Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

4. szám - Mihnea. Iulian–Kalmár János: A Körösvarsánd (Varsand)–Nagypél (Pilu) belvízmentesítési terület hidrológiai sajátosságai

219 A Körösvarsánd (Vär§and) - Nagypél (Pilu) belvízmentesítési terület hidrológiai sajátosságai Mihnea Iulian Institutul de Studii Proiectäri Imbunätä{iri Funciare (S. C. ISPIF S. A.) Bukarest, Kalmár János Magyar Állami Földtani Intézet, H-1142. Budapest, Stefánia út 14. Kivonat: A romániai S. C. ISPIF S. A és a Magyar Állami Földtani Intézet együttműködésében Gyula, Körösvarsánd és Nagypél területén, az országhatáron átnyúló mintaterületen megvizsgáltuk a természeti (meteorológiai, morfológiai, hidrológiai és földtani) adottságokat. A Fehér Körös és a Malom-csatoma közötti terület középsö része mélyebb fekvésű és lefolyástalan, felszín közei üledékei vizzáró jellegűek, ezért belvízveszélyes. A 3745 ha területen a vízfölösleg eltávolítására belvíz-mentesítö rendszer működik, ami összesen 75,275 km fö- és mellékcsatomából, és két, összesen 3,5 m

3/s teljesítményű szivattyútelepből áll. A környezetszennyezés szempontjából a mentesített területen csökkent az állattenyésztési komplexumok és a műtrágyázás által okozott kockázat, viszont a helységek belterületén megnőtt a háztáji gazdálkodás által okozott pontszerű (lényegében nitrátos) szennyezőforTások száma. Kulcsszavak; Körös-Maros síkság, belvíz, szennyezőforrások, A román-magyar országhatárt átszelő folyók vízminőségének és környezeti állapotának megismerése céljából a bukaresti székhelyű Institutul de Studii fi Proiectäri Imbunátáfiri Funciare (Tal aj meliorációs Kutató és Tervező Intézet) és a Magyar Állami Földtani Intézet egy közös mintaterület komplex feltárását és tanulmányozását tűzte ki céljául. A két intézet ezzel is folytatni kívánja a múltban sikeresnek bizonyult együttműködést (Vatai J. et al,\996). 10 km I 1. ábra. A Gyula- Vár^and (Körösvarsánd)-Pilu (Nagypél) mintaterület helyzete (sraffozott négyszög). Fig. I. Location of Gyula- Vär$and-Pilu model area (the stripped quadrangle) A 12 km

2-es mintaterületet Gyula, Körösvarsánd (Vär5

and), Nagypél (Pilu) helységek között az országhatár mindkét oldalán tűzték ki, lényegében a Fehér Körös bal partján elterülő, fokozottan belvízveszélyes síkság egy részét foglalva magába (1. ábra). Ez fele részben Románia, fele részben Magyarország területén fekszik. A romániai mintaterületet, amelyre a jelen tanulmány vonatkozik, északon Körösvarsánd (Vár§and) belterületének déli határvonala, keleten a Malom-csatoma (Canalul Cri$ul Morilor), délen Nagypél (Pilu) község déli határa és nyugaton a magyar-román országhatár záija körül. Itt a 2001. év folyamán, archív és terepi adatok alapján elvégeztük a terület természetes adottságainak a felmérését és megvizsgáltuk a belvíz-elhárítási létesítmények helyzetét. A következőkben bemutatjuk a mintaterület meteorológiai, morfológiai, hidrológiai, és földtani-hidrogeológiai sajátosságait, valamint a belvízelvezetés módját és létesítményeit. A hidrológiai-hidrogeológiai helyzet ismeretében külön kitérünk a terület környezeti állapotára is. 1. Meteorológiai adatok A terület meteorológiai sajátosságai ismertetésekor a köröskisjenői (Chi$ináu-Crt$) Meteorológiai Megfigyelőállomás 1961-1992 között regisztrált adatait vettük figyelembe. Ezek szerint: - Az éves átlaghőmérséklet 10,2°C, a havi -1,7°C és +20,6°C átlagok között. - A csapadékmennyiség sokévi átlaga 560,8 mm. A legcsapadékosabb hónap június, 77,3 mm átlaggal. A legkevesebb csapadék februárban hullik, 30,8 mm átlaggal. - A legmagasabb 24 óra alatt lehullott csapadék mennyiség 1961-1992 között 78,2 mm volt. A napi maximális csapadékmennyiség számított valószínűsége a következő: Napi 101,0 mm csapadékmennyiség esetében: 1 % - Napi 74,1 mm csapadékmennyiség esetében: 5% Napi 63,5 mm csapadékmennyiség esetében: 10 %. -All órán át hulló csapadék maximális értéke a mérési időszakban 105,0 mm volt. - A mérési időszakban a zivatarokat a következő paraméterekjellemezték: A lehullott átlagos csapadékmennyiség: 19,8 mm, Az átlagos időtartam: 21 perc, Az átlagos intenzitás: 0,94 mm/perc. - A sokévi átlagot meghaladó legcsapadékosabb évek a következők voltak: 1970: 761,8 mm, 1960: 750,8 mm, 1966: 741,8 mm, 1965: 702,6 mm. - A 125 mm-t meghaladó nedvességtöbblet átlagosan november és március között jelenik meg. - A vegetációs időszakban mért átlagos csapadékmennyiség 334,3 mm. - Az Aradon mért potenciális évi evapotranszspiráció átlaga 692,9 mm, amelyből 601,4 mm a vegetációs időszakra esik. A meteorológiai adatokból kitűnik, hogy a sokévi átlagnak megfelelő, aránylag kis mennyiségű csapadék eloszlása úgy havi, mint napi szinten a vizsgált időszakban meglehetősen szeszélyes volt. A csapadékhullás jellegzetes formája a BÉKÉS O BÉKÉSCSABA O GYULA Zcrind (Nagyxerénd) CHISINEU-CRIS (Köröskisjenö) Nigykimíiís i (Ottkka) / ROMÁNIA