Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

4. szám - Mihnea. Iulian–Kalmár János: A Körösvarsánd (Varsand)–Nagypél (Pilu) belvízmentesítési terület hidrológiai sajátosságai

222 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 4. SZ. Malom-csaloma és az országhatár között 0,24 m, ami 0,08 %o-nek felel meg. A gyulavári mérce 0 pontja 84,29 m Btszf. magasságban van, a román-magyar határtól 1,6 km-re. A körösvarsándi mércén (83,78 m Fekete-tenger szintje fölött) az eddig különbségek a legalacsonyabb és a legmagasabb vízszint között 8 m körül voltak (4. ábra.) A legmagasabb árszinteket 1939-ben, 1966-ban, 1970-ben, 1981-ben, 1999-ben és 2000-ben mérték; ezek közül az 1966-os szint gyakorisága 0,5 %-nak felel meg. 3. táblázat Maximális vízhozamok és vízszintek a Fehér-Körösön és a Malom-csatornán ér mentén; nevét a rátelepített vízi malmoktól kapta. Jelenleg a belvíz levezetésére szolgál, kisebb mértékben öntözésre és a halgazdaságok vízzel való ellátására. A víz folyásának uralkodó iránya dél-észak, de amikor a Fehér Körösön magas a vízszint, a víz a Malom-csatornán északról délre folyik A két vízfolyás maximális vízhozamai gyakoriságát a 3. táblázatban mutatjuk be, a vízanalitikát a 4. táblázatban 4. táblázat Felszíni- és talajvizek elemzése (mg/l) Vízfolyás Gyakoriság, % 0,1 0,5 1 2 5 10 FehérKörös Vízhozam, m

3/s 1230 880 790 690 570 470 FehérKörös Vízszint, m 98,80 97,82 Malomcsatorna Vízhozam, m

3/s 117 74 62 49 35 26 Malomcsatorna Vízszint, m 94,49 93,11 A magyar-román Vízügyi Egyezmény előírásai alapján az országhatáron mért 91,85 m szint beálltával szüneteltetni kell a belvizek átemelését a Fehér Körösbe. A Malom-csatorna a Körösök és a Maros közti terület vizeinek levezetésére ásott mesterséges vízfolyás, több hajdani 1999 A minta Malom FI F3 F2 eredete csatorna A víz eredete: Felszíni Talajvíz Talajvíz Rétegvíz pH 7,85 7,96 7,70 7,90 H

:S nincs nincs 2,90 1,20 C0

2 4,40 nincs 44,00 33.00 Ca" 58,50 60,50 82,50 135,90 MR" 29,20 35,10 68,80 96,70 Na* 42,40 83,70 132,70 749,10 r 12,70 13,60 68,80 96,70 NH/ nincs jelen jelen jelen Fe" oldott 0,25 0,50 0,80 2,40 Fe*

3, üledék 7,00 nincs nincs nincs Mn" nincs 0,80 0,90 0,70 i (A vízelemzést az ISPIF bukaresti laboratóriumában végezték). 2000 Október November December Január Február Március Április Uijui ' 1! r ' 1 1 • i ji i j |i i 1 4. ábra. A napi csapadékmennyiség (fent), a Fehér Körös szintje a körösvarsándi mércén (középen) és a kiemelt belvíz napi mennyisége (lent), 1999 október - 2000 május között Fig. 4. The diary amount of the precipitation (upward), the level of the White Cri§ on the Váryand measuring point (centre) and the diary amount of the evacuated inland water (downward), between Oct 1999 and May 2000. 6. Belvízlevezetés, csatornahálózatok A terület, különösképpen a 90 m-es szint alatt fekvő rész fokozottan belvízveszélyes, mivel a talajvízből és a csapadékvízből származó, esetenként a folyóvizekből, az ottlakai halastóból átfolyó víztöbblet elfolyni nem tud és az agyagos felszín miatt nincs lehetőség számottevő függőleges elszivárgásra. Ehhez hozzájárul az is, hogy a mélyebben fekvő területek lefolyástalan, endoreikus jellegűek, a bennük megrekedt vizet tehát csak mesterséges úton, szivattyúzással lehet elvezetni. A 4. ábra szerint a területen a (kiemelendő) belvízmennyiség nincs összefüggésben sem a helyben lehulló csapadék mennyiségével, sem a Fehér Körös vízszintjével. Ez azért van így mert (i) a felszíni és minden valószínűséggel a felszínalatti vízháztartás a hegyvidéken lehulló (és a hegy lábánál a kavicsrétegekbe beszivárgó) csapadékhoz kötődik és (ii) a növényzettel való fedettség, a kis szintkülönbségek, és a felszíni rétegek igen alacsony permeabilitása miatt a belvíz csak késleltetve, több hetet követően akkumulálódik az alacsonyan fekvő (általában 89 m tszf. alatti) zónákban (L és 2. ábra, vízszintesen sraffozott, ill. sraffozatlan területét). Külön kiemelendő, hogy a fentiek azt is bizonyítják, hogy a Fehér Körös és a Malom-csatorna gátjain keresztül nincs jelentős átszivárgás. A jelenleg működő belvízmentesítő rendszer kapacitásának méretezésénél a következő tételeket vették figyelembe: a terület növényzettel való fedettsége és ezzel kapcsolatban az intercepció mennyisége; a felszíni és felszínközeli üledékekben való szivárgás mennyisége az üledékek vízáteresztő képességének figyelembevételével; ugyanazok alapján a talajvíz átlagszintje alatti zónákban a felszivárgó víz mennyisége,