Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

6. szám - Szlepák Emőke: Kis vízfolyások szennyezésének kimutatása környezet-analitikai módszerekkel (a Galga-patak példáján)

Bill Kis vízfolyások szennyezésének kimutatása környezet-analitikai módszerekkel (a Galga-patak példáján) Szlepák Emőke, VITUKI, Vízminőségvédelmi Intézet, Vízkémia Osztály, 1095. Budapest, Kvassay J. u. 1. Kivonat: A szerző a Cialga-patak példáján bemutatva kis vízfolyások szennyezésének felmérésére kifejlesztett módszerét ismerteti A hidrológiai és tájhasználati adatok értékelése alapján kijelölt mintavételi pontokban üledék- és vízelemzéseket végzett. Meghatározta az üledékminták nehézfém tartalmát, minősítette talajhigiémai állapotukat és a vízminták elemtartalmát. Megállapította, hogy a patak környékén folyó mezőgazdasági tevékenységek és a közlekedés hatása kimutatható mind az ü­ledékek nehézfém tartalmában, mind a szennyezettségében. Kijelölhetők voltak olyan szennyező források, amelyek az üle­dékben határértékeket meghaladó nehézfém szennyezéseket okoztak, kisvízfolyás, környezet-analitika, vízszennyezés. Kulcsszavak: „ Az Ér nagy, álmos, furcsa árok. Pocsolyás víz, sás, káka lakják. De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna Óceánig hordják a habját." (Ady Endre: "Az Értől az Óceánig") 1. Bevezetés A felszínen igen változatos formában megjelenhet a víz, gyakori megjelenése a vízfolyás. A kisebb vízfolyások sajá­tos ökológiai rendszert képeznek, koncentráltan jelzik a szennyezések megjelenését, könnyen sebezhetők, ezért külö­nös gondot kell védelmükre fordítani. A nehézfémek felhal­mozódása az üledékben - főképp az ipari és kommunális e­redetű szennyezés - a mezőgazdasági művelésből eredő be­mosódás következménye Hazánkban a 2000. évben bekö­vetkezett Tisza-Szamos katasztrófák hívták fel a figyelmet a rendszeres üledékvizsgálatok jelentőségére. Kiderült, hogy még az ilyen kiemelt fontosságú vízgyűjtőterületen sem ren­delkezünk megbízható referencia adatokkal, regionális érvé­nyességű környezeti állapot-adatbázissal. E felismerésből kiindulva kezdtük el egy kiválasztott mintaterület - kis vízfo­lyás - rendszerének felmérését. Az elszennyeződésének in­dikátoraként az üledék nehézfém-koncentrációját választot­tuk. Ezeket az adatokat összehasonlítottuk az üledék higié­niai értékelésével, továbbá hidrológiai és vízelemzési ada­tokkal is. 1.1. Célkitűzések Mintaterületként a Galga-patak Püspökhatvan és Aszód közötti szakaszát választottuk. A patak környezetterhelését hidrológiai, higiéniai és kémiai analitikai módszerekkel mér­tük fel. A Galga-patak eddig környezet-analitikai szempont­ból kevésbé feltárt, nehézfém szennyezettségére vonatkozó adat viszonylag kevés található, annak ellenére, hogy a patak vízgyűjtő területén ipari, mezőgazdasági és kommunális ter­helő tényezők vannak, ami a vízi ökoszisztémát károsan be­folyásolhatja Munkánk közvetlen céljai a következők voltak: - A kiválasztott mintaterület tájhasználati elemzése hidro­lógiai, geológiai szempontok figyelembe vételével. - Hidrológiai, tájhasználati szempontok alapján mintavé­teli helyek kiválasztása, víz- és üledékminták gyűjtése, s e­zek talajhigiéniai és elemanalitikai vizsgálata - Következtetések levonása a patak szennyezettségéről és annak eredetéről. A patak környezeti állapotának jellemzése, a környezet­terhelés eredetének kimutatása alapul szolgálhat a vizsgált területeken szükséges rehabilitációs intézkedésekhez. 2. A Galga-patak természetföldrajzi jellemzése A Galga-patak völgye a Cserhát központi részén, a Szan­davár környékén kezdődik. Egész hosszában tektonikusán kijelölt ugyan, mégis több egymástól különböző alakú szaka­szát lehet megkülönböztetni (Láng, 1967). Völgyföje Dél­kút-major közelében, Becskétől északra van. Püspökhatvan alatt mindinkább kiszélesedik a Galga völgye és egyre erő­sebben a tektonikus árok jellemvonását ölti magára A mere­dek lejtőszakaszok a völgyek torkolatánál mellékvölgyekből a Galga völgybe is befordulnak, és azt is aszimmetrikus ke­resztmetszetűvé alakítják, ami nagyon szépen látszik Galga­mácsa alatt, Ddadnál és Aszódon, Hévízgyörkkel szemben. Ezzel ellentétben a Galga völgy túlsó oldalán Galgamácsa és Domony között lankásabb lejtő húzódik. (1-áng, 1967.). A Galga a Cserhát egyedüli folyója a hegység közepe táján ered. Vízgyűjtőterülete a Cserhátra és a hegység déli részét szegélyező dombvidékre terjed ki, így a Gödöllői­dombvidék egy része is a Galgába folyik le (Láng, 1967.). A patak hossza: 65 km, vízgyűjtőterülete: 568 km 2 Víz-, vízhozammérő állomások: Galgamácsa, Hévízgyörk A Galga-patak vízgyűjtő területe „ Ti J i Bccsm*.' ibA^ A . Gnlgamáösa | | Vízgyűjtő terület határa Galga-patak Kizlekedes \ Autópálya Aulout Műül Talajú' Javított iaiar.il /'./ Vasút Belterület Ko;iga:oata5i határ Iklad Aszód ­1. ábra 3. A mintavételi helyek kiválasztása A mintavételi helyek kiválasztása a környezet-kémiai és hidrológiai szempontok figyelembe vételével történt, olyan helyeken, ahol a vízgyűjtő előzetes feltárása alapján szeny­nyeződést feltételeztünk a területhasználatok ismeretében

Next

/
Oldalképek
Tartalom