Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
4. szám - Mihnea. Iulian–Kalmár János: A Körösvarsánd (Varsand)–Nagypél (Pilu) belvízmentesítési terület hidrológiai sajátosságai
MIHNEA, I. - KALMAR, J.: Körösvarsánd-Nagypél belvízmentesítés 223 a (felduzzadt) Fehér Körösből esetleg átszivárgott víz menynyisége és a párolgás által eltávozó víz mennyisége (Mihnea /., 2001). A sokévi, 0,5 és 2 %-os gyakoriságú maximális csapadékmennyiségből kiindulva, az alábbiakban ismertetett belvízmentesítő rendszer szivattyútelepeit Körösvarsándon 0,9 m 3/s, Nagypélen 2,6 m 3/s csúcshozam biztosítására tervezték. A mintaterület belvízmentesítése a Nagypél-Körösvarsánd belvízmentesítő rendszer (Sistemul de Desecare Pilu-Vär?and) keretén belül történik. A rendszer az Aradi Meliorációs Munkálatok Kivitelező és Működtető Vállalata (IEELEF Arad) Köröskisjenői Üzemegységhez (Sistemul de Exploatare Chi§ináu Cri$) tartozik. A Nagypél-Körösvarsánd belvízmentesítő rendszer két egységből áll, az 1060 hektárt lecsapoló körösvarsándi (UD I) és a 2685 hektáros nagypéli (UD II) belvízmentesítő egység (5. ábra) Vársind 5. ábra. A Körösvarsánd-Nagypél belvízmentesítő csatorna-hálózata 1. Fő csatorna; 2. Mellékcsatorna; 3. Szivattyútelep; 4. Hidrogeológiai megfigyclőfúrás; 5. Földtani szelvény nyomvonala (L 3. ábra). Fig. 5. The network of canals for inland water evacuation, between Vár$and and Pilu 1. Main canal; 2. Secondary canal; 3. Pumping station; 4. Hydrogeological observation well; S. Geological section line (see Fig. 3.). A körösvarsándi belvízmentesítő egység a mintaterület északi részén üzemel. A 13,04 km-t összesítő mellékcsatornák a Pl és P2 jelű főcsatornákon át a Körösvarsánd-Nagypél (a magyar oldalon Élővíz-csatornának nevezett, de a határon lezárt) főcsatornába vezetik a vizet. Az így létrejött hálózat a Fehér Körösre van csatolva, az országhatártól 0,8 km-re, Körösvarsánd északi végében levő szivattyútelepen keresztül, amely 0,9 m 3/s vizet képes átemelni. Ezenkívül a telepen létezik egy R 800 mmes gravitációs áteresz. A nagypéli belvízmentesítő egység a terület déli részét foglalja magába. A 31,215 km kiterjedésű mellékcsatornák 20,925 km főcsatornákba (P3, P4, P5, P40, P46, P52 és P54) csatlakoznak és a Malom-csatomába torkolnak. A Nagypéltől északra, a Malom-csatorna bal partján (3,735 km-nél) épült új szivattyútelepen 4 Zfraféf-típusú elektromos hajtású szivattyú másodpercenként 2,6 m 3 vizet képes átemelni. A szivattyúkon kívül a telepen egy R 1000 mm-es gravitációs áteresz is működik. A mintaterületen kívül lévő ottlakai halastó vízfeleslege a tavat körülvevő övcsatornából a P5 főcsatornába folyik, és abból a P4 főcsatornába. A két csatornahálózat közötti összeköttetést a NagypélKörösvarsánd főcsatorna (a magyarországi Élővíz-csatorna határon túli része) zsiliprendszere biztosítja, a P 40 főcsatornán keresztül. Ezért, ha az egyik szivattyútelep nem működik, a másik átveheti a víztöbbletet, míg a szivattyútelepet újból működésbe helyezik. A mintaterületen hét tábla, összesen 250 ha drénezett terület is található, ott, ahol a talajvíz nyugalmi szintje 0,0 - 0,5 m-ig jön fel. 7. A víz és a terűlet környezeti állapota A mintaterületet környező településeken nincs számottevő ipari tevékenység, ezért a környezet állapotát főleg a mezőgazdasági létesítmények állapota és a terméshozamot fokozó műtrágya használata befolyásolja. Körösvarsándon is, Nagypélen is a nyolcvanas évek végéig működött egy-egy állattenyésztési farm, amelyekben nagy mennyiségű szennyezőanyag (szilárd és folyékony trágya, különböző tápanyagok és vegyszerek) halmozódott fel Az állomány drasztikus csökkenését követően a káros anyagkibocsátás is a minimálisra csökkent, nőtt viszont a két községben a háztáji állattartás, főleg nitrátos jellegű szennyező hatása, ami elsősorban az ásott kutakból mert víz minőségét érinti, de érezhetően befolyásolja a belvíz összetételét is (5. táblázat). 5. táblázat Tápanyagok koncentrációja a kiemelt belvízben (mg/1) A minta eredete: Malomcsat, szivattyútp Körösvarsándi elágazás A mintavétel időpontja: 2001. október 11. 2001. október 11. r 16,00 33,00 NH/ 0,58 0,50 NOj" 1,00 1,00 NOj0,18 0,04 PÍV 3 1,32 0,58 összes szerves N 0,44 0,62 Ossz. nem szerves P 0,43 0,19 (A mintákat az S. C. ISPIF S. A. laboratóriumában elemezték). Ami a szántóföldekre és legelőkre kiszórt műtrágyát illeti, ennek mennyisége a nyolcvanas évek elejétől folyamatosan csökkent és napjainkban csak az értékesebb termények (cukorrépa, napraforgó) kapnak műtrágyát. Ezért itt is, akár a mintaterület magyar oldalán, a talajt érintő nitrátosodás csak a lakott területeken jelenik meg, pontszerű szennyező forrásokból eredendően. A Fehér Körös középső szakaszán 2000. április-májusában több, mint 10.000 ha szántóföldet öntött el az árvíz, ami többek között az elöntött terület szennyezését is maga után vonta. Árhullám esetén ugyanis a Fehér Körös, a mezőgazdasági területek tápanyag-fölöslegem ldvül a forrásvidékén működő vagy bezárt színesfémbányákból származó iszapot, nehéz fémeket is szállít és szétterít az elöntött területeken.
