Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
3. szám - Vadászi Marianna: A potenciális és a tényleges párolgás értékek alakulása az év egyes hónapjaiban
159 A potenciális és a tényleges párolgás értékek alakulása az év egyes hónapjaiban Vadászi Marianna Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszék, 3515. Miskolc, Egyetemváros Kivonal: Kulcsszavak: A tanulmány a potenciális és a tényleges evapotranszspiráció éven belüli (havi) alakulását elemzi a havi középhömérséklet függvényében. A tavaszi-nyáreleji értékek változási tendenciájának alapján a nyárvégi-öszi hónapokra vonatkozóan "potenciális" párolgás értékeket határoz meg. Ezen potenciális értékek valamint a tényleges adatok eltérése alapján számítja az egyes hónapokra vonatkozó párolgási "hiányt". A nyárvégi-öszi hónapokban a potenciális evapotranszspiráció "hiánya" évi átlagban 9-18 %, az. érintett hónapokra vonatkoztatva 15-30 % A tényleges evapotranszspiráció hiánya az 1. táblázat adatai alapján évi átlagban 20-29 %, az. érintett hónapokra vonatkozóan átlagosan 26-39 %. A vízhiány és a vegetáció változás okozta párolgási hiány évi átlagban 16-20 %, az érintett hónapok átlagában 19-24 %. potenciális párolgás, tényleges evapotranszspiráció, vízhiány. Korábbi tanulmányokban a napsugárzási energia, valamint az evaporáció és a transzspiráció havi értékeinek változását elemeztük. A vizsgálatok eredményeként mindhárom említett jellemzőre vonatkozóan azt állapítottuk meg, hogy a nyárvégi-őszi időszakban kisebb értékek jelentkeznek, mintsem azt a havi középhömérséklet adatok a tavaszi-nyáreleji változásának tendenciája indokolná. A hivatkozott vizsgálatok folytatásaként most azt elemezzük, hogy a teljes párolgás - aminek része a víz- és talajfelületi párolgás és a növényzet párologtatás is - hogyan alakul az év egyes hónapjaiban. Az első lépés természetesen a potenciális evapotranszspiráció értékek elemzése, amely paraméter (PET) esetén feltételezzük, hogy vízhiány nem korlátozza a párolgási folyamatot. A potenciális teljes párolgás értékek alakulását először hazai szerzők adatai alapján vizsgáljuk. A Szász G.-Tökei L (1997) könyv 1.79. ábra adatai és a szolnoki területre adott havi átlaghőmérsékletek az egyes hónapokban (1. táblázat): 1. táblázat A potenciális evapotranszspiráció és a havi középhőmérséklet (Szász G.-Tőkei L. 1997.1.79. ábra adatai) Hónap I n 111 IV V VI VII vni IX X XI XII Havi középhö+ + + + + + + + + + + mérséklet T f°Cl 1.7 0.1 5.1 10.5 16.0 19.3 21.4 20.6 16.3 10.6 4.6 0.6 Havi pot evapotrsp. Evjo) f mm/hó] 0 4 19 50 90 124 139 121 78 40 11 0 natkozóan (Egerre megadott havi középhömérséklet értékekkel dolgozva) végeztük el A Juliász •/. (1987) könyv 8.76. diagramja alapján Penman (egri hőmérséklet adatokkal), majd lilaney-Criddle és Bawel-Wilson eredményei alapján adódó havi PET érték-arányok felhasználásával dolgozunk. HO 120 •5 E E S 40 A potenciális evapotranszspiráció E^ évi összege 676 mm, a havi értékek hőmérséklet függvényében való változását az 1. ábra mutatja. A változás tendenciáját a 2. ábra három regressziós függvénye szemlélteti. (A regressziós függvények számításánál a zérus értékek nem szerepelnek.) A tavaszi-nyáreleji időszak párolgás értékeinek a havi középhőmérséklet függvényében történő változását "potenciális"-nak tekintve határoztuk meg az őszi-téli időszak párolgás értékeinek a tendenciától való "elmaradását", a potenciális evapotranszspiráció havonta jelentkező "hiányát". A számítás eredményeit a 3. ábra adja. Az E^j értéke júliustól marad el a "potenciális" értékektől, hasonlóan, mint Vadászi M. (kézirat) 2. ábráján a transzspiráció értékei. Az évi összegzett "hiány" 9,02 %. Ha csak az érintett hónapok (júliusdecember) potenciális párolgás értékeihez viszonyítjuk a "hiányt", akkor 14,9 %-os értéket kapunk. Érdekes megemlíteni, hogy ezek a hiány-értékek közel azonosak a Vadászi M. (kézirat) cikkben Hivatkozott Szász G.- Tőkei L. (1997) közlemény adatai alakján meghatározott, a napsugárzási energiában jelentkező 8,9 %-os, illetőleg 13,57 %-os "hiánnyal". A potenciális evapotranszspiráció (E^,) "hiánya" júliusban 7,3 %, augusztusban 13,6 %, szeptemberben pedig 17 %. A potenciális evapotranszspiráció adatok elemzését további három esetben a Mátra-Bükkalja-i terület adataira vo-u Havi kozéptiömérsékld T [°C] 1. ábra A potenciális evapotranszspiráció alakulása a havi középhőmérséklet függvényében A Penman-diagram alapján meghatározott, a havi középhőmérsékletekhez tartozó potenciális evapotranszspiráció értékeket a 4. ábra mutatja. Határozott eltérés van az adott középhőmérséklet mellett a tavaszi-nyári, illetőleg az őszi-téli hónapokban jelentkező párolgás értékek között. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy potenciális értékekről lévén szó, vízhiány nem korlátozza a párolgás mértékét. A regressziós függvényeket az 5. ábra mutatja A korrelációs együttható értékek igazolják az évi adathalmaz két csoportra (tavaszi-nyári, őszi-téli) való bontását. A 2. sz. görbe által kijelölt tendenciát (adatokat) minden hónapra "potenciális" értéknek tekintve határoztuk meg a 6. ábrái. Az E v1(p ) értéke júliustól marad el a "potenciális" értéktől, az évi összegzett hiány 16,92 %. Ha csak az érintett hónapok potenciális párolgás értékeinek összegéhez viszonyítjuk a "hiányt", 30,26 %-os arányt kapunk.
