Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

3. szám - Szabados Csaba: A három Körös és Berettyó magyarországi szakaszának lebegve szállított üledékei és kapcsolatuk a vízgyűjtő terület kőzetösszletével

SZABADOS CS.: A három Körös és Berettyó üledékei 151 rályerdő területén. Itt alsó perm konglomerátum, vörös csillámos kötőanyagú breccsákat, gneiszt, vörös-lila homokköveket, kvarcporfir tufás homokos palákat, valamint felső perm kvarctartalmú konglomerátum (gránit eredetű) és kvarcitos homokköves arkózákat tár fel több helyen medre. A Királyhágó karsztos fennsíkján már lelassul, majd a Királyhágón áttörve 3 m/km eséssel halad Nagyváradig. A síkságon már csak 1 m/km az esése. Itt Nagyvárad után torkollik bele a forrásokkal táplált édesvízi mészköves (Traventinó jellegű) Pece folyó. A Sebes-Körös jellemző keresztrétegzett homokból és sok diluvtális anyagból álló hordalékkúpot épített a pleisztocénben Nagyváradtól Ny-ra néhol 400 m vastagságban A Sebes-Körös hordalékszállítását nehéz pontosan meghatározni. Gyors lefolyású árvizei egy-két nap alatt levonulnak. 1999. évi legnagyobb mért lebegtetett hordalékát számolva (1271 g/sec) egy év alatt mindössze 40,1 ezer t lebegtetett hordalékot szállíthat. Körösladánynál (1998. 02. 09.) előfordult ennél nagyobb mért lebegtetett hordalék szállítás is. Tehát extrém esetben akár 269,9 ezer tonna hordalékot is szállíthat egy év alatt. Összehasonlítva a Fekete, vagy a Fehér-Körös hordalékhozamával, a Sebes-Körös vízében kevesebb hordalékot találunk. Ennek oka feltehetően a Sebes-Körösön található gátrendszer. A romániai szakaszon Élesdtől Nagyváradig 4 gát, majd Nagyvárad után is egy gát állja útját a víznek és vele együtt a lebegtetett hordaléknak is. Ezért a magyarországi szakaszra csak viszonylag kis mennyiségű lebegtetett hordalék kerül. Ez a hordalék elég egységes. Átlagos szemátmérője 0,0445 mm. (6. ábra). Az ábrán jól látszik, hogy lebegtetett hordalék 97 %-a homokliszt 0,1 mm alatti szemátmérővel. Ebből 69,5 % homokliszt, 27,5 % iszap. A 0,1 mm-nél nagyobb szemátmérővel mindössze 3 % finom homok jelenik meg. blende), piroxének kb. 5-10 % (augit kb. 3-6 %, rombospiroxének kb. 2-4 %), klorit kb. 2-4 %. A mintákban néhol előfordul az apatit, a turmalin, az epidot és a limonit. A könnyű fajsúlyú ásványok között a kvarc (kb. 50 %) mellett a muszkovit (kb. 30 %) a legnagyobb mennyiségben előforduló ásvány. A kvarc hullámos kioltású, korrodált, vulkanikus eredetre utal A káliföldpátok töredékei néhol felismerhetők. A minták legnagyobb részét azonban az agyagásványok kalcitos, kloritos alapanyag halmazai töltik ki. A foásványokat a röntgen-diffraktogram is jól bemutatja. A Sebes-Körös diagramja (7. ábra) főleg a kvarc (Q) és földpát (Fp) csúcsokat mutatja Jelentős eltérés, hogy a 15 fok alatti skálán a klorit (Ch) mennyiségét felülmúlja a muszkovit (Mu) csúcsa, ami alátámasztja a mikroszkópos vizsgálati eredményeket, miszerint a muszkovit döntő menynyiségben fordul elő a lebegtetett anyagban. Az agyagásványok mennyisége is jelentős. Az etilén glikollal kezelt mintában a klorittól jól elkülönülnek a montmorillonit-illit (M-I) agyagásványok, amelyek az EG kezelt mintában 5 fok körül jelennek meg Az energiadiszperzív analizátor által készített diagram a Sebes-Körös lebegtetve szállított üledékeinek átlagos kémiai elemeit mutatja be. Domináns az Si, K és Fe tartalom. Jelentéktelenebb a Ca, Ti, Mn és nyomelem tartalma a mintának (12. táblázat). S* VV . if X J* 7. ábra. A Sebes-Körös lebegtetett hordalékának főelem összetétele. (AGK 7216.) (Jelmagyarázat a 2. ábránál) 6. táblázat A Sebes-Körös fő vízrajzi mérési adatai 6. ábra. A Sebes-Körös (1999. 04. 27.-1) lebegtetett hordalékának szemeloszlási görbéje Körösszakái szelvényében A vízhozam és a szelvény-középsebesség növekedésével a Sebes-Körösnek is nő a lebegtetett hordalék mennyisége. Sajnos, a folyón található gátrendszer miatt a magyarországi szakaszra már nagyon szabályozott víz kerül, így nem lehet összefüggéseket megállapítani a folyó vízjárása és hordalékviszonyai (hozam, töménység, szemátmérő változás) között. A lebegtetett hordalék ádagos szemátmérője 0,03-0,1 mm közötti. A legnagyobb szemek átlag 0,6 mm-esek, de ritkán előfordul 1 mm-es szemcse is. A kőzet-mikroszkópiai vizsgálatok során elkülönítettük a Sebes-Körös nehéz (kb. 1-2 %) és könnyű (kb. 98-99 %) fajsúlyú ásványait (3. táblázat). A nehézásványok közül első helyen a gránátok szerepelnek kb 30-35 %-kal. Éleik legömbölyítettek, valószínű, a kristályos övből származnak. Magnetit kb. 12-15 %, barna amfibolok kb. 10-13 % (homDátum Középvízállás Vízhozam Szelvény középsebesség Lebegtetett hordalék Dátum Középvízállás Vízhozam Szelvény középsebesség -hozam -töménység Dátum Hr cm Q m

3/s Vk m/s G

f g/s C

k g/m

3 98.02.09 32 14,4 0,42 8559 594 99.04.27 0 64,2 0,88 1102 17,2 99.07.06 -98 16,9 0,47 288 17,0 99.10.25 -116 11,4 0,41 0,14 0,012 99.12.07 -35 46,0 0,78 1272 27,7 7. táblázat A Sebes-Körös lebegtetett hordalékának jellemző adatai 10 I vízmintában a kornádi szelvénynél Dátum Vízállás Súly ÁÜagos szemátmérő pH Hf cm K cm 1999.04.27. 0 0,177 0,045 7 1999.11.15. 0 0,051 0,045 6,5 2000.04.03.' 50 0,355 0,046 7 • AGK7216 minta A Sebes-Körös ásványösszetétele tehát összetett képet mutat. A kvarc a forrásvidéktől végig folyamatosan bekerül a folyóba: hol elsődleges kőzetekből (gránit, diorit, nolit), hol másodlagos eredetű kőzetekből (perm és pannóniai ho-