Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

5. szám - Pup Vilmos: A Büki Gyógyfürdő egészségturisztika célú komplex fejlesztése

291 A Büki Gyógyfürdő egészségturisztikai célú komplex fejlesztése (Széchenyi-terv SZT-TU-1) Pup Vilmos Büki Gyógyfürdő Részvénytársaság 1. Bevezetés SITU: A termálvízügy kartája és az ember természetes joga a hév «gyógyászati kezelésekhez: A karta 8. és 9. pontja a legidőszerűbb feladatokat határozza meg hévízkitermelés és hévízgyógyászat fejlesztése érdekében: 8. Minden kormánynak támogatnia kell azon kezdeményezéseket, melyek a hévízgyógyászat fejlesztése érdekében történnek, a létesítmények finanszírozásához történő hozzájárulással, 9. A hévíz és ásványvíz készleteket ésszerű módon kitermelni, hogy a természetvédelmi törvények széleskörűen érvényesüljenek Az emberiség kizárólagos előnyére és a Föld valamennyi népének boldog életének meghosszabbításáért Világszerte tapasztalható tendencia az egészséges életmód felértékelődése, a gyógy- és termálturizmus iránti kereslet növekedése. Közép-Európa országainak az Európai Unióba történő belépésével, a határok lebontásával kialakulhat egy szlovén, osztrák, magyar, szlovák gyógyés termálfürdőket magába foglaló nagy idegenforgalmi régió. Magyarországon is egyre nő az aktív, egészségükre tudatosan figyelő közepes- és magas jövedelmű rétegek igénye. A gyógy- és termálturizmus a hazai turisztika egyik, egyelőre még számos tartalékokkal rendelkező kincsesbányája. Hazánkban az elkövetkező időszakban sajátos kereslet növelő tényező lesz várhatóan az Európai Unióhoz való csatlakozás, ezáltal a gyógy- és termálfürdők vendégkörét az európai biztosítottak is igénybe vehetik A magyar lakosság életszínvonalának emelkedésével az egészséges életmód igényével a belföldi kereslet is növekszik. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a 2000-2001. években a kereskedelmi szállásférőhelyek forgalmát, mint az egy vendég-éjszakára jutó árbevételt, a szállodai kihasználtságokat legjobban a gyógyturizmus növelte. 2. A büki termálfürdő létesítése A feltárt 58°C-os hévízre alapozva 1962. augusztusában megnyílt Bükön a községi fürdő 500 m

2-es termálmedencével és 1000 férőhelyes öltözővel. Tíz éven át idényfürdőként üzemelt 1965-ben az alkáli hidrogénkarbonátos hévíz gyógyhatását az üzemeltető Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Szombathely) kísérletekkel bizonyította, az egészségügyi miniszter a gyógyvíz megnevezés használatát engedélyezte. A parkterületen további medencéket építettek felnőttek és gyermekek számára is. A nagy változást a fedett fürdő megépítése jelentette. 1972 év őszétől a fürdő már az év minden napján a pihenni, gyógyulni vágyókat szolgálta 1973-ban a gyógyfürdői, 1979-ben az üdülőterület és Bük község területének egy része is a gyógyhelyi rangot elnyerte. Az üdülőterületen hétvégi házak, kempingek, szállodák, kereskedelmi és vendéglátó helyek, autó parkolók létesültek 3. A Büki Gyógyfürdő Vállalat alapítása 1976. januárjában önálló megyei vállalatot hoztak létre a gyógyfürdő, a kemping és a kastély szálloda üzemeltetésére, valamint a tervszerűbb és gyorsabb fejlesztés érdekében. A Büki Gyógyfürdő Vállalat az alaptevékenységén és terület-gazdai szerepén túl a szállodák hőenergiaellátását központi kazánházból távvezetéken keresztül biztosította. 1980. évben megépült a Fizioterápiás Rendelőintézet, ahol az elsősorban reumatikus betegségekben szenvedők gyógyítását végezte két szakorvos irányításával 20 fő asszisztens. A vállalati működés 17 éve alatt a gyógyfürdő vendégforgalma 400 ezer fő/évről 920 ezer fö/évre növekedett. 4. A Büki Gyógyfürdő Részvénytársaság tevékenysége 1993-ban a vállalat jogutódjaként a tulajdonosok megalapították a Büki Gyógyfürdő Részvénytársaságot. Ezzel a Büki Gyógyfürdő fejlődése újabb lendületet kapott Több kisebb létesítmény mellett a legkiemelkedőbb a Rekreációs Park üzembe helyezése volt 1996. évben. A 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet és a 37/1996 (X. 18.) NM rendelet ráirányította a figyelmet a közfürdők létesítésére és működtetésére. A rendelet hatálya kiteljed a pihenés, üdülés, a testedzés, az oktatás, tisztálkodás, és a gyógyítás célját szolgáló közfürdőkre, továbbá azok üzemeltetőire 1998 júliusában elkészült „A Büki Gyógyfürdő beépítési tervkoncepciója" melyet az ARMEX Budapest Kft, valamint az ALCOR Mérnökiroda készített. Károlyi István épitész tervező irányításával összhangban a beépítési terv Bük nagyközség területére készülő RRT-vel (tervező: Mátis és Mangliár Bt, Szombathely) A terv kiterjedt a Büki Gyógyfürdő Rt., ezen belül gyógyfürdő 14 hektáros területén minden meglévő és tervezett felszín feletti létesítményekre: - korábban elhatározott, de még nem kivitelezett fejlesztésekre - fejlesztési akcióterületek az Rt fejlesztési koncepciója alapján. Az 1998-ban jóváhagyott beépítési terv szolgált alapul a Büki Gyógyfürdő Rt. egészségtunsztikai célú komplex fejlesztésének műszaki terveinek elkészítéséhez. A fejlesztés célja a Bükfürdőn több, mint három évtizede folyamatosan épülő turisztikai bázisra alapozva olyan egészségturisztikai centrum létrehozása, amely kínálatában és minőség biztosításában európai színvonalú. A fenti cél elérése érdekében kidolgozott projekt műszaki tervmellékletei is elkészültek. A Büki Gyógyfürdő vendégforgalmi sajátosságait figyelembe véve olyan létesítmény- és medencekapacitások megépítése szükséges, mely a téli- (1300-1800 fö/d), az átmeneti- (2000-4000 fö/d) és a nyári csúcsidei (40006500 fő/d) forgalom mind teljesebb kiszolgálását eredményezik. A 35-40 éve üzemelő töltő-ürítő üzemű gyógy- és