Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

6. szám - Szlepák Emőke: Kis vízfolyások szennyezésének kimutatása környezet-analitikai módszerekkel (a Galga-patak példáján)

SZI.HPÁK H és mtsai Kisvi/folyasok: szennyezésének kimutatása 343 Az üledékminták tartósítása Üledékminták tartósítására nem volt szükség, a megfelelő hőmérséklet, szállítási körülmények betartására kellett gon­dot fordítani. A mintákat a napi mintavételezés befejezéséig hűtőtáskában 4 °C alatt tároltuk, és még aznap laboratórium­ba szállítottuk, ahol fagyasztószekrénybe tettük. A mintavé­telt és a minták tartósítását a MSZ EN ISO 5667-3:1998 alapján végeztük. 4.1. Minta-előkészítés 4.1.1. A vízminták előkészítése: 5,0 ml tartósított vízmintát teflon-bombába bemértünk, majd hozzáadtunk 5 ml 65 %-os salétromsavat, lezártuk az edényt, és üzembe helyeztük a roncsolót, a mikrohullámú készülék programozása alapján, ami a következő volt: 5 perc 250 W teljesítmény, 2 perc 0 W, 5 perc 400 W, 5 perc 250 W, 5 perc 700 W, 5 perc hűtés. A feltáró program befe­jeződése után megvártuk a minta teljes kihűlését. Vegyi fül­ke alatt eltávolítottuk az edények tetejét, s tartalmukat szűrő­papíron keresztül 25 cm 3-es mérőlombikokba szűrtük. A szűrőpapírt megfelelő mennyiségű ion-mentes vízzel átmos­tuk, majd a lombikot jelig töltöttük. 4.1.2. Az üledékminták előkészítése: A kémiai analízishez a fenéküledék minta 2 mm-nél ki­sebb méretű részecskéit használtuk. A mintákat nedvesen keveréssel homogenizáltuk. A légszáraz mintából eltávolítot­tuk a szabad szemmel látható szerves anyagot, majd kalapá­csos darálóval 2 mm lyukbőségű szitán átdaráltuk. A homo­gén mintából 0,5 g-ot analitikai mérlegen mikrohullámú ron­csoló edénybe mértünk, és hozzáadtunk 5 cm 3 65 %-os sa­létromsavat és 2 cm 3 30 %-os hidrogén-peroxidot. Kipezs­gés után az edényeket lezártuk, és elhelyeztük a készülékbe. A feltáró program (lásd vízminták mikrohullámú roncsolá­sának programja) befejeződése után, a vízminták előkészíté­sénél leírtak szerint jártunk el 4.2. Elem-analízis Az előkészített mintákból az elemkoncentrációkat Jobin­Yvon 24 induktív csatolású plazma atom-emissziós spektro­méterrel (ICP-AES) mértük a SZIE akkreditált (NAT) köz­ponti laboratóriumában. Mérési körülmények: beeső teljesít­mény = 1 kW, plazma gáz = 12 dm 3/perc argon, burkoló gáz = 0,2 dm'/perc argon, porlasztó gáz =1,1 dm Vperc Porlasz­tás: Meinhardt típusú koncentrikus porlasztóval; oldatfelvé­tel = 1 cm'/perc. Az elemzővonalak hullámhosszát a gyári a­jánlások szerint választottuk meg, a készülék hullámhossz szerinti növekvő sorrendben, egymás után választja ki az e­lemző vonalakat. A szekvenciális mérés előnye többek közt a szabad hullámhossz választás (spektrális zavaró hatások elkerülése) hátránya a viszonylag lassú elemzés Vizsgált e­lemek: As, Zn, Cd, Pb, Ni, Mn, Fe, Cr, Cu, AI, és P. 4.2.1. Talajhigiéniai vizsgálatok Aiz MSZ 2140/77-88. számú, a környezetvédelmi talaj­vizsgálatokra vonatkozó szabvány alapján a minták Coli­form, Fekál coliform, Fekál Streptococcus, Clostridium, Pseudomonas aeruginosa, Salmonella fertőzöttségének mér­tékét az OKI-ban határozták meg. Ennek alapján az üledék­mintákat a tiszta, a kissé szennyezett, a szennyezett és az e­rősen szennyezett kategónákba sorolták 5. Eredmények 5.1. Hidrológiai megfigyelések Munkánk során részletesen elemeztük az 1999-es év víz­állás és vízhozam adatait. A Galga-patak felszíni kisvízfo­lyás, a csapadék változása és a vízállás, vízhozam alakulása szoros összefüggést mutat. A csapadék növekedésével a víz­állás egyenes arányosságban nő, és a vízhozam is ennek megfelelően alakul. Kémiai elemzéseinket viszont a mintavé­teli helyek vízállásaira vonatkozó saját - 2000. évi - mérése­inkkel vetettük egybe 2000. évi csapadék- és vízállás jellemzés Az áprilisi nagy esőzések gyakorolnak a májusi vízállás­ra jelentős hatást. A 2-4. ábrákon látható, hogy májusban magas a patak víz szintje, a júliusi viszont jóval alacsonyabb, mert a májusi és júliusi hónapok csapadékszegények voltak. Érdekes, hogy augusztusban a patak vízállásán még nem ér­zékelhető a júliusi csapadék hatása. Ennek oka a hosszú szá­razságban keresendő. A vízállás hírtelen változásai a 2-4. ábrákon követhetők. A Galga-patak vízgyűjtőjének csapadék eloszlása 2000. februártól szeptemberig (2000-es év csapadék jellemzői, SZIE Gödöllő Tájökológia Tanszék) mm hónapok 2. ábra A Galga-patak 2000-es vízállása, Aszód 30-as híd alatt m o CD co o rr T— CD CO o CD CN CO o X— co O CN O r­o CM CO CO co co T s ib iri ló CD cb 8 CO o o o o o s o o o O o 8 o o o o o mérési időpontok 3. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom