Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
1. szám - Hajnal Géza: A budavári barlang kútjainak hidrológiai vizsgálata
46 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002 . 82 ÉVF. L SZ. Szokás szerint délről északra haladva mutatom be a kapott eredményeket (13. táblázat) 13. táblázat A barlangi kutakban kimutatott hálózati Kutak Hálózati viz részaránya (%) Dísztér 15. 61,9 Labirintus 9,9 Hadik 0,0 E-i labirintus 0,0 Táncsics M. 5. 75,0 Rendőrség 71,6 Táncsics M. 15. 78,6 Fortuna 21. 55,9 számú adat ismeretében lehetővé válna a rendszer olyan mélységű modellezése, amely az egyre gyakrabban bekövetkező havária események (útbeszakadások, csőtörések, kőzetmozgások) gyors orvosolást is segítené. 14. táblázat vízvizsgálatainak főbb eredményei 3.5. Áramlási viszonyok Az 1970-es vizsgálatok idején vízállás változásokból igyekeztek meghatározni az áramlási viszonyokat ( Kessler 1971) A kutak közötti kommunikáció meghatározására egyidejű próbaszivattyúzást és vízfestést alkalmaztak (Debreceni Búvárklub 1994). Kessler H. a vízfestést azért nem tartotta indokoltnak, mert szerinte a területen olyan kicsi a szivárgási sebesség, hogy a vizsgálat évekig tartana. Az újabb vizsgálatok csak részben igazolták ezt a feltételezést, mivel néhány kút szoros kapcsolatot mutat egymással. A vízállásokból feltételezett áramlási irányok nem bizonyosodtak be, sőt egyes esetekben megcáfoltuk azokat (Hadik és Mamutfogas kút esetében). Az 1994-es próbaszivattyúzás a következő eredményeket hozta: A Dísz tér 15. ház alatti kút leszívására a Nagy kút vize kis mértékben (2 cm) reagált. Az E-i Labirintus kút leszívására érzékenyen reagált a Rendőrség kút vize (15 cm). Fordított esetben (utóbbi kút szivattyúzásakor) nem reagált az É-i Labirintus kút vize. A Török kút szivattyúzását egy környező kút (Hadik, Német) sem érezte meg. A vízfestéses vizsgálat komoly eredményt a Táncsics Mihály u. 15. számú kútvíz vizsgálatakor hozott. A fluoreszceines víz megjelent a Várlejtőn, a Kagyló lépcső mellett. 4. Összefoglalás A kutankénti megállapításokat összegzem a. 14. táblázatban, majd az általános észrevételeket veszem sorra. Altalános megállapítások: 1 A vízkémiai vizsgálatok bebizonyították, hogy egy kútban sincs ivóvíz minőségű víz. 2. A csapadékadatok függvényében vizsgált vízállásváltozások, a kémiai paraméterek, és a próbaszivattyúzások eredményeinek figyelembevételével megállapítható, hogy a kutak között nincs olyan mértékű kommunikáció, amilyet Kessler H. feltételezett. 3. Vízadóképesség szempontjából a terület két jól elkülöníthető - É-i, és D-i - részre osztható. 4. A kútvtzek hőmérséklete szorosan összefügg a léghőmérséklettel. 5. Jelentős víznívó süllyedés következett be valamenynyi kútnál, átlagosan 2 m-es volt a depresszió a két mérési időszak között. (Ennek oka a jelentős ivóvíz-betáplálás csökkenésben keresendő, melyre disszertációm "Vízmérleg" fejezetében részletesen kitérek. Javaslom monitoring-rendszer kiépítését. Ez lehetővé tenné a további, egyidejű vizsgálatok elvégzését. Megfelelő Kút Csapadékkapcs. Vízhőmérséklet Vízadóképesség Közműkapcsolat Áramlás Dísztér 15. közepes vezetéki vú Nagy kút felöl Mély erős kicsi Dél felé Bölényes erős magas kicsi , Nagy közepes magas szennvvíz Dél felé Kávézó gyenge magas Vendégkönyv közepes magas kicsi Labirintus - . közepes Mamutfogas közepes követi a léghőmérsékletet kicsi Hadik erős igen élénk léghőm. követés szennyvíz nem kommunikál Török gyenge követi a léghőmérsékletet nem kommunikál Német közepes követi a léghőmérsékletet szennyvíz Mérőórás közepes követi a léghőmérsékletet közepes szennyvíz Barlangos közepes magas közepes szennyvíz Ciszterna kicsi szennyvíz E-i labirint. közepes Észak felől Rendőrség nagy vezetéki ví, Észak felől Táncsics u. 5 nagy vezetéki vk Táncsics u. 15 nagv vezetéki víz Észak felé Fortuna u. 21 közepes vezetéki víz Köszönetnyilvánítás Köszönöm dr. Kleb Béla témavezetőmnek (BME) szakmai útmutatását. Köszönöm Sásdi Lászlónak (Ariadne Barlangász-csoport) és Czakó Lászlónak (Debreceni Búvárklub) a barlangi méréseknél nyújtott folyamatos segítségét. Köszönöm Olasz Gézánénak (FÖMTERV Rt.) és Perényi Ágnesnek (BME) a vízvizsgálatok kémiai elemzését. Irodalom Hajnal, G. (1995): A budai Várbarlangok hidrológiája. Karszt- és Barlangkutatás, 10. pp. 211-223. Horusitzky, H. (1939): Budapest Duna - jobbparti részének geológiai viszonyai. Hidrológiai Közlöny, 18 (1938). p. 404. Kadii, O. (1942): A budavári barlangpincék, a várhegyi barlang és a Barlangtani Gyűjtemény ism. Barlangvilág, 12 (3-4). pp. 49-75. Kessler, H. (1971): A budai Várbarlangban végzett hidrológiai mérések értékelése. Kézirat (FÖMTERV 30.891) Maucha, L. (1989): A karsztvizek jelentősége és kutatása hazánkban Karszt és Barlang, 1989 (.1-2). pp. 67-76. Scheuer, Gy. ( 1986) A budai Vár-barlang geológiai vizsgálata, geológiai állapotfelvétel. Kézirat, Bp., p. 67. Szontagh, T. (1908): A budai várhegyi Alagút hidrogeológiai viszonyai - Jelentés a Várhegyi Alagút vizesedésének okairól. Bp., p. 23. Zolnay, L. (1961). Buda középkori vízmüvei. Tört. Szemle, pp 16-55. A Debreceni Búvárklub jelentései: Összefoglaló jelentés a budai Várbarlang 1993. máj. 29.-1994. jan. 28 között vizsgált és tisztított kútjainak hidrogeológiai megfigyeléseiről (Kézirat, 1994.) Jelentés a Táncsics u. 15. sz. kút állapotfelméréséről, összefilggés-vizsgálatáról és próbaszivattyúzásáról (Kézirat, 1994.) Jelentés a budai Várnegyed 8 kútjának és 2 forrásának vizsgálatáról, amelynck célja a vizek hálózati részarányának meghatározása (Kézirat, 1996.) A kézirat beérkezett: 2001. szeptember 17.
