Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

29 lassú felemelkedésével jött-e létre (mint, pl. a ma zajló folyamatok az Ingói-berek közepén), vagy már korábban is jelen volt, esetleg a rendszeres taposás, és az elárasztás hatására létrejövő, nyíltvíz felületen képződő úszógyepek (lásd Zalavári-víz) szukcessziójával alakult ki. A területen 1998ra megjelentek a bokorfüzek. Az 1996-os CIR felvételen újabb keletű nádaratási kártételből származó nyíltvízfelületek fedezhetők fel. Összehasonlítva az 1980-as és az 1996-os légifotókat látható, hogy sok év távlatában a legjobban károsodott területek is regenerálódnak, feltéve, hogy a nádasban a szukcesszió más irányt nem vesz. Az Ingói-berekben az Ingói-csatorna közelében egy 1980-as CIR légifotón finom csíkozat formájában gépi nádaratás nyomai fedezhetők fel. Közel egy évvel az előző aratási szezon után a látható csíkozottságot az okozza, hogy a kerekek által megjárt, és a kerekek közötti nem taposott területeken eltérő magasságú az újulat. A terület egy 1996-os CIR felvételén elárasztás utáni időszakból származó Seiga-nyomok vehetők ki. A frissen elárasztott nádas nagyon érzékenyen reagál a mechanikai hatásokra. Ezeken a területeken a taposás évekre kipusztíthatja a növényzetet. A 96-os és a 80-as légifotókat egymásra vetítve a hajdani aratás nyoma jól illeszkedik a 96-ban még vitális nádas körvonalára (a nádvágók mindig a ,jó nádat" aratják). Mindebből arra következtethetünk, hogy az Ingói-berek nádasaiban évtizedes eredetű inhomogenitások tükröződnek az elárasztást követő felritkulásban. Az 1. sz. terelő-töltés É-i végénél gépi aratás kihordó útvonalait tanulmányoztuk. Az Ingói-berek közepén fekvő területen az 1980-as légifotón nádaratással összefüggő károsítás nem mutatható ki. A terelőtöltés megépüléséig az egyik legnehezebben megközelíthető része a Kis-Balatonnak. Az 1988-as CIR légifotón jó minőségű nádas körvonala látszik a terelőtöltés É-i végénél. Az 1992-es légifelvétel súlyosan károsodott nádast ábrázol. A mély vízben az aratott, taposott nádas nem regenerálódott, az 1996-os CIR felvételen nyíltvizes területek látszanak a ,jó nádas" helyén. Az 1999-es légifelvételen is jól látható a hajdani taposás nyoma. A regenerálódás közel 10 év távlatában is csak részleges! A KBVR-II. el nem árasztott részén, a Vörsi-víz és a CöIömpös árok közötti területen az 1995/96-os szezonban végzett nagygépes nádaratás nyomai láthatók az 1996-os légifotókon. Kis nyíltvizek nem látszanak az aratott nádasban, az egyidejű növekmény eltérő, zöldes színnel jelenik meg. Az egy évvel későbbi felvételen az aratott terület színe vitális újulat jelenlétére utal. A nagygépes aratás ellenére a nádas állapota javult az aratás előtti állapothoz, ill. a környező, nem aratott részekéhez képest. A KBVR-II. ezen területét az elárasztás akkor még nem érintette, tehát az itteni vegetáció évtizedek alatt már jól alkalmazkodhatott a stabilnak mondható környezeti feltételekhez. Az ilyen területeken megfelelő jégviszonyok között, korszerű nádarató gépekkel nagyobb károkozás nélkül elvégezhető a nagygépes aratás. A nádas állapotában észlelhető javulás az aratást követő második évtől várható. Az 1999-es CIR légifelvételt figyelmesen szemlélve még láthatók a 95/96-os aratás körvonalai. Az aratott terület még mindig kissé homogénebb állománnyal, vitálisabb színnel jelenik meg, mint a környező területek nádasai (Scirpo-Phragmitetum caricetosum acutiformis hydroharosum Pomogyi 1998). Köszönetnyilvánítás: A kutatásokat a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság támogatta. Irodalom Kárpáti, I. - Szeglel, P. - Kárpáli, V. 1987: A kisbalatoni természetvédelmi terület vegetáció-térképe. Tudomány-Természet-Társadalom. Környezettudományi kutatások az MTA területi Akadémiai Bizottságainál. 272-319. Budapest. Pomogyi P. - Szeglel P. - Csaló É. 1996: A Kis-Balaton Védőrendszer Fenéki-tó nádas társulásainak változásai a vegetációtérképezés eredményei alapján. 2. Kis-Balaton ankét, 1996. (összefoglaló értékelés a KBVR 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről) 198213. Pomogyi P. 1998 A Kis-Balaton védőrendszer 1997. évi vizsgálati eredményei II. A KBVR vegetációtérképezésének eredményei. Kézirat, Keszthely -28. Pomogyi P. - Dömölörjy Zs. - Szeglet P. 1998 A Kis-Balaton védőrendszer magasabbrendű növényzete. Hidrológiai Közlöny 78 évf. 5-6, pp 338-339. Szeglel P. - Dömölörjy Zs. - Pomogyi P. 1998 A növényállomány kezelését megalapozó vizsgálatok eredményei a Kis-Balaton. Hidrológiai Közlöny 78. évf. 5-6, pp. 340-341. Szeglet P., Dömölörjy Zs. 1998. A KBVR II. területén a növényállomány szakszerű kezelését megalapozó kísérletes vizsgálatok (kutatási jelentés) pp. 60. Szeglel P. - Dömölörjy Zs. - Pomogyi P 1999 A nádas határ változása a Kis-Balatonon az 1950-es évektől napjainkig. Hidrológiai Közlöny 79. évf. 6, pp. 386-387. Dinka M. - Szeglel P. 1999: The influence of winter harvesting on reed stand. - Wetlands Ecology and Management, (in press). Investigation of reed harvesting damages in the Kis-Balaton Dömötörfy, Zs. - Szeglet, P. - Pomogyi, P. Abstract: There has been long time ago reed harvesting in the Kis-Balaton with more or less regularity. There are seldom optimal circumstances for harvesting, when the damage is minimal. When thin ice, choosing wrong method, or in the case of bad circumstances reed can be destroyed to such an extent, that the degradation can get back the formerly vital stand for years The authors investigated with the help of air photographs, and vegetation maps in the Kis-Balaton Water Reservoir II. the harvesting damage, reed degradation and regeneration. Keywords: reed harvesting, harvesting damage, trampling damage, reed degradation, regeneration