Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
1. szám - Hajnal Géza: A budai Várhegy vízmérlege
I IA.INA1. Ci A budai Várhegy vi/mérlege venes évek második felének adataival számolva a vezetéki vízből származó szennyvíz veszteségek kb 130 mm/év, a csapadékból származó szennyvíz veszteségek kb 30 mm/ év beszivárgó csapadéknak felelnek meg a Platóra vetítve. (Együttesen a vezeték víz- és a csatorna veszteségei 300 mm (!) beszivárgó csapadéknak felelnek meg évente, ami több mint a fele az éves csapadéknak) 4.3. Távhő 1969-től működik a távhőszolgáltatás a Várban A csőhálózat rekonstrukciója, illetve átépítése az 1990-es évek végén lezajlott A veszteségek nagyságrendjét a 2000 decemberi pót-vízigény méréseiből becsültem meg (?. táblázat) 9. táblázat Távfűtésben jelentkező napi pótvíz igények 2000. decemberében (Főtáv Rt. adatszolgáltatása alapján) Időpont A vári rendszeren a kerület arányában a pótvíz igény (t/nap) 2000.12.02. 20,7 2000.12.03. 22,7 2000.12.09. 22,3 2000 12.10. 23,5 2000.12.16. 20,3 2000.12.17. 20,0 2000.12.23. 25,4 2000.12.24 24,5 2000.12.25. 31,4 2000.12.26. 32,2 2000.12.30. 25,8 2001.01.01. 27,3 A pót-vízigény napi átlaga 25 m\ Évente ez 9.125 m 3 A Főtáv Rt. szakemberei szerint ennek a mennyiségnek kb. fele lehet a veszteség. Ez évente 4 560 m 3, ami a platóra vetítve alig 12 mm/év beszivárgó csapadék, tehát a távhőből származó veszteség elhanyagolható a többi közmű veszteségeihez képest. 4.4. A számítás algoritmusa Alapadatok A csapadék éves átlagára vonatkozó megállapításokat a 3. fejezetben ismertettem Párolgásra mindvégig a teljes csapadék egyharmadával számoltam. A lefolyást a = 0,8 súlyozott lefolyást tényezővel vettem figyelembe. A közmű-hibákból származó veszteségeket a 4.1., 4.2 és a 4.3. fejezetekben mutattam be A Plató vízviszonyai A Platóra vonatkozó vízmérleg sémaábráját és a használatosjelöléseket a 2. ábra szemlélteti. A vízgyűjtőterület nagysága összesen 400.000 nrf, ebből a Polgárváros 310.000 m 2, a Palota pedig 90.000 m 2 területű. A terület két részre osztását az indokolja, hogy a Polgárváros alatt húzódik az üregrendszer, ami jelentősen módosítja a vizháztartási viszonyokat, míg a Palota alatti részen valószínűsíthetően nem találhatók üregek. A Nagy Labirintus terület 18 000 ni 2, mig a különálló üregek területei 4.000 m"-t tesznek ki A területre hulló csapadék: C (m 3/év) = T p (m 2) • C (mm/év); Ebből elpárolog: P = 1/3 • C, Lefolyik: L = a • (C - P), ha a = 0,8, L = 8/15 • C; Beszivárog: B c = C - P - L, B c = 2/15 • C, 2. ábra. A Platóra vonatkozó vízmérleg séma-ábrája C = Csapadék, P = Párolgás, BF. = Beszivárgás, L = Lefolyás, V. = Vízvezeték, V„ = Távhő vize, V„. = Csatorna vize, V c„ = Csepegő vizek, V b t = Barlangi kutak vize, V u = Vízkilépések. A vezetéki vízből származó vízveszteség a Plató/(Plató+ Lejtő) terület arányában B„. = (40/92 • V)/10, B w = V/23; A távfűtés veszteségéből beszivárgó mennyiség: B l1 a = 2/3 • V u; A csapadékból származó szennyvíz veszteség: Bvcsi = (0,9 • L)/l0, B vc si = 0,048 • C, A vízvezetéki vízből származó szennyvíz veszteség: Bvcs2 = (40/92 • V - B w)/l0, B vcs 2 = 9/230 • V; Az összes szennyvízből származó veszteség: Bvcs = Bvcsl + B vCS2, A Platóra jutó összes beszivárgás: ZBp = B c + Bw + Bv,, + B vc s, A Polgárvárosra a beszivárgás a területek arányában: Bpo, = 31/40 • B p, Az összes üregbejutó vízmennyiség: Bcsep = 22/310 • Bpoi, Ebből a Nagy Labirintusba jutó beszivárgás: Bcsepnl = 9/11» Bcsep; A különálló üregekbe jutó vízmennyiség: Bcscpü Bcjjep - Bcsq,,,!. A Várlejtő vízviszonyai A Lejtőre vonatkozó vízmérleg sémaábráját és a használatos jelöléseket a 3. ábra szemlélteti A Várlejtő területe 520 000 m 2 A számítás menete ugyanazzal a metódussal történik, mint a Platóra, csak a terület arány (Lejtő/(Lejtő+Plató)) függvényében változnak az értékek C (m /év) = T, (m 2) • C (mm/év). Értelemszerűen minden érték a Lejtő területére vonatkoztatott csapadék-mennyiségből következik