Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Jenei Mária: A különböző időben vizsgált talajvizek szulfáttartalma Szegeden

84 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 2. SZ. kalciummal reakcióba lépve kalciumszulfátot hoz létre, amely gipsz formájában kristályosodik ki, a két molekula kristályvízzel kristályosodó formája lesz ui. a gipsz. A folyamat azonban ezzel nem áll le. A pirit oxidációjakor keletkezett vasszulfát tovább szivárog, és ahol a geokémiai feltételek kedvezőek, ott a közbülső geokémiai folyamatok hatására limonit (vashidroxid) formájában kicsapódik, limonit-konkréciók: sorát vagy limonit-kérget alkotva (Pápay L. 1994). Az ismertetett geokémiai folyamat a talajvizek szulfáttartalmát eredményezi és megemeli Az eredetileg is magasabban lévő belvároshoz viszonyítva a nagyobb szulfáttartalmú vizek a mélyebben fekvő részeken találhatók, így a nedvesebb, esetleg mocsári környezet is növelhette a víz szulfáttartalmát. Kaszab /. (1987) megállapította, hogy a város feltöltésekor a vizek elvezetéséről nem gondoskodtak eléggé A belvizek egy része, és föleg a bővebb csapadékvíz, a városban lévő tavakba került. Az utolsó fél évszázadban azonban a tavak közül többet - részben szerves anyagot is tartalmazó - hulladékkal feltöltöttek. A vizsgálat szerint ma a vizek jórészt a Tisza felé szivárognák, amelyek ugyancsak minden esetben koncentrálják és fokozzák a város alatti talajvizek szulfáttartalmát (Miháltz /. 1966, Molnár B. 2000). A nagyobb szulfáttartalmat elősegítheti az is, hogy a nagyobb szulfáttartalmú vizek részben azokon a helyeken fordulnak elő, amelyek korábban családi házas beépítésűek voltak. Itt a széntüzelési salakot feltöltésként a nem szilárd burkolatú utcákra hordták ki. Az ebből származó kioldott kén is növelte a talajvizek szulfáttartalmát Összefoglalva megállapítható tehát, hogy Szeged talajvizei az eredeti földtani és vízföldtani viszonyok, a: árvíz utáni feltöltések és az emberi hatások (salakfeltöltések) miatt jelentős területeken építési szempontból agresszívek, és ezeknek a vizeknek a szulfáttartalma az utóbbi fél évszázadban még növekedett is, részben a korábban is nagyobb szulfáttartalmú helyeken, részben pedig új területeken. Irodalom Aujeszky G. (1979-80): Szeged talajvizeinek szulfáttartalma - Jelentés, Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest (Kézirat). Jenei M. (2000): A különböző időben vizsgált szegedi talajvizek szulfáttartalma - Szakdolgozat, SZTE Földt. és Őslényt Tanszék (Kézirat) Kaszab I. (1987): Építésföldtani összefüggések Szeged és környéke felszínközeli üledékeiben. - MAFI Kiadvány, Budapest, p. 113. Magyar Szabvány-MSZ-04-088/1/-75 Kovács L. (1985): Szegedi archív fúrások anyagának földtani és vízkémiai újraértékelése. - Szakdolgozat, SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék (Kézirat), p. 50. Miháltz I. (1966): A Tisza-völgy déli részének vízföldtana. - Hidrológiai Közlöny, 56. 2. pp. 74-90. Molnár B. (2000). az 1999. évi belvíz okai a Duna-Tisza köze DK-i részén. - Hidrológiai Közlöny, 80. 3. pp. 129-137 Pápay L. (1994): Kristálytani, ásványtani, kőzettani ismeretek. - Egyetemi jegyzet. JATE TTK, JATEPress. pp. 210-212. Szónoky M. (1987): Gipszkristályok Kisújszállásról. - Ásványgyüjtő Figyelő, AIK rendszeres tájékoztatója III. évf. 3. pp. 2-6. Szónoky M (1996): Kandidátusi opponensi véleményekre adott válasza - Szeged, p. 2. A kézirat beérkezett: 2001. május 14. JENEI MÁRIA 2000-ben végzett a Szegedi Tudomány Egyetem geográfia és földrajz tanárszakán, ezt követően PhD ösztöndíjas. Changes over time in the sulphate content of groundwater under Szeged Town Jenei, M. Abstract: Sulphate concentrations above the 2000 mg/1 level make the groundwater under several districts of Szeged Town aggressive and the use of special cement for concrete foundations necessary. No information existed about potential changes over time and space in the sulphate content of groundwater. For this reason data registered over three successive periods of time were evaluated according to the Hungarian standard specifications and plotted on maps. Over the 40-year time span considered the sulphate content was found to have grown under some areas This was attributed to the dissolution of gypsum crystals in the soil (infusion loess). Extreme fluctuations of the groundwater table, repeated desiccation, evaporation from the layers close to the surface are offered as explanation for the development of gypsum Also, in residential areas with family homes, dirt roads were improved by paving them with dumped coal slag, the sulphur dissolved from which increasing the sulphate concentration in the groundwater Keywords: hydrogeology, hydrochemistry, engineering geology