Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
361 Desmidiales fajok előfordulása a Császártöltés környéki tőzegbánya tavakban Fehér Gizella Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, 6500. Baja, Péter-Pál u. 8-12. kivonat: Néhány korábbi felszíni vízből végzett algológiai vizsgálat során azt tapasztaltam, hogy rendkívül változatos Desmidiales flóra található a hinámövények közötti víztérben. Ez a megfigyelés szolgált alapul, hogy a Sükösd - Császártöltés - Kecel térségében lévő öijegi mocsár területén a tőzegbányászat következtében keletkezett különböző korú, állapotú tavak közül kiválasszam azokat, melyekben gyakoriak voltak ezen algák. A területen lévő tavak közül kettőben gazdag Desmidiales flórát találtam a három mintavétel alkalmával: 50 faj került meghatározásra Chlorophyla divízió Zygnematophyceae osztályának Desmidiales rendjéből, melyek előfordulása Magyarország felszíni vizeiben elég szórványosnak tekinthető az eddig publikált adatok alapján. Kulcsszavak: Desmidiales, tözegbányató, metafiton, alkalikus, acidofil. Bevezetés Az eddigi publikációkból azt látható, hogy a magyar flóra viszonylag szegény a zöldalgák Desmidiales rendjébe tartozó fajokban (Kiss Keve, 1999) A régebbi irodalmak szennt ezen algák elteijedése alacsony sótartalmú és vezetőképességű vizekre korlátozódik. A fajok többségét olyan savanyú vizekből írták le, mint pl. a barcsi Osborókás tavai (Uherkovich 1978, Uherkovich-Kádár 1983), a szőcei láp (Uherkovich-Szilvágyi-Vízkeleti 1993), a Baláta-tó (Uherkovich 1977, Borics el al. 1988), egyéb felszíni vízből csak szórványos adatok vannak róluk Korábban megkíséreltek korrelációt mutatni a pH és a rend taxonjainak előfordulása között, melynek eredménye az a megállapítás volt, hogy nagyobb számú taxon fordul elő közülük savas vizekben (pH 4-7). Az újabb kutatások viszont azt mutatják, hogy sok taxon található - gyakran nagy abundanciával - feltűnően alkalikus vizekben is (Brook, 1981). A metafiton vizsgálata során azt tapasztaltam, hogy változatos Desmidiales flóra található a vízinövények közötti víztérben (Fehér 1999), ezért az őijegi mocsár benövényesedett tavai közül azokat vizsgáltam részletesen, melyekben gyakoriak voltak ezen algák. Az Akasztótól Bajaszentistvánig a Duna és a Dunavölgyi Főcsatorna között húzódó Örjeg (Vörös mocsár) régen a Duna egy ága volt állandó vizű tavakkal kísérve. A mai Duna-völgyi Főcsatornát ebben a régi mederben alakították ki. A terület a feltöltődés során mocsarassá vált, egyes részein több méter mély tőzegréteg alakult ki. A felszínhez közel bőségesen található tőzeg a környék lakosságának tüzelője volt, majd kitermelését 1955-től üzemi méretekben is megkezdték. Ma a területen az egykori mocsárvilág maradványa, és a tőzegbányászat (mely napjainkban is folyik Kecel alatt) következtében a legkülönbözőbb korú és állapotú tavak találhatók. A terület egyes részei a KNP kezeléséhez tartoznak, védelem alatt állnak. Más részeit privatizálták, halastavakat létesítettek, illetve a nagyobb tavakat horgásztársaságok bérlik. A termelésben nem lévő terület kb. 3000 ha, ebből 700 ha áll védelem alatt. 1800-2000 ha tőzeges gyakorlatilag járhatatlan az idegen számára. A terület élővilágáról keveset tudunk, kivéve néhány védett növény-, és madárfajt, pedig mind területét, mind jellegét tekintve értékes vizes élőhely. Hidrobiológiái, algológiai adat a területről egyáltalán nincs. Hijósvlj/ i oTCsi-szártöltés „ jt i r * • I ' ti « y % f^Baja 1. ábra: Az ó'rjegi mocsár elhelyezkedése Anyag és módszer Munkám során 8 különböző állapotú és korú tó közül kettőben találtam viszonylag sok, a zúldalgák Desmidiales rendjébe tartozó taxont, amelyek meghatározását végeztem el. A mintavételek 1997 október 20án, 1998. február 28-án, 1998 július 20-án történtek. Az egyik tó Császártöltés község északi végénél, az 54-es úttól nyugatra, kb. 600 m-re található. Mélyebb horgásztó, széleiben hínárnövényzettel, középen nagyobb nyílt vízfelülettel. A másik tó Keceltől Ny-ra helyezkedik el, a Duna-völgyi Főcsatorna vasúti hídjától déli irányba, kb. 300 m- re, a csatorna jobb partján (1. ábra). Szinte teljesen benövényesedett Mindkét tóban a domináns hinámövények a következők voltak: Myriophyllum spicatum, Utricularia vulgaris, Ceratophyllum demersum. A vízmintákat mindkét tóból a súrú vízinövényzet közül, 10 |im-es planktonhálóval gyűjtöttem. A császártöltési tóból egy alkalommal volt kémiai vizsgálat. A taxonok meghatározása élő állapotú és Lugol oldattal rögzített mintákból történt. Egyes Cosmarium sejtek pontos identifikálása csak teljesen üres sejtek esetében volt lehetséges, mivel a sejtfalak mintázata csak így vált láthatóvá Az. üres sejtek előállítására nincs igazán bevált módszer, éheztetéssel, vagy savazással próbáltam a sejttartalmat eltüntetni.
