Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

144 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. OH 1. ábra. A cilindrospermopszin szerkezeti képlete Abstract: Recently, Cylindrospermopsis raciborskii is reported as a toxic bloom-forming species in various countries. The health effects of acute and chronic exposure to Cylindrospermopsis raciborskii cells or extracts are poorly understood. Isolates of Cylindrospermopsis raciborskii (BGSD 280, -266, 2000, -323) LT, AQS were collected and isolated from water blooms on Lake Szelidi, Lake Balaton, Hungary and Nova Avanhandava, Brazil, and Australia and deposited into our BlueGreen Collection in Debrecen. These isolates were studied throughoutthe experiments. Cylindrospermopsin was purified from cylindrospermopsin producing Aphanizomenon ovalisporum (Lake Kineret) by HPLC-DAD, and identified by MALDI TOF and NMR. With the help of cylindrospermopsin standard and calibration curve, we determined the cylindrospermopsin concentration in the Cylindrospermopsis raciborskii strains. 2,5 mg CYN were detected in C. raciborskii BGSDAQS.There was no detectable cylindrospermopsin concentration in C. raciborskii BGSD 280, -266, 2000, -323 LT isolates. Természetvédelmi célú biomonitor vizsgálatok a Kis-Balaton II, ütem területén Zsuga Katalin

1 - Pekli József

2 'Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szolnok, 2Szent István Egyetem, Gödöllő A dolgozat a Kis-Balaton II. ütem speciális víztereiben 1993 óta folyó vizsgálatok eredményeit ismerteti A térségre a mozaikos Rotatoria fauna jellemző, területenként eltérő arányban dominálnak planktonikus illetve metafitikus fajok. Több vfztérben eutróf állapot jellemző, néhány területen lápvlzi környezetet indikáló szervezetek találhatók. A nagy fajgazdagság mellett természetvédelmi szempontból igen fontos több, ritka elterjedésű szervezet jelenléte Kis-Balaton, Rotatoria fauna, biomonitor vizsgálatok, vízminőség Kivonat: Kulcsszavak: Bevezetés: A Kis-Balaton kerekesférgeiről az első részletes adatokat Varga (1945) közli. Az 1938 nyarán végzett gyűjtések során összesen 117 fajt talált, melyeknek többsége a hínárnövényzet közötti területet kedveli, ugyanakkor néhány euplanktonikus fajt is leír az akkori nyíltvizes területről. Hosszú szünet után 1985-1990 közt Gulyás (1991) végzett vizsgálatokat az I. ütem területén. Adatai szerint ebben az időszakban a Zooplankton faj összetételét nagymértékben befolyásolták a vízvirágzások, a hínármezők kialakulása, a Zalán levonuló árvizek átöblítő szerepe. Eutróf viszonyokra utaltak a szélsőségesen ingadozó egyedszám értékek, a planktonban az eutróf állóvizekre jellemző fajok domináltak. 1991-től napjainkig az üzemelés szempontjából fontos standard mintavételi területeken Korponai-Bancsi (1996) végez vizsgálatokat. Eredményeik azt mutatják, hogy az I. ütemről magas biomasszájú víz távozik, a II. ütem területén a vízáramlás mentén a Zooplankton biomassza jelentősen lecsökken. A Kis-Balaton Védőrendszer II. ütemének feltöltése 1992. őszén kezdődött. 1993-ban indultak meg azok a vizsgálatok, melyeknek célja az elárasztást követően végbemenő mennyiségi és minőségi változások figyelemmel kísérése volt. Mivel a Kis-Balaton térsége vízminőség javító funkciója mellett jelentős természetvédelmi értéket is képvisel, így a vizsgálatok egy része közvetlenül kapcsolódott a szintén ekkor induló természetvédelmi biomonitoring kutatási programhoz. E téma keretében 1993 óta folynak a Rotatoria fauna vizsgálatok, melyekről éves jelentések számoltak be (Zsuga 1993, 1994, 1995, 1996a, b, 1997, 1998, 1999). Anyag és módszer: A természetvédelmi célú vizsgálatok a KBVR II. ütemének már elárasztott, illetve még el nem árasztott speciális víztereit érintik. A Rotatoria fauna kutatásra kijelölt mintavételi helyek nagyjából az egész térséget lefedik, a különböző típusú területi egységeket jól reprezentálják, s többnyire kapcsolódnak az egyéb gerinctelen állatcsoportokat (Turbellaria, Mollusca, Hirudinea, Crustacea, Hydracarina) vizsgáló munkacsoportok kutatási helyeihez. A gyűjtések a vegetáció periódus időszakában, évszakos gyakorisággal történnek. A vizsgálatok célja, szempontjai a következők: - Minőségi és mennyiségi vizsgálatok keretén belül a szezonális változások figyelemmel kísérése, - Különböző indikátor fajok gyakoriságának, dominanciájának vizsgálata, - Hazai faunát tekintve ritka vagy új fajok megjelenésének, előfordulásának kutatása, - Ai elárasztott területen végbemenő folyamatok figyelemmel kísérése. Eredmények: A II. ütemen az elárasztást követő években elsősorban a kozmopolita, változatos élőhelyen megtalálható szervezetek voltak jellemzőek. A diverzitás alakulása tendenciájában csökkenő értéket mutatott, amely fajszerkezet változás miatt következett be. Egyes domináns szervezetek aránya megnőtt, a színező elemek ugyanakkor kisebb részarányt képviseltek, az állomány összetétele egysíkúbbá kezdett válni. Emelletl: azonban évről évre megjelentek, s jelenleg is megtalálhatók olyan ritka fajok is, amelyeknek megléte bizonyítja a terület mozaikosságát, illetve folyamatos változását. A Rotatoria állomány mennyiségi és minőségi összetételét a mindenkori vízszint nagymértékben befolyásolja. A tavaszi magasabb vízállás mellett egyes térségekben az euplanktonikus elemek dominálnak. Nyári, alacsonyabb vízállás mellett gyakran anaerob viszonyok alakulnak ki. Hosszabb távon e2: semmiképp sem kedvező, hiszen az élő szervezetek pusztulása még tovább növeli az anaerobiát. A Rotatoria állomány mennyisége a KBVR II. ütem területén a vízáramlás irányában csökken, a fajösszetétel viszont gazdagabbá, színesebbé válik. Az egyedszám értékek, a fajösszetétel, valamint a diverzitási értékek alapján a KBVR II. ütemre a mozaikos Rotatoria fauna jellemző.