Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
3. szám - A főszerkesztő utószava Vadászi Marianna három tanulmányához
158 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200 2. 82 . ÉVF. 3. SZ. Variation of evaporation and transpiration over the year Vadászi, M. Abstract: The variation of evaporation from open watersurface and from the foliage of plants over the year (by months) is analysed in terms of the monthly mean temperatures. Starting from difference between the "potential" evaporation depths predicted for the months of the "late summer-autumn" period from the trend of the spnng-early summer data and the depth actually observed, the evaporation "deficit" is calculated by months. The deficit in the late summer-autumn months was found to range from 8 to 17 % of the annual mean evaporation, while from 15 to 21 % of the mean of the month concerned. Keywords: evaporation, transpiration, monthly evaporation. A főszerkesztő utószava Vadászi Marianna három tanulmányához A Hidrológiai Közlöny jelen, 2002. évi 3. számának 155-170. oldalain Vadászi Marianna tanulmányait olvashatjuk. Ezekben a Szerző értékelt adatok, vagy elfogadott elméleti összefüggések felhasználásával függvénykapcsolatot talált egyrészt az evaporáció és transzspiráció havi értékváltozásai, másrészt a potenciális és tényleges párolgás havi értékváltozásai, harmadrészt a napsugárzási energia havi értékváltozásai, illetőleg a havi középhőmérséklet alakulása között. A kapott összefüggéseket mindig két módon értelmezte és ábrázolta. Az egyik feldolgozási mód az év három különböző szakaszára vonatkozó, egymástól ugyan eltérő, de önmagukban egyértelmű kapcsolatokat állapított meg. A másik feldolgozási mód a teljes évet egyazon összefüggéssel jellemezte, viszont ennek kifejezése kettős függvény-értékkel rendelkező zárt, hurokalakú görbe lett. A két feldolgozási mód - eredményeit tekintve - nyilvánvalóan egyenértékű, azonban az is megállapítható, hogy a hurokgörbe alakjában bemutatott függvénykapcsolat további elméleti kérdések és összefüggések felvetésére adhat lehetőséget. Németh Endre professzor (1891-1976) egyes hazai talajvíz-megfigyelő kutak havi átlagos vízállásait ugyancsak a léghőmérséklet havi középértékeivel hozta kapcsolatba, s azt találta, hogy a havi átlagok olyan ellipszis mentén helyezkednek el, amelynek középpontját az évi középhőmérséklet többéves átlagával megadott abszcissza és az évi közepes talajvízállás többévi átlagával megadott ordináta határozza meg, az ellipszis tengelyeinek iránya pedig jó közelítéssel 45°-os szöget zár be a koordináta tengelyekkel {Németh E.: Hidrológia és hidrometria, Tankönyvkiadó, Budapest, 1954, 305. old.) Az elmondottak arra engednek következtetni, hogy a havi középhőmérséklet minden említett összefüggés esetében a függő változókhoz képest időben eltolódva ható független változó volt Miként voltak származtathatók ugyanis az ismert talajvíz-ellipsztsek? Két, közvetlen kapcsolatba hozott, egymáshoz képest eltolt sinus-görbe által kifejezett függvények alapján. Ha, mint a mostani három tanulmányból látható, a zárt görbével ábrázolt összefüggések nem pontosan ellipszisek, hanem az ellipszishez többé-kevésbé inkább csak hasonlók, ez semmiben sem csökkenti a tanulmányok tényei alapján kimondható megállapítás értékét: a léghőmérséklet - itt most nem pontosan, de közelítésben mégis sinusgörbéhez hasonló, hullámszerű - időbeli menetgörbéje időben eltolódva jelentkezik a vizsgált párolgási, vagy sugárzási értékek szintén hullámszerű menetgörbéihez képest. Ez teszi közöttük a kapcsolatot az egyértelműnél bonyolultabbá, de a hurok-alakú grafikus (később esetleg matematikai alakban is kifejezhető) összefüggés ismeretében meghatározottá A mostani három tanulmányban közöltek lényeges tartalmával azonos az árhullámok vízhozama és vízállása közötti, vagy az árhullámok vízhozama és a folyók vizében oldott anyagok koncentrációja közötti, szintén hurokgörbékkel ábrázolható nagyobb számú ismert összefüggés. Mindezek mutatják, hogy a párolgási és sugárzási jelleg-adatok léghőmérsékletekkel értelmezendő kapcsolatának zárt hurokgörbe alakban történő kifejezése lényegesen alapvetőbb elméleti következményeket és összefuggési lehetőségeket ragadott meg, mint a mérnöki gyakorlatban hagyományosnak számító, és kedveltebb vonalas ábrázolású kifejezésmód. A főszerkesztő az elmondottak után gratulációját fejezheti ki a mostani, három egymást követő tanulmány szerzőjének: pályakezdő doktor-jelölt mérnök-kollégánknak. Feltétlenül megén a fáradságát a kérdéskörnek nemcsak további vizsgálata, hanem matematikai és meteorológiai alapjainak még részletesebb megfogalmazása is. V. 1.
