Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

3. szám - Szabados Csaba: A három Körös és Berettyó magyarországi szakaszának lebegve szállított üledékei és kapcsolatuk a vízgyűjtő terület kőzetösszletével

148 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 3. SZ. deti alakjukban találhatók meg, ami azt mutatja, hogy az eredeti geológiai rétegekből Gyuláig lekerült ásványok gyors úton szállítódtak, nem volt idő átalakulásukra sem. Az amfibolok minden árhullám anyagában előfordulnak. Oszlopos megjelenésűek, kevéssé átalakultak. Előfordulnak barna és zöld változatok is. Feltehetően a Brád környéki neogén andezit-vulkanizmus termékei. A piroxének közül a hipersztén általános alkotórész, jól kivehető oszlopos megjelenéssel. Néhol elváltozott, zöldes színű. A vasásványok (hematit-magnetit) mennyisége nem jelentős alakjuk néhol legömbölyített. Az augit monoklin formája jól felismerhető. Az árvizes mintákban gyakran előfordul. A lebegtetett hordalék szárazanyag tartalmának nehézásvány tartalma főleg tehát bázikusintermedier kőzetek lebomlásából származik. A gránátok ritkák, alakjuk legömbölyített, rózsaszínűek, néhol színtelenek. Feltehetően a folyó forrásvidékén található (Bihar D-i rész) kristályos pala, gránit övből származnak. Epidot, biotit ritka. Szintén a kristályos öv kőzeteiből származik. A kisebb fajsúlyú összetevők (kvarc, földpátok, csillámok és agyagos szemcsék) mennyisége mindig sokszorosa a nehézásványoknak. A nyári mintákban leginkább a kvarc, a földpát és a muszkovit tartalom nő meg. Földpátok ritkábban fordulnak elő. Legömbölyítettek, mikroszkóp alatt igen nehéz őket elkülönítem. Feltételezhetően bázikus plagioklászok. A kalcit és a klorit az alapanyagban található. Nehéz őket különválasztani. Leggyakoribb ásvány a kvarc. Minden árhullámban és kisvízi mintákban is előfordul. 3. táblázat A Körösök és a Berettyó lebegtetett hordalékának (szárazanyag) nehézásvány összetétele százalékos megoszlásban, szediment-petrográfiai vizsgálat alapján FehérFeketeSebesHármasBeretyÁsvány Körös Körös Körös Körös tyó (1-5%) (1-2%) (1-2%) (1-5%) (1-2%) Ortopiroxén (Hypersztén) 14-30 10-15 2-4 9-13 10-15 Monoklin Piroxén (Augit) 7-25 11-16 3-6 15 2-10 Amfibol (barna) 15-25 10-30 10-13 18-30 18-30 Magnetit 11-13 8 12-15 5-8 8-10 Gránát 3-6 4-10 30-35 5-25 13-16 Klorit 2-3 4-6 2-4 1-2 3 Amfibol (zöld) 1-7 2-10 0.5-7 1-6 2-3 Tuimalin 0.5 0.5 2 0.5 1 Epidot 1 2-3 2-4 2-3 2-4 Rutil 0.5 1 1 • 1 Apatit 1 1 1 1 Biotit 0.5 Cilkon 0.5 - " Limonit 2 20-30 2 2-6 1-4 míg a 15,5 és 4,5 csúcsokon a montmorillomt-illit (M, I) agyagásványok jelennek meg (2/6. ábra). Az etilén-glikollal (EG) kezelt mintákon a muszkovit-klorit és kaolin csúcsok helyben maradtak, míg a montmorillonit és illit csúcsai elmozdultak. A nyári mintánál jelentősebb klorit, muszkovit is található kevés illit-montmorillonittal, míg a tavaszi mintákban főleg montmorillonit-illit agyagásványok vannak túlsúlyban. A muszkovit, kiont mennyisége kevesebb. 1. ábra. A Fehér-Körös (1999. 04. 15,-i) lebegtetett hordalékának szemeloszlást görbéje Gyula szelvényében Az energiadiszperzív röntgen analizátor alkalmazásával a Fehér-Körös lebegve szállított üledékeiben található kémiai elemeket határoztuk meg (3. ábra, 12. táblázol). A nyári minta (7209) magas Si, Fe, de alacsonyabb K, Ca, Ti, Mn csúcsokat mutat, mint a tavaszi (7211) minta. A nyomelemek háttérbe szorultak. Az Rb, Sr, Y, Zn elhanyagolhatóan kevés. A nyári és a tavaszi mintákban található főelem és nyomelem eltéréseket a lebegtetett hordalékban található eltérő összetételű ásványok okozzák. (L. A Fehér-Körös lebegtetett üledékeinek röntgen-diflraktogramjai jól tükrözik ásvány tartalmukat (2. ábra). Eltérések adódtak a tavaszi (hóolvadásos, 2000. 03. 12.) árvízi minta és a nyári (esős) árvízi minta összetételébea Az AGK 7209 (nyári) mintának jelentősebb kvarc és földpát tartalma van (kb. 1/3 arányban nagyobb a Q, Fp tartalom), szemben a tavaszi AGK 7211 mintával. A 10 mikron alatti tartományba (5-10 közötti 29 skálán) eső agyagásványok (illit-montmorillonit-klorit) mennyisége viszont kisebb, mint a tavaszi mintában. Tehát a röntgen-diffraktogram is bizonyítja, hogy a folyó ásványösszetétele jelentősen nem változik a nyári árvízi és a tavaszi mintában, csak az ásványok mennyiségében van eltérés. Külön megvizsgáltuk az agyagásványos frakciót (10 mikron alatti szemcsék: igen finom iszaptól a finom agyagig). A röntgen-diffraktogram 2 © skáláján a 14 és a 7,08 csúcsokon a klorit (Ch), a 9,96 csúcson a muszkovit, kaolin (K, Mu), 2. ábra. A Fehér-Körös lebegtetett hordalékának főelem összetétele. (ÁGK 7209). Fp = földpát, Q = kvarc, Ch = klorit, K = kaolin, Mu = muszkovit, M = montmorillonit, I = illit. A tavaszi hóolvadás során a folyamatos erózió rengeteg kőzettörmeléket szállít a vízgyűjtő területről. Mivel a folyó felső és középső szakaszán jórészt bázikus-intemedier kőzetréteget vág át (főleg neogén andezit: Brád környéke, Honctő-Borosjenő környéke) így a folyóban található ásvány, föés nyomelem összetétel a vízgyűjtő terület ezen részének összetételét mutathatja A folyamatos és állandó fizikai aprózódás során főleg a nehézásványokban gazdag kőzetek ásványegyüttesei kerülnek a folyó hordalékába Ez okozza a tavaszi magas Ti, Fe, Cn, K, Ca értékeket (amfibol, piroxén, biotit). Míg a nyári hónap hirtelen esőzése által kialakult árvíz feltehetően nem az andezites terület összetételét mutatja. A Fehér-Körös rövidsége és a kanyarulatok kis száma miatt a vízgyűjtőn hullott néhány mm eső az alföldi szakaszon már nagyobb árvizet is okozhat. A hirtelen jött eső feldúsítja a