Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
4. szám - Mihnea. Iulian–Kalmár János: A Körösvarsánd (Varsand)–Nagypél (Pilu) belvízmentesítési terület hidrológiai sajátosságai
220 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 4. SZ. rövid időtartamú, de nagy intenzitású zivatar. A negatív párolgási hányados dacára a hideg évszakban felgyülemlett nedvesség nem tud elpárologni és a következőkben bemutatott morfológiai és geológiai tényezők miatt a felszínen-felszánközelben akkumulálódik, a benne oldott anyagokkal együtt. Az 1992-t követő időszakban a csapadék szempontjából az 1999-es év jelenti, nemcsak a 90-es évek, hanem az első világháború óta végzett mérések csúcsát is. Az utóbbi négy év évi csapadékmennyiségét és az egymást követő három nap csúcsmennyiségét az 1. táblázat mutatja be. o 1. táblázat A csapadék mért mennyisége a minta terűlet román reszen Sz. Év Mérce Sz. Év Nag jypél Körösvarsánd Sz. Év Évi mennyiség 3 napos maximum Évi mennyiség 3 napos maximum 1. 1998. 580,5 51,5 641,4 55,7 2. 1999. 943,3 63,4 954,7 46,7 3. 2000. 310,4 15,9 310,3 21,3 4. 2001.1-IX. 530 48,4 510,5 48 m tuf. 2. ábra. A Körösvarsánd-Nagypél mintaterület déli része hipszografikus vázlata Fig. 2. Hypsographic sketch of the southern part of the Vär$and-Pilu model area 2. A terület morfológiai jellemzése A mintaterület Románia nyugati síkágához (Cämpia de Vest), ill. a Nagyalföld szegélyét képező Körös-Maros közi síksághoz tartozik, és valójában egy igen lapos hordalékkúpsor része, amely az Erdélyi Középhegységből (Muntii Apuseni) kiindulva, legyezőszerűen elterül, s folyamatosan csökkenő magasságával végül a Kettős-Körös, ill. a Tisza ártéri síkságához csatlakozik (Andó M. et aL,\969). Maga a mintaterület egy 87,5-93,7 m Fekete-tenger színe fölötti magasságú, (a Fekete-tenger és a Balti-tenger szintkülönbsége -0,52 m), ÉNy felé enyhén lejtő síkság. Magasabb részei (90-92 m) Körösvarsándtól keletre, Nagypéltől nyugatra és az országhatár mentén a D 98-as pontig (93,7 m) egy 88-89 m átlagszintű mélyebb fekvésű területet vesznek körül. Egy másik mélyebb terület, amely a magyar részen is folytatódik, az említett D 98-as pont és a Körösvarsánd Új-telep vonaltól ÉK-re, a Fehér-Körös mentén haladó műútig teijed, 87,5-88 m. szinten (2. ábra) A magasabb részek lapos hátságokat, szabálytalan alakú kiemelkedéseket képeznek. A mélyedések területén, számos zsombékos mocsár, sekély tocsogó található, amelyek a tavaszi olvadást vagy egy csapadékosabb időszakot követően megtelnek vízzel, majd részben, vagy egészben kiszáradnak. Eltérő vízháztartásukból és morfológiai helyzetükből kifolyólag a kiemelkedő és a mélyebben fekvő területek hasznosítása is különbözik: az előbbieken szántóföldek, az utóbbiakon rétek legelők találhatók. A két helység belterülete is a mélyedéseknél mindössze pár méterrel magasabb szintű peremterületen létesült. 3. A terület földtani felépítése A mintaterület földtani szempontból a Pannon-medence keleti részén terül el, ahol a metamorf alaphegységre közvetlenül a 2000 m vastagságot is meghaladó pannon üledékek települnek. Ezeket a felső pleisztocén-holocén folyóvízi a-