenzációs, minden reményt felülmúló eredmény mindenkinek kötelességévé teszi, hogy az elismerés zászlaját úgy Szolnok város képviselőtestülete és annak vezetősége, valamint az áldozatoktól vissza nem riadó Lapp Henrik Mélyfúró Vállalat vezetősége előtt meghajtsa, már csak azért is, mert ez a felbecsülhetetlen értéket képviselő mélyfúrás nemcsak helyi jelentőségű, hanem tudományos szempontból is országos érték, minthogy ez az adat lényeges támpontot nyújt a nagy Alföld melegvíz és földgáz kincsének további kutatásához." Dr. Tóth Tamás polgármester így nyilatkozott: „Ma még alig becsülhető fel az az erkölcsi és anyagi eredmény, mely a kútfúrás szerencsés kimenetelével kapcsolatosan jelentkezik. Annyi máris tény, hogy a város aránylag csekély befektetéssel hatalmas vagyon objektummal gazdagodott. Természetesen ezer a tervünk, mindenki proponál, mindenki tanácsot osztogat, pedig még csak nem olyan régen sokan majdnem a fejemet vették a türelmetlenek a reménytelennek látszó munkáért. De ez engem nem kedvetlenített el, az a fontos, hogy ma már mindenki örül, ma már nincs senki, aki a kútfúrást valaha is ellenezte volna." Epilógus A hévízkút az 1970-es évek elején a megnővekedett faladatait ellátni már nem volt képes. A szakemberek melléfúrásos felújítást határozták el. Erre 1972-ben került sor, amikor VIKUV Ceglédi ÜV-e RM-152 sz. fúróberendezése, Csatlós Balázs vezető-fúrómester irányításával 948 m-es kutat készített, amely +1,5 m magasan 900 l/perc hévizet termelt. A kézirat beérkezett: 2003. június 2. CSATH BÉLA Aranydiplomás bányamérnök. 1950-ben szerzett diplomát Sopronban. Olajfúrási, urán- és szénkutatási tevékenység után a vízbányászat területén 32 évi tevékenység után ment nyugállományba a Vízkutató és Fúró Vállalattól Szakmai működési területén (víz- és hévízkutatás) kívül, mint ipartörténész a hazai és külföldi fúrásos vízkutatás történetével foglalkozik Thermal- and gas spring in Szolnok (1927-1928) Csath, II