Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Hajnal Géza: A budai Várhegy vízmérlege

HAJNAL ü.: A budai Várhegy vízmérlege 37 ban a csökkenő vízbetáplálások, másodsorban az utóbbi időszakban lehullott kevesebb csapadék következtében süllyedt A kiindulási adatok megváltoztatásával számos összehasonlító számítást végeztem. Az egyik változtatott paraméter az éves csapadékösszeg volt, amit Budapesti átlagban 610 mm-nek szokás megadni. Az 1992 - 1995.-ös időszakra vetítve így a Platóra 174 821 m

3 beszivárgó vízmennyiség jutott volna, a Nagy Labirintusra pedig 7.862 m\ Összehasonlítva ezeket a táblázatokban közölt adatokkal, látható hogy az eltérés az értékek között csak néhány százalékos, vagyis azt a korábbi megállapítást erősíti, hogy a csapadék jelentősége másodlagos a beszivárgás nagyságrendjénél a közműveszteségekhez képest. A másik változtatott paraméter a Lejtő területe volt, aminek a területarányok figyelembevétele miatt kihatása van a Plató beszivárgási értékeire Az így kapott beszivárgás mennyiségek 8-10 %-kal kisebbek a táblázatokban közölteknél, tehát a terület pontos meghatározása fontosabb tényező, mint a helyes csapadékérték felvétele. A Várlejtőre kapott eredményeket a 14. és 15. táblázat tartalmazza. 14. táblázat A vízmérleg számítás eredményei a Lejtő területére vonatkoztatva Az általam számított beszivárgási értékek Horusitzky H. számítási eredményeihez állnak legközelebb (2. táblázat), ami a közel azonos méretűnek meghatározott vízgyűjtőterület, és a közmű-veszteségek figyelembevétele miatt adódik. Én elhanyagoltam a Platóról a Lejtőre lefolyó vízmennyiséget, ami számításaim szerint kb. 11.000 m

3/év lehet. Ez az érték az összes beszivárgás mennyiségét 1 450 m

!-el növelné, ami számszakilag is elhanyagolható, ráadásul a valóságban valószínűsíthetően csak kis hányada jelenik meg, mivel előbb-utóbb a csatornába folyik, s nem ömlik végig a Várlejtőn. Csakúgy mint a Platónál, kiszámoltam a beszivárgás mértékét a 750 000 m

2-es lejtőterülettel is. Ez kb. 20 %-os beszivárgás növekedést jelent évente, tehát valamivel kisebb mértékű növekményt a területnövekedés (kb. 30 %) mértékéhez képest. (Viszont a Platóra jutó beszivárgás értékét jelentősen csökkenti.) Ötéves vízbetáplálási átlaggal számolva például az 1997-es és az 1999-es évre jóval kisebb lesz a különbség az összes beszivárgó vízmennyiségek között, mint ha az éves betáplálást mennyiségekkel számolnánk. 15. táblázat A Lejtőn beszivárgó vízmennyiség megoszlása a vizek eredete szerint Evek Bc | Bv Bcsl | Bcs2 ím

J /év) 1971 - 1975. 36.746 81.793 13.228 73.614 1986 - 1990. 36.053 110.987 12.979 99.888 1992- 1995. 37.440 87.261 13.478 78.534 19%-2000. 37.440 73.938 13.478 66.544 1997. 22.602 79.289 8.136 71.360 1999. 58.309 64.074 20.991 57.666 Módszerem nem veszi figyelembe a klasszikus számításoknál sokszor hangsúlyozott terepviszonyokat. Súlyozott lefolyási tényezővel számoltam. Ennek az az oka, hogy a beszivárgó vizek mennyiségét alapvetően a közmű-veszteségek határozzák meg, a közvetlen beszivárgás mértéke azokhoz képest elenyésző. így a felületek borítottságával történő számítás az éves vízmérlegnél értelmetlenül komplikálná a feladat megoldását. Egyes részterületek vízforgalmának meghatározásához azonban pontosan kell ismerni a helyi viszonyokat, így a fedettséget is. A Vár 50 éves átlagos vízmérlege az 1951 -2000 évek közötti időszakra a hidrológiai adatok ismeretében némiképp módosul (16. táblázat) a 30 éves átlagos vízmérleghez képest. Mégpedig nem csak a csapadékátlag enyhe növekedése miatt, hanem a sokévi átlagos párolgási öszszeg kisebb mértéke miatt ts. Ez utóbbi ugyanis a Jósvafői Kutató Állomáson hosszú ideig mért kádpárolgási adatokból jól közelíthető. A sok évi párolgási összeg 656 mm/év, amit az évi csapadékos napok számával kell csökkenteni. így 70 napnak tekinthetjük a felszínről történő párolgás időszakát évente. Ez a 365 napnak 19 %-a, amelyből az éves párolgás 125 mm-re adódik. 16. táblázat A Várplató 50 éves átlagos vízmérlege, 1951-2000 időszakra Csapadék Lefolyás Párolgás Beszivárgás mm m /év % mm m

3/év % mm m'/év % mm m

3/év % 565 226.000 1.565.682 100 367 146.800 65 125 50.000 22 73 427 29.200 171.002 13 80 Kessler-módszere a Várhegyre vonatkoztatva Kísérletképpen az utóbbi évtized szélső csapadék-értékeivel kiszámítottam, hogy mennyi lenne a Várhegy forrásainak éves vízhozama, ha a hegyen semmilyen urbanizációs hatás nem volna (vagyis ha a Várhegy a rá épült várostól, burkolatoktól, közművektől megszabadítva, "természetes állapotában" állna a Duna mentén). Ehhez Kessler H. módszerét használtam. A Várhegy vízgyűjtőterületét 920.000 m

2-re vettem. Az eredményeket a 17. táblázatban közlöm 17. táblázat Kessler H. módszerével történő számítás eredményei a budai Várhegyre vonatkoztatva Vízháztartási elem 1997. 1999. Csapadék (mm) 326,0 841,00 Mértékadó csapadékszázalék (%) 24,5 5,93 Korrigált mértékadó csapadékszázalék (%) 39,5 15,93 Beszivárgási százalék (%) 50,0 25,00 Összes forráshozam (m /év) 150.190,0 193.476,00 Utólag kiderült, hogy Kessler eredeti módszeréből nem szabad használni az úgynevezett "besztvárgási görbét", mert a Tettye-forrás vízgyűjtőterületét hibásan vette át egy korábbi tanulmányból. Ezért a korrigált mértékadó csapadékszázalék tekinthető a beszivárgás jó értékének így számolva a két szélsőséges év beszivárgását 118.468 és 123.253 m

3/év adódik. Ezeket az eredményeket összevetve a fenti táblázatok eredményeivel megállapítható, hogy az urbanizációs hatások következtében 30 %-os vízterhelés növekmény jelenik meg a Várhegyen. Evek Lefolyás Párolgás Beszivárgás (m'/év) 1971 - 1975. 146.986 91.866 206.901 1986- 1990. 144.213 90.133 261.427 1992- 1995. 149.760 93.600 218.234 1996 - 2000 149.760 93.600 192.920 1997. 90.410 56.506 182.907 1999. 233.237 145.773 202.560