Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Kováts Nóra–Fülöp Tamás–Kejler Anna–Linsjö, Magnus–Paulovits Gábor: A tőzegbányászat nyomán kialakult vizes élőhelyek vizsgálata a Sárréten

85 A tözegbányászat nyomán kialakult vizes élőhelyek vizsgálata a Sárréten Kováts Nóra

1 - Fülöp Tamás

1 - Anna Kejler

2 - Magnus Lindsjö

2 - Paulovits Gábor

3 'Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, 8200. Veszprém, Pf. 158. 2Mälardalens Högskola, 72123. Västeras Pf. 883. Svédország. 3MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, 8237. Tihany Pf. 35. Kivonat: A Sárviz-Kapos-Sió rendezése, és ezzel párhuzamosan a Sárrét lecsapolása 1824-ben fejeződött be. A talajminőség és a talaj vízháztartása következtében a lecsapolt terület nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és búzatermesztésre alkalmatlan volt. A kiszárított Sárrétet többféleképpen próbálták hasznosítani, az egyik legjelentősebb hasznosítási mód a tözegbányászat volt. A területen az anyagnyerő gödrökben kialakult kisebb-nagyobb tavak fejlődése emberi beavatkozás nélkül, spontán történt. Az ilyen módon kialakult vizes élőhelyek nyilvánvalóan más jellegűek, mini az eredetileg itt megtalálható lápvilág jellemző vizes élőhelyei, más növény- és állatfajok, más abiotikus paraméterek jellemzik őket. Eltűntek az eredeti lápvilágra jellemző fajok. Ugyanakkor természetvédelmi szempontból fontos vizes élőhelyek alakultak itt ki. amelyeknek további megőrzését indokoltnak tartjuk. Jelen munkánkban ezeknek a tavaknak a vizsgálati eredményeit ismertetjük, kitérve állapotuk értékelésére, az állapotértékelésben alkalmazott módszerekre Kulcsszavak: élőhely- rekonstrukció, vizes élőhelyek, tözegbányászat, állapotindex. A Sárrét története A terület vizes élőhelyeinek kialakulása a felső-pliocénban kezdődött. Ebben az időszakban több kisebb-nagyobb vízfolyás talált magának utat a síkságon keresztül, közülük a legnagyobb az Ős-Sárvíz volt. Ennek medre a Móri-árok egyenes folytatásában, a maitól 4-6 km-re volt. Az alsószakasz jellegű folyó lapos hordalékkúpot épített fel, a durva kavicsot a Sárrét keleti részén, a finomabb hordalékot pedig a déli részen rakva le. A kavics lerakódása a pleisztocén jégkorszak első felére tehető, amit a fúrások során feltárt pleisztocén fauna is igazol. A jelenlegi vízhálózat kialakulása a fiatal kéregmozgások következtében történt Ekkor foglalta el mai medrét a Sárvíz is. A terület tovább süllyedve i.e. 8000-5000 körül nyerte el végleges formáját. A Bakonyból és a Móri-árokból lefolyó vizek a területet tóvá alakították, a tókorszak azonban rövid ideig tartott. Az óholocénban megkezdődött a tómeder feltöltődése. Erre a korszaka tehető a tőzegképződés is. Az újholocénban azután a Sárrét teljesen elláposodott. Az Ősinél eredő Sárvíz-folyó, amely bakonyi vizekből táplálkozott, gyakorlatilag eredése után néhány kilométerrel teljesen eltűnt a lápban, s csak a mai Székesfehérvár környékén vált ismét felismerhető folyóvá. Ez a hatalmas lápvilág a mai Ősi községtől Székesfehérvárig tartott, északon Csór, míg délen Nádasdladány volt a határa. A történelem során több nép is kihasználta ennek a lápvidéknek az előnyeit. Alsó-Pannónia tartomány központja, Gorsium a Sárvíz-folyó mellé épült, amely nemcsak a város víziútja volt, hanem védte is azt Honfoglaló eleink is ezen a vidéken alapították meg Alba Régiát, amelyet hajdan minden oldalról mocsár vett körül Ennek a segítségével tudták a város lakói többek között a tatárjárást is sértetlenül átvészelni. A középkorban igen sűrűn lakott volt a terület. A Sárvíz folyón sok gabonaörlő malom működött. Ekkor emlegetik először ezt a területet Sármellékként. A török kor után a 18. sz. második felének egyik legnagyobb feladata a gazdasági élet fellendítése volt. Magyarország lett az Osztrák-Magyar Monarchia egyik fö élelmiszerszállítója, ez pedig a víziutak rendezését, a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek megnövelését tette szükségessé. A négy vármegyét érintő Sárvíz-Kapos-Sió rendezése volt ennek az időszaknak a legnagyobb szabású vízrendezési vállalkozása (Fejér, 1996). A munkálatok 1772-ben Böhm Ferenc vezetésével kezdődtek, de több ok miatt (anyagi eszközök hiánya, ill a helybeliek ellenállása) csak 1824-ben fejeződtek be Beszédes József irányításával Korabeli jelentések szerint a terület kiszárításával közel 400 km"-nyi mezőgazdasági művelésre alkalmas területet nyertek a birtokosok Bár ennek és a további vízrendezési munkálatoknak a célja a termőterületek megnövelése, a mezőgazdasági termelés fokozása volt, hamar kiderült, hogy a talajminőség és a talaj vízháztartása gyakorlatilag teljesen alkalmatlan a búzatermesztésre. A kiszárított Sárrétet többféleképpen próbálták hasznosítani: az intenzív legeltetés mellett jelentős volt a tőzegbányászat ill. kavicskitermelés. Ezen a területen van Magyarország legrégibb tőzegbányája, ahol már a századforduló táján is gépi erővel termelték a tőzeget. Még egy keskeny nyomtávú vasutat is létesítettek, mintegy 20 km hosszan A tőzegbányászat jelenleg is folyik, mintegy 100-120 hektár terület alkalmas még kitermelésre. A terület hidrológiai viszonyaiba további drasztikus beavatkozást jelentett a környékbeli szén- és bauxitbányászat során történt vízkiemelés. 1984 és 86 között pl. Kincsesbányánál napi 132 000 m

3 vizet emeltek ki, a Várpalota környéki bánta-bányai aknákból napi 57 000 m

3-t. Bányászat és tájrendezés A röviden csak Bányatörvényként ismert "1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról" rögzíti a külszíni bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés - régebbi és közismertebb kifejezéssel: rekultiváció - kivitelezésére vonatkozó szabályozást. Már a bányászati előkészítés kapcsán, a bányatelek fektetési eljárás során, a bányavállalkozónak egy "tájrendezési előtervet" kell készítenie, amiben vázolja a majdani újrahasznosítási megoldást, ill. célt. Ezt az érintett szakhatóságok is megkapják, véleményezik. E mellett már e fázisban biztosítania kell a majdani tájrendezés végrehajtásának pénzügyi fedezetét Egy bánya általában több évtizedes működési időtartamához viszonyítva hamar, a bányatelek fektetést követő 3 éven belül el kell készülnie a tájrendezési tervnek. Ez az "előterv"-ben megfogalmazott újrahasznosítási megoldás-