Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

29 lassú felemelkedésével jött-e létre (mint, pl. a ma zajló fo­lyamatok az Ingói-berek közepén), vagy már korábban is je­len volt, esetleg a rendszeres taposás, és az elárasztás hatá­sára létrejövő, nyíltvíz felületen képződő úszógyepek (lásd Zalavári-víz) szukcessziójával alakult ki. A területen 1998­ra megjelentek a bokorfüzek. Az 1996-os CIR felvételen újabb keletű nádaratási kártételből származó nyíltvíz­felületek fedezhetők fel. Összehasonlítva az 1980-as és az 1996-os légifotókat látható, hogy sok év távlatában a leg­jobban károsodott területek is regenerálódnak, feltéve, hogy a nádasban a szukcesszió más irányt nem vesz. Az Ingói-berekben az Ingói-csatorna közelében egy 1980-as CIR légifotón finom csíkozat formájában gépi nád­aratás nyomai fedezhetők fel. Közel egy évvel az előző aratási szezon után a látható csíkozottságot az okozza, hogy a kerekek által megjárt, és a kerekek közötti nem taposott területeken eltérő magasságú az újulat. A terület egy 1996-os CIR felvételén elárasztás u­táni időszakból származó Seiga-nyomok vehetők ki. A frissen elárasztott nádas nagyon érzékenyen reagál a mechanikai hatásokra. Ezeken a területeken a taposás évekre kipusztíthatja a növényzetet. A 96-os és a 80-as légifotókat egymásra vetítve a hajdani aratás nyoma jól illeszkedik a 96-ban még vitális nádas körvonalára (a nádvágók mindig a ,jó nádat" aratják). Mindebből arra következtethetünk, hogy az Ingói-berek nádasaiban évtizedes eredetű inhomogenitások tükröződnek az elárasztást követő felritkulásban. Az 1. sz. terelő-töltés É-i végénél gépi aratás kihordó útvonalait tanulmányoztuk. Az Ingói-berek közepén fekvő területen az 1980-as légifotón nádaratással összefüggő ká­rosítás nem mutatható ki. A terelőtöltés megépüléséig az e­gyik legnehezebben megközelíthető része a Kis-Balatonnak. Az 1988-as CIR légifotón jó minőségű nádas körvonala látszik a terelőtöltés É-i végénél. Az 1992-es légifelvétel súlyosan károsodott nádast ábrázol. A mély vízben az aratott, taposott nádas nem regenerálódott, az 1996-os CIR felvételen nyíltvizes területek látszanak a ,jó nádas" helyén. Az 1999-es légifelvételen is jól látható a hajdani taposás nyoma. A regenerálódás közel 10 év távlatában is csak részleges! A KBVR-II. el nem árasztott részén, a Vörsi-víz és a Cö­Iömpös árok közötti területen az 1995/96-os szezonban vég­zett nagygépes nádaratás nyomai láthatók az 1996-os légifo­tókon. Kis nyíltvizek nem látszanak az aratott nádasban, az egyidejű növekmény eltérő, zöldes színnel jelenik meg. Az egy évvel későbbi felvételen az aratott terület színe vitális újulat jelenlétére utal. A nagygépes aratás ellenére a nádas állapota javult az aratás előtti állapothoz, ill. a környező, nem aratott részekéhez képest. A KBVR-II. ezen területét az elárasztás akkor még nem érintette, tehát az itteni vegetáció évtizedek alatt már jól alkalmazkodhatott a stabilnak mond­ható környezeti feltételekhez. Az ilyen területeken megfele­lő jégviszonyok között, korszerű nádarató gépekkel na­gyobb károkozás nélkül elvégezhető a nagygépes aratás. A nádas állapotában észlelhető javulás az aratást követő máso­dik évtől várható. Az 1999-es CIR légifelvételt figyelmesen szemlélve még láthatók a 95/96-os aratás körvonalai. Az a­ratott terület még mindig kissé homogénebb állománnyal, vitálisabb színnel jelenik meg, mint a környező területek ná­dasai (Scirpo-Phragmitetum caricetosum acutiformis hydro­harosum Pomogyi 1998). Köszönetnyilvánítás: A kutatásokat a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság támogatta. Irodalom Kárpáti, I. - Szeglel, P. - Kárpáli, V. 1987: A kisbalatoni természetvé­delmi terület vegetáció-térképe. Tudomány-Természet-Társadalom. Környezettudományi kutatások az MTA területi Akadémiai Bizottságainál. 272-319. Budapest. Pomogyi P. - Szeglel P. - Csaló É. 1996: A Kis-Balaton Védőrendszer Fenéki-tó nádas társulásainak változásai a vegetációtérképezés e­redményei alapján. 2. Kis-Balaton ankét, 1996. (összefoglaló értékelés a KBVR 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről) 198­213. Pomogyi P. 1998 A Kis-Balaton védőrendszer 1997. évi vizsgálati e­redményei II. A KBVR vegetációtérképezésének eredményei. Kézi­rat, Keszthely -28. Pomogyi P. - Dömölörjy Zs. - Szeglet P. 1998 A Kis-Balaton védő­rendszer magasabbrendű növényzete. Hidrológiai Közlöny 78 évf. 5-6, pp 338-339. Szeglel P. - Dömölörjy Zs. - Pomogyi P. 1998 A növényállomány ke­zelését megalapozó vizsgálatok eredményei a Kis-Balaton. Hidroló­giai Közlöny 78. évf. 5-6, pp. 340-341. Szeglet P., Dömölörjy Zs. 1998. A KBVR II. területén a növényállo­mány szakszerű kezelését megalapozó kísérletes vizsgálatok (kutatási jelentés) pp. 60. Szeglel P. - Dömölörjy Zs. - Pomogyi P 1999 A nádas határ változása a Kis-Balatonon az 1950-es évektől napjainkig. Hidrológiai Köz­löny 79. évf. 6, pp. 386-387. Dinka M. - Szeglel P. 1999: The influence of winter harvesting on reed stand. - Wetlands Ecology and Management, (in press). Investigation of reed harvesting damages in the Kis-Balaton Dömötörfy, Zs. - Szeglet, P. - Pomogyi, P. Abstract: There has been long time ago reed harvesting in the Kis-Balaton with more or less regularity. There are seldom optimal circumstances for harvesting, when the damage is minimal. When thin ice, choosing wrong method, or in the case of bad circumstances reed can be destroyed to such an extent, that the degradation can get back the formerly vital stand for years The authors investigated with the help of air photographs, and vegetation maps in the Kis-Balaton Water Reser­voir II. the harvesting damage, reed degradation and regeneration. Keywords: reed harvesting, harvesting damage, trampling damage, reed degradation, regeneration

Next

/
Oldalképek
Tartalom