Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

3. szám - Szabados Csaba: A három Körös és Berettyó magyarországi szakaszának lebegve szállított üledékei és kapcsolatuk a vízgyűjtő terület kőzetösszletével

SZABADOS CS.: A három Körös és Berettyó üledékei 149 patakokat, majd a folyót, de nem okoz olyan mértékű fizikai aprózódást, mint télen a jég, a hó és víz komplex munkája így kevés primer eredetű hordalékot szállít lebegtetve. A gyors víztömeg felkavarja a folyó saját nem primer homokos meder anyagát, illetve saját partjairól bemossa a korábban lerakott üledékeit. Ezt mutatja a nyári minta sok Q és Fp tartalmú homokos összetétele. ÁGK 7209 t' ze 2. b. ábra. A Fehér-Körös lebegtetett hordalékának agyagásvány összetétele. (ÁGK 7209). Ch = klorit, K = kaolin, Mu = muszkovit, M = montmorillonit, I = illit FG = etilénglikol, Ü = ülepített minta i F3 a m. A Fekete-Körös paleozóikumi kristályos pala és gránit kőzetek között ered, majd több geológiai kor rétegein vágja keresztül magát. Négerfalva előtt a három bővizű folyó egygyé válik, és ÉÉNy felé folyik Belényesig. A Bihar déli oldalán néhol ún. "bánátitokat" tár fel (felső kréta paleogén magmás kőzeteket: gránit, granodiorit, kvarcdiorit, riolit telepeket, telepteléreket).Vaskoh és Belényes között főleg üledékes kőzetekben halad. Perm homokkő, pala és diabáztufa váltakozik völgyében. A kvarcitos, vöröses tarka homokkő éri el a legnagyobb mennyiséget. Maim mészkövek fekete, bitumenes, kalciteres változata is megtalálható völgyében, amely Kiskoh környékén átkristályosodott ún fekete márvány. A mészkövet újra homokkő és pala váltja fel, majd nagy vastartalmú, vaskonkréciós pannóniai homok található völgyében (Mérág). A Béli hegység felöli oldalán kavics és homokkő (pliocén) üledékek, míg a Bihar hegységi oldalán vulkanikus területeket is érint Urzest vidékén kisebb diabáz, Petrosz környékén un. dakogránitot érint Belényestől hirtelen Ny-ra fordul és átszeli a Kodru hegység É-i részének jura mészköveit. Leginkább diluviális és alluviális képződmények váltakoznak jelenkon medre környékén. Tenkénél éri el az Alföldet és folyása lelassul. Talpasnál kisebb gát található, de ez nem tudja meggátolni a folyó hordalékait így pl. a Hollódi patak bauxitos szennyeződései sokszor elérheti a magyar szakaszt is. 4. táblázat A dolgozat számára fontos vízrajzi mérési Dátum Középvízállás Vízhozam Szelvény középsebesség Lebegtetett hordalék Dátum Középvízállás Vízhozam Szelvény középsebesség -hozam -töménység 1999 Hf cm Q m

3/s v

k m/s G

r g/s C

k g/m

3 04.22 277 66,5 0,46 2089 31,4 06.24 312 92,0 0,57 36539 397,2 11.15 15 2,48 0,21 9,1 3,7 3. ábra. RFAe diagram A Fehér-Körös lebegtetett hordalékának kémiai elem- összetétele. (ÁGK 7209). Sí = szilícium, K= kálium, Ca = kalcium, Ti = titán, Mn = mangán, Fe = vas, Cu = rix, Rb = rubidium, Sr = stroncium. Ma = molibdén. A Fekete-Körös A Fekete-Körös a Bihar hegységből (Mt Bihor) ered. A Bihar és Béli hegység völgyeiben (Belényesi medence) gyűjti össze a rohanó patakok vizeit (Köves-Körös, Harmatos, Hollódi patak, Gyepes, Tárkány, Leveles, Szártos, Tőz). Éról a Királyerdő szegélyezi. A folyó 168 km hosszú. Vízgyűjtője 4645 km

2, nagyobb mint a Fehér-Körösé. A Fekete-Körös 1999. évi vízrajzi mérési eredményeit figyelve jól látható az összefüggés a vízállás, vízhozam, szelvény középsebesség és a lebegve szállított hordalék között Közepes vízállásnál, növekvő vízhozammal nő a lebegő hordalék mennyisége (5. táblázat). A Fekete-Körös lebegve szállított hordalékhozama nagy, jóval nagyobb mint a FehérKörös eredménye. A nyári árvízi mérésnél elérte a 36539 g/s mértéket. A folyó legnagyobb lebegő anyag tartalmát figyelembe véve egy év alatt 1,152 millió tonna lebegő hordalékot szállíthat. A fuggélyekben igen eltérő a minták átlagos szemátmérője: 0,068-0,042 (átlag 0,050) mm (•4. ábra) Megjegyzés: jól látható, hogy az I sz. minta szemátmérője jelentősen nagyobb a többi mintánál, amit valószínű mérési hiba, vagy valamilyen zavaró körülmény okozhatott). 5. táblázat A lebegtetett hordalék jellemző adatait 10 I vízmintában Remeténél Dátum Vízállás Súly Áüagos szemátmérő pH Hf cm K cm 1999.04.22. 277 0,313 0,045 7 1999.06.24.* 312 0,438 0,042 7 1999.11.15. 15 0,084 0,046 7 2000.04.03. 371 0,545 0,045 7,5 * AGK 7210.minta A tavaszi minták (5 fíiggély) átlagának kb. 28 %-a iszap, 62 %-a homokliszt, 9 %-a finomhomok és 1 %-a agyag. A nyán minták 5 fuggély átlagai: 34 % iszap, 61 % homokliszt, 3 % finom homok, 2 % agyag. A szemátmérő egységesebbnek tűnik: 0,044-0,040 (átlag 0,0426) mm. A Fekete-