Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
4. szám - Konecsny Károly: A felső-tiszai vízrajzi távmérő rendszer létrehozásának és üzemeltetésének tapasztalatai, további fejlesztési tervek
194 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 4. SZ. jött létre. A terepi állomásoknál a vízállást az Andimik típusú abszolút kódú szöghelyzet-kódoló, a csapadékot a CUMULUS billenöedényes csapadékmérő, a léghőmérsékletet a PT-2-100 ellenállás-hőmérő mérte. Az automaták megbízhatósága idővel fokozatosan javult ugyan, de nem érte el azt a szántét, amit a folyamatos árvíz-hidrológiai megfigyelések esetében biztosítani kell. Ez a rendszer átlagosan 75-80 "Zoos megbízhatóságú volt, vagyis az észlelési időpontban a távmért adatok 75-80 %-a jutott be a távmérő központba Az igényeknek nem megfelelő üzembiztonság okai között sorolhatjuk: az alkalmazott berendezések nem voltak jó minőségűek, egy idő után erkölcsileg amortizálódtak, a 160 Mhz-es URH adatátvitelnek is voltak hiányosságai, a rongálások számos üzemeltetési gondot okoztak. A rendszer tervezőjének és gyártójának időközbeni megszűnése miatt hiányzott a fejlesztői és gyártási háttér, egyre nehezebbé vált egyes alkatrészek beszerzése. A szabolcsveresmartí zsiliptábla állást érzékelő Andimik műszer, a csengeri vízminőség mérés (vízhőmérséklet, pH, oldott oxigén, vezetőképesség, olajszenynyeződés, zavarosság) nem üzemelt. 45 40 _ 35 £ 30 V) S 43 2 0 | 15 ^ 10 5 0 • 1996 • 1997 38.4 15:6 f ® 4 1?? I 24:7 E ni c U) > c o SZ N 1. ábra. A vízrajzi távmérő állomásoknál bekövetkezett hibák számának alakulása 1996-ben és 1997-ben Annak ellenére, hogy a távmérő rendszerek előző három generációjának üzemeltetése a felsorolt hiányosságok miatt nem elégítette ki az igényeket, számos olyan gyakorlati tapasztalattal szolgáltak, amelyek csak üzemeltetéssel állhattak elő, ezért fontos előzményét képezték a későbbi fejlesztésnek Az igazgatósági további fejlesztési tervek megalapozását segítették a V1TUKI által elkészített tanulmányok és tervek, melyek közül említést érdemel a távmérés iránti igények és műszaki lehetőségek felmérése (1992), az országos távmérőrendszer rendszerterve (1994), az országos távmérő hálózat terve (1997) A több mint három évtizedes időszak műszaki fejlődése a távmérő rendszer minden alkalmazott elemében (méréstechnika, kommunikáció, számítástechnika) nagyon jelentős volt. Az érzékelők mérési pontossága tekintetében például: a TELEXDAT-os rendszer idején a billenöedényes csapadékmérők gyártó által meghatározott pontossága ± 1 mm volt (Puskás-Karsai 1974), ez az újabb generációjú műszereknél ± 0,1 mm, tehát tízszeresére nőtt A vízállás-érzékelők megbízhatósága és időbeni stabilitása is számottevően javult. A távmérő központ folyamatirányító, adatgyűjtő, feldolgozó, illetve megjelenítő szoftverének futtatására használt számítógép három évtizeddel ezelőtt 64 KByt memóriával, a jelenlegi sokszorosan nagyobb, 10 GByt memóriával rendelkezik A Hydra-Ill rendszer központja az utolsó egyórás ciklus mérési információit volt képes tárolni, az 1998. évben átadott rendszer (iFix 32) 200 napig volt képes tárolni az ötpercenkénti adatokat. A jelenlegi iFix Dynamics, ami 2000-től működik (jóval nagyobb állomásszám mellett) korlátlan ídeig tárolja az adatokat és ugyanakkor 15 percenként forgalmaz a MAHAB adatbázis felé is. 3. Az 1998. évben elkezdett fejlesztés szakaszai 3.1. Az 1998. évi fejlesztés 1995-ben elkészült egy tanulmány (Illés 1995) a távjelzés igazgatósági fejlesztésről, ami az 1997-ben kiirt pályázat és tervezés, majd kivitelezés alapját képezte. Az új vízrajzi távmérő rendszer tervezésekor, a korszerű mérő, kommunikációs és számítástechnikai lehetőségek mellett figyelembe vették az országos ajánlásokat, az előző időszakokban összegyűlt üzemeltetési tapasztalatokat és igényeket A fejlesztés megindítása előtt az alábbi főbb célkitűzéseket fogalmazták meg: - Az adatátvitel üzembiztonsága legalább 95 % legyen, és az adatok pontossága érje el az érvényben lévő műszaki előírások által meghatározott szintet, amely lehetővé teszi a hagyományos észlelések ritkítását, majd fokozatos megszüntetését; - A rendszer univerzális elemekből épüljön fel (építőkocka-elv alapján), hogy azok cseréje, felújítása könnyű legyen, - A hardver és szoftver eszközök a kereskedelemben könnyen beszerezhetők legyenek; - A bővítés és újabb verziók üzembeállítása „vállalkozófíiggetlen" legyen, - Mind hazai, mind külföldi állomásokkal a rendszer további bővítése könnyen megtörténhessen; - Minden olyan követelményre és szempontra tekintettel kell lenni, amely az 1994-ben kidolgozott országos rendszertervben megfogalmazódott és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén reálisan alkalmazható; - A rendszer szervesen és hatékonyan illeszkedjen az igazgatósági számítógépi hálózathoz; - A területi távmérő központ adatai a Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIR) Operatív Hidrológiai Modulján (OHM) keresztül ne csak az országos rendszerbe juttassa el az adatokat, hanem szakaszmémökségi központokba is; 2. ábra. Hidrometeorológiai műszerkert a mérőház tetején Tisza Tiszabecs vízrajzi távmérő állomásnál
