Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés (Juhász József: Hidrogeológia). Írta: Scheuer Gyula

B. III Könyvismerteté

s Juhász József: Hidrogeológía Megjelent 2002-ben az Akadémiai Kiadó gondozásában Juhász József könyvének harmadik bővített és átdolgozott kiadása. A könyv B/5 formátum nagyságú (24,3 * 16 cm), sötétkék színű, kemény borítású és 1176 oldalszámú Fejezetenkénti számozással 714 ábrát és 117 táblázatot, továbbá nagy számú képletet, matematikai összefüggést és levezetést tartalmaz. A könyv a Magyar Tudományos Akadémia és az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási könyvtámogatási program keretében jelent meg. A számítógépes szerkesztést az Alinea Kft végezte, a nyomás és kötés az EFO Kiadó és Nyomda Kft munkája volt. E harmadik kiadásra a Szerző előszavában leírtak szerint azért került sor, mert az előző két kiadás (1976, 1987) visszajelzéseit és tapasztalatait kívánta hasznosítani. Továbbá, az utóbbi évtizedekben e tudományágban végbement gyors és dinamikus fejlődés, és a vízkészletek védelme, mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontjai tették indokolttá. A könyvben a Szerző részletes irodalomjegyzéket közöl, amelyben a külföldi és hazai szerzők egyaránt szerepelnek. A könyv szerkezeti felépítése és az egyes fö- és alfejezetek egymásutánisága a tudományágnak megfelelően, annak logikai sorrendjét követi. A könyv négy részből áll, és ezek 22 főfejezetre, 92 alfejezetre tagolódnak, amelyek még további alfejezetekből épülnek fel. Ennek megfelelően a könyv anyaga négy rész köré csoportosul, amelyek a következők: Első rész - Altalános teleptan Második rész - Részletes teleptan Harmadik rész - A természetes és kitermelhető vízkészlet és annak védelme Negyedik rész - Hidrogeológiai kutatás Az első részben az Általános teleptanhoz tartozó anyag 8 főfejezetben 571 oldalon kerül tárgyalásra az alábbi bontásban: 1. A felszín alatti víz és gáz eredete. 2. A kőzet. 3. A pórustartalom. 4. A kőzetek viszkozitási jellemzői, tarozás, vízzárás. 5. A víz mozgása a kőzetekben. 6. A kőzet és a pórustartalom nyomásviszonyai. 7. A felszínalatti viz hőmérsékleti viszonyai. 8. A geohidrológia alapelemei. Az első főfejezetben a Szerző foglalkozik a földi vízkészlet eredetével és megoszlásával, leszögezve, hogy azt a vizet, amely részt vesz a felszíni és felszínalatti vízkörforgásban vadózus víznek nevezzük. A Föld vízkészletének megoszlását is számszerüsíti, és megadja, hogy a Föld teljes vízkészletének csak 2 %-a tartozik a felszínalatti vizek csoportjába, amellyel tulajdonképpen a hidrogeológía foglalkozik. A vadózus vizet tovább osztályozva megkülönböztet többek között fosszilis vizet, kristályvizet, izzadmányvizet, stb és ezek eredetét, származását is részletesen megadja. Külön fejezetben foglalkozik még a juvenilis vízféleséggel is, és lerögzíti, hogy ennek menynyiségét a korábbi felfogással ellentétben „bátran elhanyagolhatjuk". A második főfejezetben tárgyalja a Szerző, hogy a kőzetkifejlődéstől függően a felszínalatti víz milyen formában tározódik és mozog a rendelkezésre álló térben, így megkülönböztet porózus, hasadékos és kettős porozitású kőzetféleségeket Majd részletesen vizsgálja a szemcsés kőzeteken belül a pórusok jellemzőit, pl. méreteit és a porózus kőzetfajták adottságait. A hasadékos kőzetek esetében pedig három csoportot különböztet meg a hasadékok szélessége alapján, azokat számszerűsítve. E fejezetben kerül kidolgozásra a karsztosodó kémiai üledékek széndioxid és egyéb savak okozta oldódása is. Ezen belül első sorban a mészkő és dolomit oldódásával és ebből eredő járatbővüléssel foglalkozik, majd a legerősebben karsztosodott zóna elhelyezkedését vizsgálja a kőzettesten belül. Továbbá tárgyalja még a hasadozott kőzetek résszélesség megoszlását is, és ezen belül főleg a mészkő és dolomit hézagtérfogatával és mélység szerinti változásával kapcsolatos összefüggéseket íija le és evvel kapcsolatban több ábrát közöl. Majd foglalkozik a Szerző a kőzetek és gázok fizikai jellemzőivel. így a térfogatsürűséggel, összenyomódással és a termikus jellemzőkkel, továbbá a gázoknál tárgyalja még a viszkozitást és a víz gáztartalmát. Tárgyalja még a víz eredetének és korának vizsgálatait izotópokkal, ismertetve egyes módszereket és eljárásokat. Végül a föfejezet záró alfejezetében a felszínalatti vizek osztályozását ismerteti a Szerző, megadva a leggyakoribb alkalmazott osztályozási szempontokat, és ezen belüü csoportosításukat, megnevezésüket és meghatározásukat, így a talajvíznek, rétegvíznek és a hasadékos tárolókőzet vizének pontos definícióját közli A harmadik föfejezet a pórustartalom címet kapta, amelyen belül a Szerző tárgyalja a víz fizikai, kémiai és biológiai összetevőit, a gázok fizikai tulajdonságait és a víz gáztartalmát, a víz eredetét, korát, majd végül a felszínalatti vizek osztályozásával foglalkozik. E föfejezethez tartozó anyagot 91 oldalon ismerteti, 57 ábrát és 21 táblázatot közölve, számos képlet és matematikai összefüggés felhasználásával. A negyedik föfejezet, amely a kőzetek vízraktározási jellemzőivel és a vízzárási adottságokkal foglalkozik tizenegy alfejezetre bontva fejti ki a Szerző a témához kapcsolódó anyagot. Tárgyalja a kristályvizet, gőz és gázállapotú vizet, az abszorbeált erősen és gyengén kötött vízburkot, ill. a higroszkópos vízhártyát, a függővizet, a vízraktározási jellemzőket és kapcsolataikat, mikro kötőerők nagyságát, végül a szabad vizet és a szabad térfogatot, a hasadékos kőzeteknél pedig vízraktározási feltételeket. Ismerteti még a záró részben a tárolási tényezővel kapcsolatos ismereteket és a közetek vízzáró és vízvezető tulajdonságait, ahol megadja azokat a kritériumokat, amelyek alapján a kőzet jó áteresztő, szemipermeábilis, vagy vízzáró. A Szerző az ötödik főfejezetben tárgyalja és fejti ki a hidrogeológiának egyik igen jelentős, a „Víz mozgása a kőzetben" témáját. A téma jelentőségére és fontosságára