Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

4. szám - Konecsny Károly: A felső-tiszai vízrajzi távmérő rendszer létrehozásának és üzemeltetésének tapasztalatai, további fejlesztési tervek

193 A felső-tiszai vízrajzi távmérő rendszer létrehozásának és üzemeltetésének tapasztalatai, további fejlesztési tervek Konecsny Károly Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, 4400. Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. Kivonat: Tekintettel a folyók heves vízjárására és nemzetközi jellegére, a Felső-Tiszán hatékony lirvízvédelmi riasztó és előrejelző rendszert, az előrejelzési időelőny növelését csak távmérés alkalmazásával lehet megvalósítani. Az elmúlt évtizedekben az itt dolgozó szakemberek egyik fontos célja volt ennek a problémának a megoldása A FETTVIZ1G által 1998-ban korszerűsített, majd hazai és ukrán területen a mai napig folytatódó fejlesztéseket követően ma már megbízhatóan üzemelő vízrajzi távmérő rendszer üzemel A további fqlesztések célja az, hogy a térségben Felső-Tisza víz^yűjtőréssZEl rendelkező országokban (1 Jkrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország) már működő, kivitelezés vagy tervezés alatt lévő vízrajzi távmérő rendszerek összekapcsolásra kerüljenek és egységes, mind a négy érdekelt országra kiteijedő automatizált monitoring rendszert alkossanak. Kulcsszavak: távmérés, érzékelő műszer, adatgyűjtő, URH átjátszó, monitoring. 1. Bevezetés Nagy mennyiségű információt gyorsan, objektív módon - az emberi tényező hatásának részleges kiiktatásával - a XX. század második felében megjelent automatizálás, a méréstechnikai, adatátviteli és számítástechnikai eszközök alkalmazásával lehet továbbítani. A gyors, jó minőségű, magas megbízhatóságú és nagymennyiségű adatszolgáltatás elősegíti a hidrológiai tájékoztatási és előrejelzési tevékenységet, javítva a vízgazdálkodási és vízkár elhárítási operatív döntések meghozatalának időelőnyét. Egyes fejlett országokban, pl. Hollandiában a gyors adatbeszerzésen túlmenően - az országos észlelőhálózat teljes adatgyűjtését - már több éve távméréssel oldották meg. Magyarországon a vízrajzi távmérés alkalmazása több mint 40 éves múltra tekint vissza. Az utóbbi 5-10 évben az országban gyakorlatilag valamennyi vízügyi igazgatóság erőfeszítéseket tett vízrajzi távmérő rendszer kiépítésére (Domahidy-Puskás 1998, Konecsny 2000). Jelenleg a legnagyobb (42) állomásszámú és legtöbb paramétert mérő vízrajzi távmérő rendszer a Nyuduvizig területén működik, a Zala és Kis-Balaton vízgyűjtőjében (Bikfalvi-Hamza 1998). A felső-tiszai távmérő rendszer kiépítésének szükségességét a Tisza, Szamos, Túr, Kraszna vízjárásának hevessége, az árhullámok gyors kialakulása és levonulása, valamint ezeknek a folyóknak a nemzetközi jellege, és ezáltal, a felső folyószakaszokról az adatokhoz való hozzáférés nehézségei követelték meg. A vízgyűjtőn jelenleg 9 jelentős külföldi víztározó üzemel, összesen 576 millió m

3 össztérfogattal, amelyek szintén hozzájárulnak a vízjárás változékonyságának fokozásához. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon mintegy 35 éve helyezték üzembe az első vízrajzi távmérő rendszert. A rendszer alapfeladata akkor és jelenleg is: az egyes észlelt vízrajzi és hidrometeorológiai elemek (vízállás, csapadék, léghőmérséklet, vízhőmérséklet), és az üzemeltetést, illetve vagyonvédelmet segítő műszaki paraméterek folyamatos üzemmódban való figyelése, és az adatok továbbítása a nyíregyházi központba. 2. A vízrajzi távmérő rendszer időbeni és területi fejlődése A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon a három és fél évtizede bevezetett távmérésben a mindenkori műszaki, informatikai, adatátviteli lehetőségeket kihasználva, négy különböző generációhoz tartozó eszközpark és megoldási mód váltotta egymást (Illés-Konecsny-Lucza 1999): 1968-78 TELEXDAT, 1978-88 HYDRA, 1988-98 MIKI M80, 1998tól INTELLUTION-ELCOM rendszerek. Az állomásokat eleinte főleg az árvízi riasztás szempontjából meghatározó határközeli mértékadó vízmércékhez telepítették, később kiterjesztették a többi folyószakaszra, illetve belvíz-öblözetre is. 1968-1986 között a V1TUKI fejlesztésében és kivitelezésében 2 TELEXDAT típusú állomás épült, a Tiszán Tiszabecsen és Vásárosnaményban. A vízállásadatok lekérdezése országos nyilvános telex-hálózaton keresztül történt, nyilvános telex-készülékekről. Az erőfeszítések ellenére a rendszer üzembiztonsága alacsony volt. Az állomások környezetében gyakran előfordult energiaellátási zavar, a telexvonalak esetenként nem működtek megfelelően, túlterheltek, időnként foglaltak voltak, a villámcsapások többször okoztak meghibásodást, nehézkes volt a készülékek szervizelése (Budapesten végezte a VITUKI). Vásárosnaményban a hídpillérre erősített acélcsőben télen befagyott a víz, és ilyenkor a berendezés nem jelezte a vízszintváltozást. A TELEXDAT állomásokat 1986-ban helyezték üzemen kívül, de még ezt megelőzően 19741976 között az egész igazgatóságra kiterjedő átfogó fejlesztési koncepció készült, melynek keretében hosszútávon nyíregyházi központú 20 távmérő állomásból álló rendszer kiépítését tervezték. 1975-1989 között Hydra rendszer működött. Első ütemben három állomás (Szamos-Csenger, Túr-Garbolc, Kraszna-Ágerdőmajor), és a távmérő hálózat központja épült meg, ahol akkor még korszerű TPA-70-es számítógépet telepítettek. A Szamos-Csenger állomást a vízállás, léghőmérséklet, csapadék és szélsebesség érzékelőkön kívül vízminőségi paraméterek mérésére alkalmas műszerekkel is felszerelték. A távmérő állomások viszonylag gyenge hatékonysággal üzemeltek, főleg adatátviteli nehézségek, és az alacsony színvonalú karbantartási és szervizelési munkák miatt. Nem váltak be a lengyel gyártmányú billenőedényes csapadékmérők. A Csengerben átadott automata vízminőség-figyelés kudarcot vallott, a mintavevő csövek és szivattyúk gyors feliszapolódása, a vízminőségi érzékelők instabilitása, valamint a magas üzemköltség miatt. 1988-ban elkezdődött a Fetivizig vízrajzi távmérő rendszerének újabb korszerűsítése. 1989-1998 között MIKI M80 nevű rendszer működött IBM PC számítógéppel. A fentiekben felsorolt 5 vízrajzi távmérő állomáson kívül 3 új is létesült (Tisza-Záhony, Rétközi-tó Szabolcsveresmart, Rétküzberencsi szivattyútelep). A MIKI M80 távmérő rendszer, amit a Méréstechnikai Fejlesztő Vállalat valósított meg, kiváltotta a TELEXDAT állomásokat is, így műszaki szempontból is egységes rendszer