Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.
54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 2001 augusztus 2-án - követve a vízpótlás útját - helyszíni méréseket és labor vizsgálatokat végeztünk a következő pontokon: PARt kifolyó, Dunaszentgyörgy (Parshall-csatornánál), Elötározó, Faddi-Duna (Volent-öböl, MOHOSZ-tanya, 2-es strand), Tolnai-Duna (Bartal-zsilip, Mádi-Kovács zsilip fölött, M-K zs. alatt), Bogyiszlói holtág. Ennek során megállapítottuk, hogy a fajlagos vezetőképesség folyamatosan - de az egyes vízterekben közel azonos értéket tartva - emelkedtek (3. ábra). 600 - 500 | 400 1 300 » 200 a 100 0 12 11 10 9 8 7 é? xP" ^ & 1? A & y -Faji. vez.kép. — *—pH~[ 3. ábra A fajlagos vezetőképesség és a pH változásai (2001.08. 02.) A pH-értékek - az előbbiekben már többször érintett okok miatt - is emelkedtek, de egy kissé eltérve a fajlagos vezetőképesség értékek változásaitól {3. ábra). Hiszen a pH-ra inkább az algatevékenység hat, mint a betöményedés. Ki kell emelni a tolnai holtágban mért 9,8-as pH-t, mely a 250 pg/l-os klorofill-a értékkel volt szoros kapcsolatban. Az oldott oxigén változásai - megtartva a fajlagos vezetőképesség trendjét - markánsabb különbségeket jeleztek az egyes vízterek között. Ugyancsak a tolnai holtág déli részénél közel 300 %-os 0 2-telítettséget mértünk! Ez már közelített a kritikusan veszélyes szinthez (halpusztulás). Klorofill-a tekintetében a Paksnál induló tápvíz (< 10 pg/1) a faddi holtágban 80-ról 60 pg/l-re csökkent. A tolnai ágban viszont a már korábban említett csaknem katasztrofális szintet érte el - annak minden lehetséges káros következményével. Algaszám és algabiomassza vizsgálatok alapján érdekes különbség tapasztalható a faddi és a tolnai holtág között. Míg a faddi ágban az aránylag kis testű s emiatt kis biomasszájú alga egyedek fordulnak elő nagy egyedszámmal, addig a tolnai holtágra az aránylag kis egyedszámú nagyobb testű algák jellemzőek, nagy biomasszát képezve. Üledékvizsgálatok Az eddigi üledékvizsgálatok szerint (1984-85, 1991, 1993) a legfontosabb növényi tápanyagból, a foszfátból bőven található az üledékben. A koncentrációfaktor (azaz az üledékben mérhető foszfát koncentrációja a fölötte levő vízéhez viszonyítva) a faddi holtág esetében akár 200-szoros is lehet. Ugyanez a tolnai ágban mindösszesen csak kétszeres. Tehát ilyen szempontból elvileg megvan a reális alapja a tolnai holtág üdülőterületté alakításának. Ammónia tekintetében már nem ilyen előnyös a tolnai ág helyzete (400x), de a faddi holtágé sem sokkal különb (200 *). Ez minden valószínűség szerint a nagy mennyiségű biomassza (elsősorban alga) lebomlásával hozható összefüggésbe. Egy más jellegű vizsgálatsorozat kapcsán megállapítottuk, hogy a tolnai holtág üledéke a higiénés és nehézfém vizsgálatok alapján mezőgazdasági hasznosításra korlátozások nélkül felhasználható (Kiss 1993b). Ez az eredmény is további lendületet adhat a tolnai holtágért aggódóknak. Jövő - tervek A vízpótlási mindenképpen meg kell valósítani a térségben, s ha lehet, akkor a három holtág esetében összehangoltan. Rendezni kell a holtágak „vegyes" tulajdonviszonyait. Tudatosítani kell a tulajdonosokkal, hogy nem csak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár egy holtág birtoklása (pl. rendszeres monitoring működtetése). A holtágak megmentése a helyi érdekeken túl országos érdek is. Hiszen nemcsak a „szentélyekre" kell gondolnunk védendő természeti értékek alatt, hanem a még valamelyest természet-közelinek tekinthető, de az ember által már befolyásolt természeti környezetre is. Utóbbiaknál reális cél a fenntartva megőrzés lehet. A helyi kezdeményezések munkáját segíti a jelenleg érvényben levő 54 (!) olyan jogszabály, amely valamilyen formában a holtágakkal foglalkozik (Complex CD Jogtár). Két országgyűlési határozat (24/ 1997, 38/2000) foglalkozik a holtágak megmentésével, hasznosításával, rehabilitációjával. A 2000. évi tiszai katasztrófák egyik tanulságaként át kell gondolnunk további vízgazdálkodásunkat valamint a folyóvizek melletti gazdálkodási formákat, beleértve a holtágak ésszerű hasznosítását is (pl. fokgazdálkodás). Összefoglalás Mindhárom Tolna megyei dunai holtágnál előtérbe került a szociális hasznosítás (üdülés, strandolás, horgászat, vízisportok). Mindegyiküknél létfontosságú a vízpótlás. 1996-tól működik a Faddi- és a Tolnai-Dunába irányuló vízpótlás, a PARt kondenzátorvízének felhasználásával. Bogyiszlónak továbbra sincs hasonló elfogadható vízfrissítése. Hosszú évek víz- és üledék vizsgálatai alapján elsődleges teendő mindhárom területen a nagy mennyiségű - és az algásodás nemkívánatos jelenségére gondolva „biológiai pokolgépet" jelentő - üledék minél nagyobb hányadának eltávolítása. A vízminőség javulását csak ezt követően várhatjuk - legyen szó az adott holtág bármilyen célú hasznosításáról. A 2001. augusztus elejei méréseink némi javulást mutattak mindhárom holtág esetében, de túlyottan nem lehetünk optimisták (klorofill-a, algamennyiség, oxigén tartalom). Nélkülözhetetlennek gondoljuk a vízpótlások során a folyamatos vízminőségi monitoring beindítását és folyamatos működtetését, hiszen egy gondos gazdának tudnia kell, hogy milyen víz folyik be hozzá. Nem különben, hogy milyen víz folyik el tőle! Irodalom Bratán M. (1987): A Fadd-Dombori üdülőterület. - Vízügyi Közlemények LXIX. évf. 2: 274-285. Bratán M . Hajós B. (1992): A Duna Tolna megyei mellékág/holtágrendszere. - Vízügyi Közlemények LXXIV. évf 1: 73-90. Complex CD Jogtár - rendszeresen frissítve. Kiss C. (1991): A Fadd-Tolnai holtágrendszer rekonstrukciója. - KDT KF, jelentés. Kiss G.(1992a): A Duna holtágainak vízminősége, különös tekintettel a Fadd-Dombori üdülőkörzetre. - KDT KF, jelentés. Kiss G. - szerk. (1992b): A Faddi-Tolnai-Bogyiszlói holtágak és a Duna vízminőségéről. - KDT KF, jelentés. Kiss G. (1993a): A Tolnai Holt-Duna vízminősége. - MHT Közép-dunámúli Területi Szervezete jelentés. Kiss G. - szerk. (1993b): Oledékvizsgálatok a Tolnai-Holt-Duna medrében. - KDT KF, jelentés. Kiss G. (1994): A Fadd-Tolnai holtágak vízminősége - KDT KF, jelentés. Kiss G. (1996a): A Fadd-Dombori holtág vízpótlása próbaüzemének helyszíni és laboratóriumi vízminőségi vizsgálatai (1996. július 24 - október 10 ). - KDT KF, jelentés. Kiss G. (1996b): A Fadd-Dombori Holtág vízpótlása mérő, minősítő, értékelő (monitoring) rendszerének kialakítási terve (1997-2001). KDT KF, jelentés.
