Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
6. szám - Szlepák Emőke: Kis vízfolyások szennyezésének kimutatása környezet-analitikai módszerekkel (a Galga-patak példáján)
344 1 1IDROLÓGIA J KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF 6. SZ. A Galga-patak mintavételi helyeinek 2000-es vízállásai • Májusi vízállás -Júliusi vízállás -Augusztusi vízállás mintavételi helyek 4. ábra 5. 2. Az elemanalitikai eredmények értékelése A vízvizsgálati eredmények a patak pillanatnyi állapotáról adnak tájékoztatást, az eredmények értékelésénél egyszeri mintavétel alapján, megalapozott következtetéseket levonni nem lehet Pontos vélemény-nyilvánításhoz folyamatos megfigyelésre, monitoring vizsgálatra lenne szükség (/. táblázat) A nehézfémek azok az anyagok, melyek minden más szennyező anyagnál jobban hajlamosak kiülepedni Amit vízvizsgálattal nem tudtunk kimutatni, azt az üledék vizsgálati eredményei kimutatták. 1. táblázat A Galga-paíak cs a befolyó salakok vízmi ntáinak nehézfémtartalma jig/ Minta\EIeoi As Zn Cd Pb Ni Mn Fe Cr Cu Al P Püspökhatvan Galga 32 km 250 m <100 <10C <1 2 2 106 216 <1 1 251 274 Püspókhatvan Megyerkei pat 2 <10C <1 1 3 95 247 2 I 343 637C Galgamácsa Galga 31 km 625 m <100 9 <1 <2 3 144 367 1 1 461 192 Galgamácsa Némedi patak <100 <10C <1 2 8 141 583 2 1 511 395 Dclad Galga 25km 900m <100 14 <1 <2 2 92 193 <1 1 135 81 Iklad müszer^yári víz <100 38 1 <2 3 47 199 3 5 170 130C Iklad műszergyár! viz bef.-ná 1 2« <1 2 2 116 287 1 2 183 94 Aszód Galga 30-as út alatt 24 km 125 m <100 31 <1 : 4 156 302 1 1 222 77 Aszód Galga városi csapadékvíz befolyásnál <100 27 1 7 118 207 2 2 164 76 Aszód Ancsi árok <100 18 <1 3 4 142 250 1 2 175 95 Aszód Galga szennyvíztiszl. Befolyás előtt 22 km 675 m <100 20 <1 <2 4 128 214 1 1 133 84 Aszód szennyviztiszt. vize <100 20 <1 2 3 132 217 1 2 142 76 Aszód szemyvizL bef. után <100 38 <1 1 7 125 159 1 2 108 647 Kiváló vízminőség 10 50 0,5 5 15 50 100 S 5 20 40 Jó 20 75 1 20 30 100 200 10 10 50 100 Tűrhető 50 100 2 50 50 100 500 20 50 200 200 Szennyezett 100 300 5 100 200 500 1000 50 100 500 500 Erősen szennyezeti >100 >300 >5 >100|>200 >500 >100C >50 >100 >500 >5<X Határértékek az MSZ 12749:1993 alapján 5.2.1. Elem-felhalmozódások és higiéniai adatok az egyes pontokban Püspökhatvannál a Galga foszfor koncentrációja az átlagosnál nagyobb volt (5. ábra). Ezt a vízben és üledékben is kimutattuk. A Magyarkai-völgyi-patak és a Sinkár-patak befolyása után történt a mérés. A település nincs csatomázva, a belépő Magyarkai-völgyi-patak a településen keresztül érkezik, és mivel a foszfor elsősorban kommunális szennyeződésből kerülhet a patakba, egyértelmű következtetés vonható le a foszfor magas koncentrációjára nézve. A településről valószínű, hogy nagy mennyiségű foszfor érkezik a Galgába A bakteriológiai vizsgálatok is mutatnak szennyezést, Püspökhatvannál a Galga erősen szennyezett, aminek oka szintén a település csatornázatlanságában keresendő. Galgamácsánál a 12 km hosszú Némedi-patak érkezik a Galgába, szintén csatornázatlan településen keresztül. A legnagyobb foszforértéket (2090 mg/kg) ezen a ponton mértük. Jelentős mennyiségű foszfor érkezhet a közeli állattartó telepről, a mezőgazdasági művelés alatt álló területről, ahonnan a foszfátműtrágya bemosódhat a patakba és a településről Bakteriológiailag kissé szennyezett a patak e szakasza, a Fekál Streptococcus szám itt volt a legnagyobb. Az állattartó telep ily módon is érezteti hatását. Ikladon is szennyezett az üledék. A szennyezés az Ipari Műszergyár felől érkezhet, a befolyó víz kadmium által is terhelt (6. ábra), (határértékekkel összevetés: MI-08-17351990 alapján). Sajnos, az ipan szennyvizeknek jelentős részét nem kielégítő módon kezelik, esetleg kezeletlenül kerülhettek a befogadóba A műszergyárban korábban galvánüzem működött, ami a kadmium legjelentősebb forrása lehet. A kadmium az üledékben az évek során felhalmozódott. Ikladon a cink koncentrációja is nagyobb a többi helyhez viszonyítva (7. ábra). A cinkszennyezés szintén a galvánüzemből származhat. Kommunális szennyezés hatását érzékelteti a nagyobb foszfortartalom, amit a vízben és iszapban egyaránt kimutattunk. A műszergyári befolyó ér vizében is jelentős foszforterhelést mutattunk ki. Aszódon a 30-as útnál mértünk a legmagasabb ólomkoncentrációkat. Ezen a ponton volt a legnagyobb a vízben mért ólomszint is, de a határértéket nem érte el. Az üledékvizsgálatok is hasonló eredményt mutatnak, de a határértéket ebben az esetben sem érték el az értékek. Az látszik azonban, hogy a Galgának e szakasza az igen forgalmas 30-as főút alatt folyik. Az M3-as úton az autópályadíj bevezetése óta jelentős mértékben megnövekedett a forgalom a 30-as úton. A szennyvíztisztító telepnél is az átlagnál magasabb ólom koncentrációkat mértünk (& ábra). A Galga másik jelentős szennyvíz terhelője az aszódi szennyvíztisztító telep. A foszfor- és arzén magas koncentrációban van jelen a patak e szakaszán (5. és 9. ábra). Az üledék kétszer annyi arzént tartalmaz, mint a megengedhető mennyiség. A szennyezők a kommunális szennyvízből kerülhetnek a vízbe, az arzén és a foszfor is a mosószerek alkotója Erősen szennyezett a patak nemcsak kémiailag, de mikrobiológiailag is. Salmonella bakténumot találtunk az üledékben, ami a telep nem megfelelő működési hatásfokának tulajdonítható. A Galga-völgyben végig nagy a mangán-, alumínium-, és vastartalom. Ez valószínűen geológiai eredetű. A Galga vízgyűjtője ugyanis az átlagosnál nagyobb nehézfém-tartalmú kőzetekkel jellemezhető. Az andezitkúpok málladékaiból származó Mn, Fe bemosódásának eredménye nagy koncentrációjuk az üledékben. Az alumínium nagy koncentrációja szintén visszavezethető geokémiai okokra A vízgyűjtő alapkőzetéből savas pH hatására az alumínium is kimosódhat. 5.3. A hidrológiai és környezet-analitikai eredmények összevetése 5.3.1 Csapadék hatása az üledék eloszlására A patak üledékének három alkalommal történő vizsgálati eredményeiben jelentős eltérések voltak A szennyezés mederbeli helyét befolyásolhatja a szennyező anyag bekerülési
