Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
6. szám - Szlepák Emőke: Kis vízfolyások szennyezésének kimutatása környezet-analitikai módszerekkel (a Galga-patak példáján)
342 1 1IDROLÓGIA J KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF 6. SZ. 3.1. A mintavételek gyakorisága, ütemezés Háromszor vettünk üledékmintát a Galga kijelölt 5 pontjáról, és egy alkalommal vízmintát. A vízmintákat 2000. májusban, az üledékmintákat 2000. májusban, júliusban és augusztusban gyűjtöttük be. Tavaszi nagy esőzések után történt a májusi mintavétel, amit a mért vízállások tükröznek. A júliusi mintavétel a meleg, nyári időjárás során történt, az augusztusi pedig a nagy szárazság után, amikor a vízállás is egész alacsony volt. 1. sz. mintavételi hely: Püspökhatvan A mintát a falu közepén vettük, a Sinkár-pataki és a falun keresztül jövő, Magyarkai-völgyi befolyás után. A mintavételi hely viszonylag könnyen megközelíthető. Ezen a ponton a Galga a Sinkár-pataki és a Magyarkai-völgyi befolyás által szállított esetleges szennyezést is tartalmazza. A Magyarkai völgyi befolyás egy tavon és a falun keresztül érkezik a befogadó Galgába. A település még nincs csatomázva és szennyvíztisztító telep sem működik. Kommunális eredetű szenynyeződések a P nagy koncentrációja és mikrobiológiai fertőzés gyanúja merült fel. A meder beton nélküli füves rézsűs, benövényesedett, a mederanyag kavicsos és iszapos. A meder nádassal gazdagon benőtt, hínáros békaszőlő és békakorsó található. A mederben minden alkalommal volt szerves törmelék - faágak, növényi gyökerek, stb - és szemét, elsősorban müanyagflakonok, polietilén tasakok. A patak mentén viszonylag gyorsan lebomló növényi hulladékot találtunk. 2. sz, mintavételi hely: Galgamácsa A mintavételi pont a falu és az állattartó telep után, a Némedi-patak befolyás alatt van. A patak bal partján vízmérő állomás található. A Némedi-patak a településen keresztül jut a Galgába. A szakasz vízgyűjtőterületén növénytermesztés és állattartás folyik, ezért kommunális és mezőgazdaságból származó szennyezésre számítottunk. A meder kisvízi szűkítésű rögzített mederszakasz, a vizmérce alakja összetett trapéz. A szelvényalak és méret a teljes hosszban azonos. A mintákat a beton-árok után vettem, itt a mederanyag kavicsos, a partokon iszapos. A mederben a szemét nem jellemző, de néhány műanyag szennyező - pl. flakon - található. A Breda-patak a Nagyvölgyben ered, ami a Galgában folytatja útját. A Nagyvölgy völgytalpának hosszában egységes talajvíztükör léte valószínű, mely a völgy mentén tetemes vízmennyiséget vezet a Galga allúviumába (Jegyzőkönyv az aszódi veszélyes hulladék lerakótelep építéséről, 1984). A talajvíz áramlási iránya minden esetben a Galga felé mutat. Az OKTH-Eü.Minisztérium e célból összeállított és kiadott tervezési irányelveiben foglalt földtani követelményeket az Aszód nagyvölgyi terület sem elégíti ki. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált terület alatt - egységesen, és összefüggően - nem lehetett kimutatni 5 m, vagy annál vastagabb, homogén, k = 10" 6 m/d-nél kisebb szivárgási tényezőjű agyagréteget. A geofizikai vizsgálat a völgyfö délkeleti részén "ablakot" is mutatott ki a fedőrétegben. 3. sz. mintavétei hely: Iklad Az Iklad-i Ipari Műszergyár ipari szennyvizei kezelés után a csapadékcsatomán és olajfogón átvezetve közvetlenül terhelik a befogadó kisvízfolyást. Száraz időben csak az ipari víz kerül a befogadóba hígítás nélkül. A galván-tevékenység megszüntetésével a befogadó terhelése csökkent (Pest m. körny.-i jell.-i, 1993). Az Ipari Műszergyárban kommunális és ipari szennyvizek keletkeznek. A kommunális szennyvizek tisztítása egy nagyterhelésű biológiai csepegtetőtestes szennyvíztisztító telepen történik, ennek műtárgyai: zsírfogó, előülepítő, műanyag töltető csepegtetőtest, utóülepítő, fertőtlenítő. A műszergyár különböző üzemeiben ipari szennyvíz keletkezik, mely többnyire olajjal szennyezett Ezek a csapadékvíz-elvezető csatornában kerülnek elvezetésre, melynek végén olajfogó műtárgy van elhelyezve. A galván üzemben a termelés megszűnt (Pest m. körny.-i jell.-i. 1993). A mintavételi hely a falu után található A patakot kukoricaföld és legelő kíséri. Dús nádas található, ami talán a szennyezés mértékét csökkenti. A meder benövényesedett, a meder anyaga kavicsos. A kommunális és szerves szennyezés a két faluból, Iklad és Domony irányából, a mezőgazdasági művelés alatt álló területről érkezhet. Másik hozzáfolyás az Ipari Műszergyárból érkező ipari szennyvíz, ami feltehetően jelentősen terheli a Galgát nehézfémmel. 4. sz. mintavételi hely: Aszód 1 Aszódon két helyen vettünk mintát. Az egyik a patakot keresztező 30-as úttól kb 10 m-re található. A patakba érkezik egy városi csapadékvíz-vezető csatorna, s egy időszakos vízfolyás, az Ancsi-árok. A patakot legelő kíséri. A pataktól kb. 50 m-re található a Fritz autóalkatrészeket gyártó ipari üzem, és egy "Vasszer" elnevezésű telep, ahol különféle fémhulladékot tárolnak. A híd alatt a meder betonozott, a betonozott rész után a mederanyag iszapos. A meder és a patak környéke is nádassal gazdagon benőtt. Az Ancsi-árokban gumikereket, műanyag üvegeket, a Galga medrében polietilén tasakokat, müanyagflakonokat, papírhulladékot találtunk Ipari nehézfém- és kommunális szennyezés lehetősége merült fel ezen a ponton. 5. sz. mintavételi hely: Aszód 2 Aszódon a másik mintavételi pont a szennyvíztisztító telepről érkező víz befolyásánál volt. A telep tervezett kapacitása 1500 mVnap, jelenlegi terhelése 62,5 m !/ó, csúcsteljesítmény esetén 110 m 3/ó. BOI terhelése 300 kg/nap A telepen biológiai szennyvíztisztító rendszer üzemel, eleveniszapos módszerrel tisztítja a beérkező szennyvizet. A telep tisztítási hatásfoka 90 %. A tisztított szennyvizek befogadója a Galga-patak 22+675 km szelvénye. A patakmeder ezen a szakaszon szabályozott, betonnal kiépített. A növényzetre jellemző a békaszőlő, nád. A patak bal partját mezőgazdasági művelés alatt álló terület kíséri, jobb partján kaszáló van. A meder és a part is szemetes. A mederben jelentős mennyiségű szerves szennyezés, faágak, gyökerek, növényi maradványok vannak Ezek könnyen bomló szennyezések, de műanyag hulladékok, autóalkatrész, fémhulladékok is találhatók. Az egyik legszemetesebb mintavételi pont volt. Szennyvízbevezetésen kívül terhelésként jelentkezik az ide csatlakozó csapadékvíz befolyás is. 4. A mintavétel módszere A vízminták gyűjtése A felszíni vízmintákat a patak sodorvonalából kb. 20 cm mélységben merítettük, előzetesen 10 % hígítású salétromsavas oldattal 1 óráig áztatott 1,5 l-es polietilén palackokba. A vízminták tartósítása A mintákba 5 cm 3 analitikai tisztaságú salétromsav került, majd igyekeztük fénytől védve, a lehető legkisebb hőmérsékleten szállítani, úgy, hogy semmilyen szennyeződés ne érje. Laboratóriumba érkezés után a mintákat azonnal hűtőszekrénybe helyeztük, és a vizsgálatok megkezdéséig 2-5° C-on tároltuk. Az üledékminták gyűjtése A patak folyásirányának megfelelően helyenként három pontról - jobb part, közép, bal part - vettük a mintákat merítő mintavevővel. A merített üledékeket 0,7 literes, polietilén tasakkal bélelt üvegedényekbe helyeztük.
