Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
3. szám - Faludi Gábor–Sági Jenő: Szivattyútelep Érsekcsanádon
174 HIDROLÓGIAI K.OZLONY 2003. 83. ÉVF. 3. SZ. Újra felmerült a teljesítménynövelés igénye is. Az 1963 novemberi kazánbiztosi felülvizsgálat a középső kazánnál lemezrepedéseket talált. Több körülmény együttes vizsgálata nyomán jutottak a felújítás gondolatához, és az elektrifikáció szükségességéhez. Az átalakítás summázott indoklása: az eddigi üzemmód korszerűtlen, gazdaságtalan. 5. 1966. októberében a gépi berendezések és a gépház bontásával elkezdődött a felújítás és a villamosítás. Csak a szivattyúk maradtak meg. Többek véleménye szerint a muzeális gőzgépek is maradhattak volna S mégis: Budapestről az 5 l-es műúton Bajára utazván, gondolunk-e a Kalocsai Sárköz 2-4 emberöltővel ezelőtti, vízjárta -uralta állapotára 9 S gondolunk-e a megérdemelt megbecsüléssel az előző generációk személyiségeire és a névtelen ezrekre, akik e térség ár- és belvíz-mentesítését, átformálását tervezték, szervezték és megvalósították, éspedig úgy, hogy az megfelelt a természet törvényeinek, és a természet részét képező ember szükségleteinek egyaránt? Végül, gondolunk-e tisztelettel azokra, akik a már-már feledésbe menő névtelenségükkel így is hozzájárultak a nemzeti értékeink gyarapításához? 1. kép. A szivattyútelep kéményének felrobbantása A gőzüzem megszűnése után is meghagyták a kéményt, mert antennatoronyként szándékoztak tovább használni. Nem így történt. A kémény egy gőzüzemű szivattyú esetében több, mint egyszerű kellék, tárgy vagy eszköz. Az érsekcsanádi 1898-tól 3,5 öl x 3,5 öl (6,64 x 6,64 m 2) alapméretével, 38 m magasságával méltóságteljesen emelkedett ott minden fölé. 1899-ben 476. számú országos háromszögelési pontként határozta meg Jahl mérnök. A kémény sokak-sokunk szemében szinte személlyé vált, amely vízen és szárazon támpontot ad, irányt mutat, szemet és érdeklődést vonz, amely mindent lát és tud, ami a szűkebb és a tágabb környezetében történik A kémény ma már nincs: felrobbantották. Egy háromszögelési pontleírást rögzítő adatlap jegyzete szerint „1971. évben elpusztították." A villamosítással a telep veszített ugyan korábbi varázsából, de szükség szerint megbízhatóan dolgozott tovább 6 A szivattyútelep épület-együttesének az eredetivel megegyező visszaállítása és gépi berendezésének teljes felújítása - az állam jelentős anyagi ráfordításával - 1996-98. között megtörtént így ez a balparti térség Érsekcsanád határában a gátőrházzal, az árvizvédelmi központtal együtt újra a természettel (pl. 107 éves tölgyek) és az épített környezettel harmonizáló funkciójának teljességgel megfelelő, esztétikai megjelenítésében egységes, múltját is őrző, ahhoz méltó varázslatos, impozáns vízügyi komplexummá lett. A természeti-történelmi atmoszféra itt még hordozza eredetiségét, egyediségét, funkcionális célszerűségét. FA LIDI GÁBOR dr., szakmai működésének leírását lásd a Hidrológiai Közlöny 2002. évi 2. számban. SÁGI JEiNÓ aranydiplomás okleveles mérnök, nyugalmazott kalocsai szakaszmérnök. Történeti helyszínrajz 1. Őrttáz 1888 5. Tölgyek telepítése 1896 2. Dunai átmetszés 1892-94 6. Gőzszivattyú 1898 3. Töltésépítés 1894-95 7. Erzsébet-liget 1898 4. Vascsöves zsilip 1896 8. Kezelői lakás 1899 Szakirodalom: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai (Pest-Püis-SoltKiskun megye). Budapest, 1910 Ihrig Dénes: A magyar vizszabályozás története. Budapest, 1973. Kenessey Béta: A csonka-magyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége. Bpest, 1931 Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában Budapest 1973. Lakatos Andor: A Kalocsai F ó-Székes káptalan levéltára. Kalocsa, 1998 Jelentések, jegyzőkönyvek: A Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat évi működései, Kalocsa (Sági Jenő tulajdona) A Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat Közgyűléseinek, választmányainakjegyzőkönyvei, Kalocsa (Sági Jenő tulajdona) Asbóth Miklós: A Kalocsai és a Kalocsa környéki ár- és belvizek, vízi munkálatok és a hajózassal kapcs. események kronológiája, 1998. Nagy Lajos Könyvtár Kalocsa. Gombás Miklós: Az érsekcsanádi szivattyútelep 1967. Aduvízig, Baja Szöcs László: Vízügyi adatszolgáltatás Sárközi vízrendszer 1967. Aduvízig, Baja Visszaemlékezők, adatközlők: Béda János, Karaszi Lajos, Kákonyi Sándor, Kákonyi Tivadar, Könczöl István, Milassin Zoltán, Tessényi József - Ersekcsanád Brachinger Tamás, Hangya László, Kalocsa Béla, Kákonyi László, Klossy Tihamér, id. Szedő István, Vén Ferenc - Baja. .•1 kézirat beérkezett: 2003. január 1 r.
