Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
2. szám - Mádlné Szőnyi Judit: Új hidrogeológiai kutatási eredmények az ELTE TTK Alkalmazott- és Környezetföldtani Tanszékén
106 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002 . 82. ÉVF. 2. SZ. víz-utánpótlódás kérdését az egész Kárpát-medencére vonatkozólag az érdekelt szomszéd államok bevonásával megoldjuk." (Vitális S.: Hozzászólás dr. Lászlód) Woldemár: „A Nemzetközi Hidrológiai Decennium magjar munkaierve" című előadásához. Hidrológiai Közlöny, 1965. 45/11. 499-450.) A medencehidraulikát egy speciális megközelítéssel a vízkészletszámítás új módszerének tekinthetjük. Vitális Sándor szellemi öröksége alapján nyilvánvaló volt számunkra a feladat: ezt kell alkalmazni elsődlegesen a rendelkezésre álló páratlan adattömegen, a teljes medencében vagy részmedencékben gondolkodva. A kutatásokhoz forrást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a korábbi Közlekedési- Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium biztosított Hazai partnerek közül az Alsó-Tisza vidéki és az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi lgazgatóságo[ kell kiemelni A kutatások Tóth professzor és a Szerző vezetése alatt zajlottak Valamennyi részprojekt használta - dr. Kovács József jóvoltából - a geomatematika eszközeit. A projektekről készített táblázatos összefoglalókban (1-2-3. táblázat) a közreműködők között csak a munkában dolgozó diákok nevei szerepelnek. Az egyes témákban készült kutatási jelentések, szakdolgozatok hivatkozásai az irodalomjegyzékben megtalálhatók A kutatások első célkitűzése az volt, hogy regionális képet alkossunk a Duna-Tisza köze gravitációs vízáramlási rendszereiről (1. táblázat) A VITUKI-tól beszerzett VIFIR adatbázis adatainak átdolgozása, az adatbázis rendszerezése és szűrése után a vízkutak által harántolt mélységig feldolgoztuk az azokban mért nyugalmi vízszinteket és nyomásértékeket. Különféle mélységközökre a nyugalmi vízszinteket ábrázoló potenciometrikus kontúr-térképeket és mélységnyomásemelkedés profilokat szerkesztettünk. Feldolgozásainkat 1:200.000 méretarányban végeztük A potenciometrikus térképekből megállapítottuk az áramlások vízszintes komponensét. A mélység-nyomásemelkedés profilokból az áramlások vertikális irányára tudtunk következtetni. Megállapítottuk, hogy a térképekkel feldolgozott mélységig (-120 mBf) a potenciometrikus kontúrok biztosan követik a felszíni domborzatot, ami a gravitációs hajtóerőre utal. 1. táblázat. A medencehidraulikai kutatások áttekintése I. Célok Módszerek Eredmények Közreműködők /Hivatkozások 1. Regionális áramkép alkotása a Duna-Tisza közére a gravitációs rendszerekre vonatkozóan A vízkutak által harántolt mélységig a kutakban mért nyugalmi vízszintek nyomások feldolgozása (M = 1:200 000) - Különféle mélységközökre készült potenciometrikus kontúrtérképeken, - mélység-nyomásemelkedés profilokon 1. A potenciometrikus térképek alapján az áramlás vízszintes komponensének megállapítása 2. A mélység-nyomásemelkedés szelvényekből az áramlás függőleges komponensének levezetése. Angelus Béla, Ardav Attila IM 2. Ki- és beáramlási területeken mélyült megfigyelö-kutak idősoraiban tapasztalható diagnosztikai értékű különbségek kimutatása A megfigyelő kutak környezetében - A hidraulikai rezsimjelleg becslése a környezeti jelenségek alapján - A környező kutak hidraulikai adatainak feldolgozásával a vízmozgás függőleges komponense irányának meghatározása. Az idősorokban megfigyelhető éves és több éves szabályszerűségek értékelése 1. A kiáramlási rezsimjellegű területeken az éves vízszintmgado/ások relatíve nagyok, ugyanakkor több-éves tekintetben a kutak vízjárása kiegyenlített. 2. A beáramlási rezsimjellegű kutak viqárása éves viszonylatban kisebb amplitúdójú, ugyanakkor a többéves csapadéktrendekre érzékenyen reagálnak Adám László, C'sánvi Viktor [2,31 Másik - az egész régiót érintő - munkánkban a ki- és beáramlási hidraulikai rezsimjellegű területeken mélyült talajvízszint megfigyelő kutak idősorait vizsgáltuk. Diagnosztikai értékű különbségeket kerestünk éves és többéves vízjárásukbán Irodalmi tapasztalatok alapján tudtuk, hogy a beáramlási területeken a talajvízszint tartósan mélyebben, míg kiáramlási területeken - száraz időszakokban is - a felszín közelében helyezkedik el A vizsgált kutak környezetében a hidraulikai rezsimjelleg ellenőrzését és az idősorok elemzését közvetően lényeges új megállapításokra jutottunk Az éves talajvízszint-ingadozások a kiáramlási rezsimjellegű területen található kutakban kifejezettek, a beáramlási területek kútjaiban elenyészőek és felfüződnek a többéves trendekre. Sokéves talajvízszint-ingadozás (10-11 éves ciklus) a beáramlási területen fekvő kutakban figyelhető meg. A kiáramlási rezsimjellegű területek vízszintjei egy sokéves átlagvízszint körül oszcillálnak minimális amplitúdókkal. A Duna-Tisza közi vízszintsüllyedés hatása ezek idősorában egyáltalában nem jelentkezik. A hidraulikailag érdekes helyzetű izsáki Kolon-tó tágabb környezetében (2. táblázat) módszertani kutatásokba kezdtünk. A fokozatos fókuszálás elvét alkalmaztuk, azaz a méretarány növelésével párhuzamosan egyre kisebb régiók áramlási rendszereit elemeztük. Első lépésben a tágabb környezet áramlási képéből indultunk ki. Tóth professzor - a medence mélyebb részeit is érintő - kutatásaiból (Tóth, Almási, 2000 in press) megtudtuk, hogy térségünk alatt a gravitációs rendszerek alsó határa -1500 - -2000 mBf szmtközben húzódik Kivéve a DK-i részt, ahol ennél sekélyebben, 800 - -1000) mBf szint alatt már a tektonikai kompresszió fejti ki hatását. A mi vizsgálataink továbbra is csak a gravitációs rendszerekre terjedtek ki. Megállapítottuk, hogy a Kolon-tavi áramképre a Duna-Tisza köze hátsági vízválasztótól Ny-ra kialakuló gravitációs rendszerei lehetnek hatással. Ezért a fő hajtóerővel párhuzamosan felvett Jakabszállás és Alsószentiván közötti szelvény mentén két dimenzióban modelleztük az áramképet. A modellezéshez rétegparaméterekre is szükségünk volt, így a vízrétegtani tagolást végeztünk. A szelvény egészére első lépésben egy durva beosztást készítettünk A kategonzálást úgy dolgoztuk ki, hogy az kiterjedjen a DunaTisza közén előforduló valamennyi formációra. Ezáltal általánosságban használható legyen. A kétdimenziós modellezés eredményeképpen egy előzetes képet alkottunk a Kolon-tó környezetének áramképéről. Elkülönítettünk egy magasabbrendű áramlási rendszert, amely a vizsgált terület alatt áthalad és a Duna-völgyi főcsatorna környezetében lép felszínre. Táp- és megcsapolódási területe közötti távolság kb 50 km Egy újabb munkafázisban a Kolon-tó vízgyűjtőjére valamennyi (638) archív kútadatot összegyűjtöttük, és feldolgoztuk a medence szeleteire szerkesztett potenciometrikus kontúrtérképeken, potenciál különbség térképeken és nyugalmi vízszint-mélység profilokon. A korábbiakhoz hasonlóan ezekből a fluxus vertikális és horizontális komponenseire tudtunk következtetni. Itt is igazolódott a felszíni domborzat hatásának markáns jelentkezése az áramképen
