Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

3. szám - Szabados Csaba: A három Körös és Berettyó magyarországi szakaszának lebegve szállított üledékei és kapcsolatuk a vízgyűjtő terület kőzetösszletével

148 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 3. SZ. deti alakjukban találhatók meg, ami azt mutatja, hogy az ere­deti geológiai rétegekből Gyuláig lekerült ásványok gyors ú­ton szállítódtak, nem volt idő átalakulásukra sem. Az amfi­bolok minden árhullám anyagában előfordulnak. Oszlopos megjelenésűek, kevéssé átalakultak. Előfordulnak barna és zöld változatok is. Feltehetően a Brád környéki neogén ande­zit-vulkanizmus termékei. A piroxének közül a hipersztén ál­talános alkotórész, jól kivehető oszlopos megjelenéssel. Né­hol elváltozott, zöldes színű. A vasásványok (hematit-mag­netit) mennyisége nem jelentős alakjuk néhol legömbölyített. Az augit monoklin formája jól felismerhető. Az árvizes mintákban gyakran előfordul. A lebegtetett hordalék száraz­anyag tartalmának nehézásvány tartalma főleg tehát bázikus­intermedier kőzetek lebomlásából származik. A gránátok rit­kák, alakjuk legömbölyített, rózsaszínűek, néhol színtelenek. Feltehetően a folyó forrásvidékén található (Bihar D-i rész) kristályos pala, gránit övből származnak. Epidot, biotit ritka. Szintén a kristályos öv kőzeteiből származik. A kisebb faj­súlyú összetevők (kvarc, földpátok, csillámok és agyagos szemcsék) mennyisége mindig sokszorosa a nehézásványok­nak. A nyári mintákban leginkább a kvarc, a földpát és a muszkovit tartalom nő meg. Földpátok ritkábban fordulnak elő. Legömbölyítettek, mikroszkóp alatt igen nehéz őket el­különítem. Feltételezhetően bázikus plagioklászok. A kalcit és a klorit az alapanyagban található. Nehéz őket különvá­lasztani. Leggyakoribb ásvány a kvarc. Minden árhullámban és kisvízi mintákban is előfordul. 3. táblázat A Körösök és a Berettyó lebegtetett hordalékának (szárazanyag) nehézásvány összetétele százalékos meg­oszlásban, szediment-petrográfiai vizsgálat alapján Fehér­Fekete­Sebes­Hármas­Berety­Ásvány Körös Körös Körös Körös tyó (1-5%) (1-2%) (1-2%) (1-5%) (1-2%) Ortopiroxén (Hypersztén) 14-30 10-15 2-4 9-13 10-15 Monoklin Piroxén (Augit) 7-25 11-16 3-6 15 2-10 Amfibol (barna) 15-25 10-30 10-13 18-30 18-30 Magnetit 11-13 8 12-15 5-8 8-10 Gránát 3-6 4-10 30-35 5-25 13-16 Klorit 2-3 4-6 2-4 1-2 3 Amfibol (zöld) 1-7 2-10 0.5-7 1-6 2-3 Tuimalin 0.5 0.5 2 0.5 1 Epidot 1 2-3 2-4 2-3 2-4 Rutil 0.5 ­1 1 • 1 Apatit ­1 1 1 1 Biotit ­­­­0.5 Cilkon ­­0.5 ­- " Limonit 2 20-30 2 2-6 1-4 míg a 15,5 és 4,5 csúcsokon a montmorillomt-illit (M, I) a­gyagásványok jelennek meg (2/6. ábra). Az etilén-glikollal (EG) kezelt mintákon a muszkovit-klorit és kaolin csúcsok helyben maradtak, míg a montmorillonit és illit csúcsai el­mozdultak. A nyári mintánál jelentősebb klorit, muszkovit is található kevés illit-montmorillonittal, míg a tavaszi minták­ban főleg montmorillonit-illit agyagásványok vannak túlsúly­ban. A muszkovit, kiont mennyisége kevesebb. 1. ábra. A Fehér-Körös (1999. 04. 15,-i) lebegtetett horda­lékának szemeloszlást görbéje Gyula szelvényében Az energiadiszperzív röntgen analizátor alkalmazásával a Fehér-Körös lebegve szállított üledékeiben található kémiai elemeket határoztuk meg (3. ábra, 12. táblázol). A nyári minta (7209) magas Si, Fe, de alacsonyabb K, Ca, Ti, Mn csúcsokat mutat, mint a tavaszi (7211) minta. A nyomele­mek háttérbe szorultak. Az Rb, Sr, Y, Zn elhanyagolhatóan kevés. A nyári és a tavaszi mintákban található főelem és nyomelem eltéréseket a lebegtetett hordalékban található el­térő összetételű ásványok okozzák. (L. A Fehér-Körös lebegtetett üledékeinek röntgen-diflrakto­gramjai jól tükrözik ásvány tartalmukat (2. ábra). Eltérések adódtak a tavaszi (hóolvadásos, 2000. 03. 12.) árvízi minta és a nyári (esős) árvízi minta összetételébea Az AGK 7209 (nyári) mintának jelentősebb kvarc és földpát tartalma van (kb. 1/3 arányban nagyobb a Q, Fp tartalom), szemben a ta­vaszi AGK 7211 mintával. A 10 mikron alatti tartományba (5-10 közötti 29 skálán) eső agyagásványok (illit-montmo­rillonit-klorit) mennyisége viszont kisebb, mint a tavaszi mintában. Tehát a röntgen-diffraktogram is bizonyítja, hogy a folyó ásványösszetétele jelentősen nem változik a nyári ár­vízi és a tavaszi mintában, csak az ásványok mennyiségében van eltérés. Külön megvizsgáltuk az agyagásványos frakciót (10 mik­ron alatti szemcsék: igen finom iszaptól a finom agyagig). A röntgen-diffraktogram 2 © skáláján a 14 és a 7,08 csúcsokon a klorit (Ch), a 9,96 csúcson a muszkovit, kaolin (K, Mu), 2. ábra. A Fehér-Körös lebegtetett hordalékának főelem összetétele. (ÁGK 7209). Fp = földpát, Q = kvarc, Ch = klorit, K = kaolin, Mu = muszkovit, M = montmorillonit, I = illit. A tavaszi hóolvadás során a folyamatos erózió rengeteg kőzettörmeléket szállít a vízgyűjtő területről. Mivel a folyó felső és középső szakaszán jórészt bázikus-intemedier kőzet­réteget vág át (főleg neogén andezit: Brád környéke, Honc­tő-Borosjenő környéke) így a folyóban található ásvány, fö­és nyomelem összetétel a vízgyűjtő terület ezen részének összetételét mutathatja A folyamatos és állandó fizikai apró­zódás során főleg a nehézásványokban gazdag kőzetek ás­ványegyüttesei kerülnek a folyó hordalékába Ez okozza a ta­vaszi magas Ti, Fe, Cn, K, Ca értékeket (amfibol, piroxén, biotit). Míg a nyári hónap hirtelen esőzése által kialakult ár­víz feltehetően nem az andezites terület összetételét mutatja. A Fehér-Körös rövidsége és a kanyarulatok kis száma miatt a vízgyűjtőn hullott néhány mm eső az alföldi szakaszon már nagyobb árvizet is okozhat. A hirtelen jött eső feldúsítja a

Next

/
Oldalképek
Tartalom