Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Mádlné Szőnyi Judit: Új hidrogeológiai kutatási eredmények az ELTE TTK Alkalmazott- és Környezetföldtani Tanszékén

MÁDLNÉ SZÖNYI J.: Új hidrológiai eredmények 107 A felszíni vízáramlásokra utaló jelenségek agrotopográfi- sát követően előzetes felszíni hidraulikai rezsimtérképet kéai térképről és a Kreybig-féle talajtérképről történő leolvasá- szítettünk. 2. táblázat. A medencehidraulikai kutatások áttekintése II. Célok Módszerek Eredmények Közreműködők /Hivatkozások 3. Az izsáki Kolon-tó vízgyűjtőjén módszertani kutatások végzése A fokozatos fókuszálás elvének alkalmazása A méretarány növelésével a mintaterület nagyság csökkentése 1 A hierarchikusan egymásba fészkelődő áramlási rendszerek megismerése 2.Egv néhány száz km

2 területről begyűjthető archív adatok tesztelése, utalás a belőlük levonható következtetésekre. 3 Terepi módszerek kialakítása 4. Víz- és környezetgazdálkodási alkalmazások bemutatása. 3 1 A tágabb környezet áramlási képének megállapítása - Kiindulás a Duna-Tisza köze egészére vonatkozó kutatásokból - Ezen belül a Jakabszállás-Alsószentiván szelvény mentén hidrosztratigráfiai tagolás. - A szelvény mentén 2D hidraulikai modellezés. 5. A gravitációs rendszerek alsó határának megállapítása. ó.Formáció szintű durva hidrosztratigráliai tagolás. 7. Előzetes 2D kép a Kolon-tó környezetének áramrendszereiröl. Angelus Béla Arday Attila Gál Zsuzsa 11.4,61 3.2. Teljeskörü hidraulikai adatfeldolgozás a Kolon-tó vízgyűjtőjén belül A kutakban mért nyugalmi vízszintek feldolgozása - Potenciometrikus kontúrtérképeken, - Potenciál különbség térképeken és - Nyugalmi vízszint-mélység profilokon - Topográfiai térképekből leolvasható áramlástani jegyek Háromdimenziós áramkép kialakítása a Kolon-tó vízgyűjtőjére. 1 A fluxus horizontális komponense a potenciometrikus kontúrtérképekből, 2. Vertikális komponense a potenciál differencia térképekből és vízszint mélység profilokból olvasható ki. 3.Felszíni hidraulikai rezsimjelleg. Gál Zsuzsa (4,6) 3. táblázat. A medencehidraulikai kutatások áttekintése III. Célok Módszerek Eredmények Közreműködők 3.3. A földtani adatok víz-rétegtani feldolgozása és a rendelkezésre álló vízkémiai adatok hidrogeokémiai fácies szempontú értelmezése - A képződési környezetből (eolikus, folyóvízi) adódó hidraulikai sajátosságokat figyelembe véve részletes hidrosztratigráfiai feldolgozás. - Vízkémiai fácies-elemzés. Az ionarányok változása a vízáramlásokkal. 1. Hidrosztratigráfiai tagolás az egyes képződmény típusokhoz rendelt hidraulikus vezetőképesség értékekkel, szelvények és térképek formájában 2 A vízkémiai eredmények térképi feldolgozása és illesztése a hidraulikai adatokból nyert áramképhez. Kontár Zsuzsa [5| 3.4 A felszín alatti vízáramlásokkal összefüggő felszíni jelenségek terepi térképezése Hidrogeológiai térképezés a Kolon-tó vízgyűjtőjének 1

10km

2 részén 1:10000-es léptékben 1. Talajvízszint- észlelés. 2 Talajtani, növénytani, felhalmozódási jelenségek terepi észlelése 3. Vízmintavételezés vízkémiai fácieselemzés céljából 1. Paramétertérképek. 2. Ezek összesítéséből a hidraulikai rezsimjelleg levezetése a tó környezetére. 3. Táp- és megcsapolási területek kijelölése 4 Az eredmények összevetése az. archív adatfeldolgozásból nyert áramképpel és hidraulikai rezsimjelleggel. Zsemle Ferenc Doktorandus/ok és geológus hallgatók m A vízáramlások helyes értelmezéséhez szükség volt a durva hidrosztratigráfíai kép finomítására. Ez jelentette a Kolon-tavi projekt harmadik munkafázisát (3. táblázat). A felszínközeli üledékek képződési környezetét (eolikus-folyóvízi, tavi) is figyelembe véve részletes hidrosztratigráfiai tagolást végeztünk a vízkutak litológiai szelvényeinek felhasználásával. Ezzel párhuzamosan elvégeztük a használható vízkémiai adatok hidrogeokémiai fácies szempontú értelmezését. Ezen elemzéshez szükségünk volt a nátrium, kálium, kalcium, magnézium, hidrokarbonát, klorid, szulfát ionok koncentrációjának ismeretére (mindegyikére). Ezek azok az ionok, amelyek koncentráció-változása, aránya információkkal szolgál a felszín alatti vízáramlási körülményekre. Mindezen eredményeket illesztettük a hidraulikai adatokból nyert áramképhez és pontosítottuk az 1:50 000 méretarányban megállapítható felszíni hidraulikai rezsimjelleget Végezetül a felszín alatti vízáramlásokkal összefüggő felszíni jelenségek terepi térképezését végeztük el. A felvételezés 1:10 000 méretarányban történt, egy másfél-két hónapig tartó munka keretében zajlott és a Kolon-tó vízgyűjtőjének 110 km

2-es részét érintette. Talajvízszint térképezést folytattunk, a fellelhető összes ásott kútban megmérve a vízszinteket. Raszteres szisztémában felmértük a talajtani, növénytani jelleget, a felhalmozódó sziksót és tőzeget. Az emberi tevékenységek nyomait: csatornákat, zsilipeket, állattartó telepeket és hulladéklerakókat is térképeztük. Mindezekről egyenként paraméter térképeket készítettünk. A talajvíz-domborzat és a felszíni jelenségek alapján megállapítottuk a felszíni hidraulikai rezsimjelleget. A ki- és beáramlási területek ellenőrzésére bizonyos pontokon vízmintákat vettünk, ionarányokat számoltunk és elvégeztük a fácies megállapítását. Sikerült hierarchikusan fészkelt áramlási rendszereket kimutatnunk a Kolon-tó környezetében. A Kolon-tótól NY-ra található Bikatorok nevű relatív magaslaton helyi áramlási rendszerek geijesztődnek. Ezek Ny-felé kifejezettebbek, Kfelé a medence fő lejtésirányával ellentétesen korcsosultak. Kutak hiányában hidraulikai alapon nem, csak a felszíni jelenségek alapján nyomozhatok. Behatolási mélységük nem lehet nagyobb 30 m-nél. A terület keleti részén az áramlások uralkodóan K-Ny-i irányúak Behatolásuk bizonyíthatóan nem nagyobb, mint a -50 mBf szint. Hidraulikai rezsimük a területre eső részeiken - uralkodóan átáramlási, kivéve a Kolon-tó É-i részét. A vizsgálat alapján számunkra is nyilvánvalóvá vált - a fokozatos fókuszálás elvének alkalmazásával - hogy a különféle vizsgálati lépték mellett, mennyire más a még kimutatható rendszerek mérete.