Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

121 1,10-5,61 mg/I-t, a Nádas 3-ban 0,90-2,42 mg/l-t, a Fertőrákosi öbölben 0,80-1,70 mg/l-t mértük. Az intersticiális víz ammónium koncentrációja a mélység függvényében nőtt. A felszíni víz foszfát koncentrációja Nádas 3 mintavételi helyen 0,17-0,88 mg/l, a Herlakniban 0,16-0,19 mg/l, a Kisherlakniban 0,16-0,44 mg/l, a Fertőrákosi öbölben 0,170,02 mg/l volt. A nagyobb foszfát koncentráció értékeket ősz elején és nyáron, a kisebbeket pedig tavasszal mértük. Az intersticiális víz foszfát koncentrációja a mélységgel nőtt, a legnagyobb mértékű növekedés a Herlakniban volt, ahol a 3-5 cm-es mélységben 82-89 %-kal volt nagyobb az üledékfelszíni értékekhez képest. A felszíni víz nátrium koncentrációja a Nádas 3 mintavételi helyen, 2001-ben 354,8-815,3 mg/l, 30-52 %-kal nagyobb, mint 2000-ben. A Nádas 3-ban szeptemberben 56 %-kal (2. ábra) a többi mintavételi helyen 29-35,6 %-kal mértünk nagyobb nátrium koncentrációt a felszíni vízben, mint tavasszal. A nátrium koncentráció a Herlakniban 22-46 %-kal, a Kisherlakniban 27-49 %-kal, a Fertőrákosi öbölben 37-43 %-kal volt kisebb, mint a Nádas 3 mintavételi helyen. 2. táblázat. A víz és az intersticiális víz K, Mg, Ca koncentrációja a 3. mintavételi helyen K (mg/1) Mg (mg/l) Ca (mg/l) 2001 márc. ápr. jún. júl. szept márc. ápr. jún. júl. szept. márc. ápr. jún. júl. szept. 0 cm 28 29 43 48 53 148 179 247 297 231 22 28 23 25 27 1 cm 27 26 45 46 57 147 168 200 186 279 22 23 33 32 35 2 cm 28 27 40 47 58 144 178 218 241 280 20 24 33 29 3 cm 27 27 39 40 52 144 174 226 169 217 22 25 31 26 31 4 cm 32 28 40 59 58 152 164 223 214 279 22 25 30 29 27 5 cm 35 28 40 44 153 161 219 195 22 23 39 29 A felszíni víz kálium koncentrációja a Nádas 3 mintavételi helyen 27,5-53,2 mg/l, a magnézium koncentrációja 147,7-296,7 mg/l és kalcium koncentrációja 21,9-28,2 mg/l (2. táblázat) volt. A felszíni víz kálium és magnézium koncentrációja Herlakniban 21,4 ill. 18 %-kal, Kisherlakniban 37,7 ill. 43 %-kai, és a Fertőrákosi öbölben 36 %-kal, a Nádas 3-ban pedig 48,2 ill. 36 %-kal volt nagyobb ősszel, mint tavasszal. A Nádas 3-ban 20-40 %-kal mértünk kisebb kalcium koncentrációkat, mint a többi mintavételi helyen. A mintavételi helyeken és időpontokban az általunk vizsgált kation koncentrációk az intersticiális vízben a mélység függvényében növekvő tendenciát mutattak. 2001 júniusától a nátrium és magnézium koncentráció a felszíni vízben nagyobb volt, mint az intersticiális vízben. Az eredmények értékelése A Fertő négy különböző jellegű területén vizsgáltuk a felszíni víz és az üledék felső 5 cm-es rétegében az intersticiális víz fizikai és kémiai paramétereit, azok változását tavasztól őszig, amelyet számos tényező befolyásol. A vezetőképesség, klorid, szulfát, nátrium, magnézium, kálium koncentráció évszakos változása nagymértékben függ a vízszintváltozástól. A Fertő vízszintje az utóbbi két évben már kora tavasztól alacsonyabb volt az azt megelőző évek ugyanezen időszaki vízszintjéhez képest. A 2001. évben, a vegetációs periódus második felében a vízszint 20-30 cm-es csökkenése a tavaszi értékhez képest (Hidrometeorológiai Állomás, Fertőrákos adatai alapján), a sekélyebb vizű mintavételi helyeken az említett ionkoncentrációk kétszeres illetve a mélyebb vizű mintavételi helyeken a másfélszeres emelkedését eredményezte. A felszíni és intersticiális víz tulajdonságainak évszakos változása évről évre eltérő mértékű, de azonos tendenciát mutatott, melyek változását nagy mértékben a tó sekélységének, a hidrometeorológiai viszonyoknak és az előrehaladott eutrofizációnak köszönheti. A tóvíz kémiai összetételét jelentős tér és időbeli ingadozások jellemzik (Dinka és Bérezik 1992, Takáts et al. 1997). A felszíni és intersticiális víz fizikai és kémiai jellemzőit az üledék szerves anyagtartalma is nagymértékben befolyásolja. A magas klorid koncentráció, a magas szervesanyag tartalom indikátora (Thresh et al. 1944). A szulfát koncentráció csökkenés (szulfátredukció) nagyobb a Nádas 3 és a Herlakni mintavételi helyeken, ahol az üledék szervesanyag tartalma nagy (30-60 %, ill. 15-20 %). A szulfát koncentráció és a hőmérséklet erősen befolyásolja a foszfát felszabadulását az üledékből (Caraco et al. 1989, Nixon et al. 1980), amikor kisebb a szulfátredukciós aktivitás a foszfát az üledékben tárolódik, amit a mi eredményeink is jól tükröznek. A nyári magasabb foszfát koncentráció gyakran magas ammónium koncentrációval társul (Andersen 1974, Bengtsson 1975, Goel 1980), ammóniumot az üledék felső 5 cm-es rétegének intersticiális vizéből csak a nyári hónapokban tudtunk nagyobb koncentrációban kimutatni. A felszíni vízben nitrit csak a Nádas 3 mintavételi helyen volt, ezen a mintavételi helyen mértük a legmagasabb nitrát és foszfát koncentrációt is. A felszíni víz foszfát és nitrát koncentrációjának évszakos változása ellentétes mintázatot mutatott, amit már Phillips (1977) és Goel (1980) is megfigyelt. Nyáron az üledékben kialakuló és a mélységgel növekvő negatív redoxi viszonyok az anaerob nitrát redukciónak kedveznek (Risgaard et al. 1996), amelynek következtében a mélységgel a nitrát koncentráció csökken (Szabó 2001). Tavasszal a bentikus algák kompetíciós hatása csökkenti a nitrifikációs aktivitást az üledékfelszínen, ezáltal a kapcsolt nitrifikációt és denitrifikációt is (Henriksen et al. 1998). Ez a hatás a mélyebb üledékrétegekben nem érvényesül, így itt a nitrát koncentráció magasabb. A felszíni víz kalcium koncentrációjának kisebb mértékű évszakos változása a nyári magasabb fotoszintetikus aktivitással magyarázható, amikor a nagyobb mértékű CO

z fogyasztás hatására, a bikarbonátok karbonáttá alakulnak és a vízből kalcium sóként kicsapódnak. A magnézium oldhatósága nagyobb, mint a kalciumé ezért természetes körülmények között a magnézium-karbonát ritkábban, csak pH = 10 fölött válik ki (Wetzel 1975, Goel et al. 1980). Irodalom Andersen, V. J. M. (1974): Nitrogen and phosphorus budgets and the role of sediments in six shallow Danish lakes. - Arch. Hidrobiol. 74, 528-550. Bengtsson, L. (1975): Phosphorus release from highly eutrophie lake sediment. -Verh. Int. Verein. Limnol 1, 1080-1087 Berg, P., R. - Petersen, N., Rysgaard, S. (1998): Interpretation of measured concentration profiles in sediment pore water. -Limnol. Oceanogr. AVI, 1500-1510. Caraco, N., Cole, J., Likens, G. E. (1989): Evidence for a sulphate-controlled phosphorus release from sediments of aquatic systems. Nature 341. 316-318. Dinka, M., Bérezik, Á. (1992): Über die mosaikartigen Unterschiede der "inneren Seen" im Neusiedler See/Fertö. -Opusc. Zool. 25 Budapest, 51-60. Dinka, M. (1994): A Fertő térbeli eltérései üledékkémiai tanulmányok alapján - Kandidátusi értekezés, Vácrátót. 1-131. Goel, P. K„ Gopal, B , Triverdi, R. K. (1980): Impact of sewage on freshwater ecosystems. II. Phisico-chemica! characteristics of water and their seasonal changes. - Int. J. Ecol. Envir. Sei. 6. 97-116.