Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

68 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. Dél-dunántúli halastavak zooplanktonjának vizsgálata Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, 7400. Kaposvár, Guba Sándor u. 40. Kivonat A Balatoni Halászati Rt négy üzemegységében 1996-2001 között, áprilistól októberig, heti-, kétheti mintavételi gyakorisággal komplex hidro-, hal-, és halászat-biológiai vizsgálatokat folytattunk. Jelen dolgozatban a Zooplankton analízisek eredményeit foglalom össze. A halastavak nylltvizében összesen 63 Rotatoria, 29 Cladocera, és 14 Copepoda taxont határoztunk meg Összehasonlítjuk a ponty monokultúrás (1965 előtt) és a polikultúrás népesítési szerkezetű halastavak zooplanktonját az előfordulási gyakoriság alapján, valamint bemutatjuk a halastavak Zooplankton diverzitását és hasonlóságát. Kulcsszavak: Zooplankton, halastavak, Bevezetés lyukbőségü planktonhálón, majd a mintákat formalinnal tartósítottuk. A taxonok meghatározásához Bancsi (1986, 1988), Dévai (1977), valamint Gulyás és Forró (1999) határozókönyveit használtuk. 1. táblázat A halastavakba telepített halkorosztályok a vizsgálati időszak alatt A gazdaságos, ökológiai alapokon nyugvó, környezetkímélő halgazdálkodás a természetes haltáplálék készlet, ezen belül a Zooplankton kvalitatív és kvantitatív vizsgálata, populációdinamikai és produkcióbiológiai állapotának és változásának ismerete nélkül nem lehetséges. Különösen igaz ez napjainkban, amikor a növekvő takarmányárak és más üzemelési, termelési tényező az extenzívebb termelés irányába kényszeríti a gazdálkodókat. Ebből következik, hogy a halnépesítési struktúra és sűrűség újszerű kialakítása mellett a természetes hozam növelése kulcskérdés. A haltenyésztési szempontokon túl egyre fontosabbá válnak a környezetvédelmi elvárások is. A természetes haltáplálék készlet biomonitoringja hozzájárul a halastavi vízminőség szezonális és hosszabb távú változásának megismeréséhez is, ezáltal bizonyos vízkezelési eljárások hatékony alkalmazására nyílik lehetőség. A dél-dunántúli halastavak zooplanktonjáról kevés publikált adat áll rendelkezésre. (Jaczó, 1939; Varga, 1950; Donászy, 1965; Ponyi et al., 1973, 1974; Forró, 1985; Körmendi és P. Zánkai, 2001; Körmendi és Ponyi, 2001). 1996-tól a Balatoni Halászati Rt. megbízásából több üzemegységre kiterjedő komplex vizsgálatsorozatot indítottunk el. A kutatási munka célkitűzése: Rendszeres hidro-, hal-, és halászatbiológiai vizsgálatokkal a halastavak, mint mesterségesen létesített és fenntartott vízterek vízminőségének, annak változásának monitoringja és adatok szolgáltatása az ökológiai alapokon nyugvó, gazdaságos, környezetkímélő halgazdálkodás kialakításához, figyelembe véve a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program elvárásait. Jelen dolgozatban a Zooplankton kutatások eddigi eredményeit kívánom összefoglalni. Anyag és módszer Kutató munkánk során a Balatoni Halászati Rt. FonyódZardavári, Balatonlelle-Irmapusztai, Varászlói, NagyatádSimongáti üzemegységek összesen 12 halastavának zooplanktonját vizsgáltuk. A tenyész (nyújtás) és piaci (étkezési) halat nevelő halastavakban 80 %-20 %, illetve 90 %-10 % ponty-növényevő (busa, amur) népesítési szerkezet volt jellemző. A vizsgálati időszak alatt (1996-2001) a halastavakba telepített halak korosztály eloszlását az /. táblázat tartalmazza. A halnépesítési sűrűség ökonómiai és ökológiai szempontok miatt 1999-től fokozatosan csökkent. Az 1996-1999 közötti átlagosan 7500 db/ha ivadék, és 1200 db/ha tenyészhal kihelyezésről 2001-ben 3000 db/ha ivadék, és 650 dbfta tenyészhal kihelyezésre módosult. A Zooplankton mintavételeket 1996-2001 között heti- és kéthetenkénti gyakorisággal áprilistól októberig bonyolítottuk le, melyek során nyiltvízi sávos merített és oszlopmintákat vettünk, alkalmanként 50 dm' vizet szürtünk át 50pm A halastó száma Halkorosztály Fonyód F.l. (42 ha), F.2. (48 ha) Nyújtás, piaci F.3. (43 ha) Piaci B.lelle-Irmapuszta 1.2. (25 ha) Ivadék, (ívató), nyújtás 1.8. (71 ha), 1.9. (69 ha) Nyújtás , piaci Varászló V.5. (65 ha) Piaci V.8. (13 ha) Nyújtás 1.9. (69 ha)V.9. (23 ha) Ivató,(ivadék) Nagyatád-Simongát S.4. (48 ha) Nyújtás , piaci R.12 (18 ha) Ivadék,(ívató),piaci R.13. (10 ha) Nyújtás Eredmények 1 .ábra A vizsgált halastavak átlagos diverzitása (1999) • A halastavakban a vizsgálati időszak alatt 63 Rotatoria, 29 Cladocera és 14 Copepoda taxont találtunk ( 2. táblázat) • Az előforduló taxonok döntő többsége euriök, kozmopolita (lilies, 1978), melyek Magyarország vizeiben általánosan elterjedtek. • Figyelemre méltó néhány ritka, hazai halastavakban eddig még meg nem talált taxon rendszeres, nagy egyedszámban való előfordulása :Brachionus diversicomis f. homoceros Wierzejski, Brachionus forficula f. forficula Wierzejski • A nyíltvízi zónában vett mintákban az euplanktonikus taxonok 35-50 %-ban (Rotatoria 40 %, Cladocera 35 %, Copepoda 50 %) fordulnak elő a többi taxon elsősorban metafitikus, de fenéklakó is gyakran előfordult. • A biológiai indikáció alapján (Lannan et al., 1986; Gulyás, 1998) a taxonok többsége ß-mezoszapröb és a-mezoszaprób (poliszaprób), valamint mezo-eutróf, eu-politróf vízminőséget jelez. A fajösszetétel tavon belüli átalakulása a tenyészidőszakban jelzi a tápanyag dúsulási folyamatot. • A ponty monokultúrás (1965 előtti időszak) és a polikultúrás haltermelési rendszerekben (1965 után) a zooplankton taxonok előfordulási gyakorisága a tenyészidőszak folyamán lényegesen különbözik.(3. táblázat)