Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
1. szám - Megemlékezések Dégen Imre (1910–1977) vízügyeink 1955–1975 közötti vezető egyénisége elhunytának 25. évfordulója alkalmából (Szeged, 2002. június 17-én) - Melléklet Rozgonyi Tamás: „Dégen Imre és a vízügyi szervezet alakulása” c. tanulányához
12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 1. SZ. 1. a vízügyi ágazat szűk szakmai tradíciójával, 2. a vízügyi ágazat felszabadulás óta végbement dinamikus fejlődésével. E sajátosságok valóban fennállnak, és indokolt is volt a múlt rendszerből a szellemi kapacitás átmentése. A felszabadulás után 30 esztendővel azonban ez nem lehet indok arra, hogy a tapasztalható politikai, magatartásbeli problémák felett is szemet hunyva, fontos vezető funkcióban alkalmazzák, vagy sok esetben nemzetközi kapcsolatok terén szerepeltessék például a már jelzett személyek jó részét. A vízügy területén vezetők és beosztottak körében, fiatalabbak és idősebbek részéről egyaránt vitatott a sok régi "szaktekintély" valódi szakmai értéke, ismereteinek, tudásának korszerűsége és alapossága. A káderpolitikai elvek sajátosan szubjektív értelmezésére utal az OVH elnökének az a ma is érvényesülő elve, hogy a vízügy területén 65 éves korig fel sem kell vetni a nyugdíjazást. A probléma elsősorban az, hogy ezt a bizonyos esetekben helyesen alkalmazható elvet a hármas vezetői követelmény rovására is érvényesítik. Nem kielégítő és sok esetben következetlen a káderek figyelmének felhívása a hibákra és azok kijavítására. A konzekvenciákat általában csak akkor vonták le, amikor már nagyon élesen vetődtek fel a kérdések. Az OVH vezetésében részt vevők szűk köre ezekkel a hibákkal megalkudott, egyes esetekben tudatosan szemet hunyt. Előfordult az is, hogy kifogásolható személyeket "mentettek át" a vízügyi ágazaton belül. A káderpolitikai követelmények érvényesítésének hiányosságai kedvezőtlen hatást gyakoroltak elsősorban a közvetlen környezetre, a fiatal szakemberek fejlődésére, párthoz való közeledésükre, szemléletükre, a politikai légkörre is. A konkrét esetek széles körben szóbeszéd tárgyát képezik. Szélsőséges és demagóg - realitásokat nélkülöző - vádaskodásokat is szülnek. Ugyanakkor nyíltan, a megfelelő helyen a kritikai észrevételeket nagyon ritkán teszik meg. A kritikai szellem egységes kibontakozásában a fentiekben felsorolt esetek is visszatartó erővel hatnak. A kritikai szellem hiányosságainak okai között több téves felfogás is van. A vízügy légköre - ahogyan sokan megfogalmazták - a "hivatal félkatonai jellegéből", rendkívüli esetekben indokolt utasítás-parancs rendszeréből fakad. Ez többek szerint eleve lehetetlenné teszi a kritikai vélemények kibontakozását, politikai, morális, sőt szakmailag indokolt kérdésekben is. A sajátos légkör indokolatlan mértékű formai megnyilvánulási jelei is eléggé elterjedtek: a bokacsattogtatás, hajbókolás ma sem ritka jelenség. Széles körben tartja magát, hogy az OVH vezetőinek intézkedéseit nem lehet bírálni, mert mögöttük felsőbb vezető személyek egyetértése, támogatása áll. A kinevezési jogkörök területén tapasztalni bizonyos túlcentralizáltságot. Az OVH-hoz tartozó kinevezési hatáskörökbe 301 funkció tartozik, ebből 162 funkció közvetlenül az OVH elnökének kinevezési jogkörébe. A funkciók nagy száma nem teszi lehetővé az azt betöltő személyekkel való érdemi foglalkozást, munkájuk, magatartásuk és fejlődésük felelősségteljes figyelemmel kísérését. A funkciók egy részét teljesen indokolatlanul szerepeltetik az elnöki kinevezési jog körében (pl. az OVH főosztályain belül osztályvezetők, érdemi ügyintézők és csoportvezetők). Indokolatlan az OVH hatáskörében tartani a VízgazAz OVH jelenlegi 15 felsőszintű vezetője közül egy munkás és egy paraszt származású. Többségük a múlt rendszer államapparátusában szolgáló funkcionárius, vagy alkalmazott (jegyző, járásbírósági elnök, ügyész, cégvezető) polgán, kispolgári családból (üzlettulajdonos, kisiparos) származik. A vízügynél a kádermunkában tapasztalható jelenségeknek - a vízügy vezetés részéről megjelölt - indokait nem, vagy csak részben lehet elfogadni. Eszerint két alapvető ágazati sajátosság érvényesülése kihat a személyzeti munkára: 1. a vízügyi ágazat szűk szakmai tradíciója, 2. a vízügyi ágazat felszabadulás óta végbement dinamikus fejlődése E sajátosságok valóban fennállnak, és indokolt is volt a múlt rendszerből a szellemi kapacitás átmentése. A felszabadulás után 30 esztendővel azonban ez nem lehet indok arra, hogy a tapasztalható politikai, magatartásbeli problémák felett is szemet hunyva, fontos vezető funkcióban alkalmazzák, vagy sok esetben nemzetközi kapcsolatok terén szerepeltessék például a már jelzett személyek jó részét. A vízügy területén vezetők és beosztottak körében, fiatalabbak és idősebbek részéről egyaránt vitatott a sok régi "szaktekintély" valódi szakmai értéke, ismereteinek, tudásának korszerűsége és alapossága. A káderpolitikai elvek sajátosan szubjektív felfogására utal az OVH elnökének az a ma is érvényesülő elve, hogy a vízügy területén 65 éves kong fel sem kell vetni a nyugdíjazást. A dinamikus fejlődés, a kialakult új ágazatok és szakmák ugyanakkor korszerű felkészültségű és szellemű vezető gárdát igényelnek. A kádermunka hibái kedvezőtlen hatást gyakoroltak elsősorban a közvetlen környezetre, a fiatal szakemberek fejlődésére, párthoz való közeledésükre, szemléletükre, a politikai légkörre is. A konkrét esetek széles körben szóbeszéd tárgyát képezik. Szélsőséges és demagóg - realitásokat nélkülöző - vádaskodásokat is szülnek. Ugyanakkor nyíltan, a megfelelő helyen a kritikai észrevételeket nagyon ritkán teszik meg. A kritikai szellem egységes kibontakozásában a fentiekben felsorolt példák jórésze is visszatartó erővel hat. A kritikai szellem hiányosságainak okai között több téves felfogás is van. A vízügy légköre - ahogyan sokan megfogalmazták - a "hivatal félkatonai jellegéből", rendkívüli esetekben indokolt utasítás-parancs rendszeréből fakad. Ez többek szerint eleve lehetetlenné teszi a kritikai vélemények kibontakozását, politikai, morális, sőt szakmailag indokolt kérdésekben is. A sajátos légkör indokolatlan mértékű formai megnyilvánulási jelei is eléggé elteijedtek: a bokacsattogtatás, hajbókolás ma sem ntka jelenség. Széles körben tartja magát, hogy az OVH vezetőinek intézkedéseit nem lehet bírálni, mert mögöttük felsőbb vezető személyek egyetértése, támogatása áll. A funkciók nagy száma nem teszi lehetővé az azt betöltő személyekkel való érdemi foglalkozást, munkájuk, magatartásuk és fejlődésük felelősségteljes figyelemmel kísérését. A funkciók egy része teljesen indokolatlanul van az elnök kinevezési jogkörében, mint pl. az OVH főosztályain belül osztályvezetők, érdemi ügyintézők és csoportvezetők. Ugyanígy indokolatlan az OVH hatáskörében tartani a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet főosztályvezetőit. Ez sérti az adott területek vezetőinek önállóságát, de felelősségük se érvényesülhet megfelelően. Ugyanakkor a párthatáskör érdemi gyakorlását is nehézkessé teszi, mivel a kinevezési jogkör szempontjából kifogásolt funkciók a legtöbb esetben alapszervezeti véleményezési jogkörben szerepelnek.