Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

362 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6 SZ. Eredmények és értékelésük Kémiai elemzést a császártöltési tó vizéből volt lehetőség elvégezni az 1998. februárban vett mintából. A vizsgálatokat a MSZ 12749-ben hivatkozott vizsgálati szabványok szerint végeztük. Az eredmények alapján elmondható, hogy a császártöltési tóban a víz halobitása (Dévai I. halobitási fokozatai szerint, Felföldy, 1988) béta-alfa oligohalobikus (közepes édesvíz) volt. A Ph értéke 8.07, kissé lúgos. Uralkodó ionjai alapján Ca-HCOj típusú víz. Növényi tápanyagok nagyon kis mennyiségben voltak a mintavétel idején a vízben (1. táblázat). /. táblázat: A vízkémiai vizsgálat eredményei Az algológiai vizsgálat során a két tóból, a hínárnövényzet közül vett mintából 50, a Desmidiales rendbe tartozó taxont határoztam meg, melyek nemzetségbei í megoszlása a következő volt: Closterium 7, Cosmarium 24, Staurastrum 11, Staurodesmus 2, Teilingia 1, Gonatozygon 1, Pleurotaenium 1, Euastrum 2, Micrasterias 1. A nagyobb Desmidiales habitatok leírására Griffits (1928) három típust javasolt: a mocsári, lápi, a benthoplanktonikus kisebb tavakban, alámerült növények között élők (metafiton), és a limnoplanktonikus - nagyobb víztestek nyílt vizében élők. A hínárnövények között élők egy része a hínárnövényekhez tapadva él, mások szabadon úszva a hínárok között. Előfordul, hogy a nyílt vízben megtalálhatók minden habitat taxonjai, a bekerülést túlélik, de szaporodni csak az euplanktonikus fajok képesek közülük ebben az élettérben. Tapasztalatom a mintavételek során az volt, hogy nagy faj-, és egyedszámú jelenlétük a hínárnövények közötti víztérre korlátozódott, ugyanannak a tónak a nyílt vizéből vett mintában csak egy-egy taxont lehetett látni közülük. Előfordulásuk azonban speciálisan csak néhány hínárfaj jelenlétéhez kötődött, jelen esetben a területnek csak ebben a két tavában alkotott az Uíricularia és a Myriophyllum összefüggő, nagy állományokat. Annak megfigyelésére, hogy mely fajok lebegnek a növényzet közötti víztérben, és melyek élnek a növényekhez kötötten, a planktonhálóval végzett mintavétel nem volt alkalmas, mivel a bevonat is a mintába sodródott. Ez további vizsgálatot igényelne. Péterfi (1974) a Desmidiales közösségek szerkezetének, mintázatának tanulmányozása során növényszociológiai, ökológiai rokonságon alapuló csoportokba sorolta az általa talált, kifejezetten összetartozó fajokat. Az első csoportba a savas (pH 44.5), oligotrof helyen élőket sorolta, a másodikba a kevésbé savas (pH 5-6.5) helyen élők tartoztak. Mivel a két csoport között sok átfedést tapasztalt, megállapította, hogy elterjedésük nem szigorúan behatárolt az ökológiai preferenciáik által. Talán ezzel magyarázható az is, hogy az általam vizsgált mintákban előfordultak acidofill, és magas hegyvidékinek mondott fajok is. Összefoglalás Az eredmények alapján megállapítható, hogy a hínárállományok közötti víztérböl vett mintában (különösen a Myriophyllum és az Utricularia fajok között) kissé alkalikus, vagy alkalikus vizekben viszonylag sok, a Desmidiales rendbe tartozó taxon fordult elő. Ugyanazon víztér nyílt vízi planktonjából ezek az elemek hiányoznak, vagy belesodródva, elvétve jelennek meg. Előzőleg a Szeremlei-Duna ágból vett mintában tapasztaltam, hogy a planktonnal szemben a hínárnövények között feltűnően sok volt a fenti rendbe tartozó faj, alkalikus körülmények között. Ezt a megfigyelést a jelen vizsgálati eredmények is alátámasztják. Lehetséges, hogy ezen élőhely vizsgálatának hiánya miatt kevés a magyarországi adat a Desmidiales fajokról. Hogy elterjedésükről keveset tudunk, az is bizonyítja, hogy több, az irodalom által acidofill, ill. magas hegyi oligotróf vizet kedvelő faj is előfordult ezekben az alföldi, alkalikus vizekben. Irodalom Bland, R. D. el Brook, A. J. (1974): The spatial distribution of desmids in lakes in northern Minnesota, U S A. - Freshwat. Biol. 4, 543-556. Borics G., Oldal /., Grigorszky /., Padisák J., Péterfi /., L. Momen (1998): Adatok a Baláta-tó algaflórájához.- Hidr. Közi., 78, 276-278. Brook, A. J. (1981): The biologyof desmids - Botanical Monographs, London, 16, 197-241. Coesel, P.FM. (1998): Sieralgen en Natuurwaarden - Watenschappelijke Mededeling KNNV 224 Fehér G. (1999): Desmidiales előfordulások a szeremlei Duna-ágban Acta Agf. Ovar. 41/2, 197-210. Griffiths, B M. (1928): On Desmid plankton. New. Phytol. 27, 98-107. Kiss Keve T. (1998): Bevezetés az algológiába - Elte Eötvös Kiadó, Bp. Péterfi, L. W. (1974): Structure and pattern of desmid communities in some Rumanian ombrophilous peat bogs - Nova Hedwigia, 25, 651664. Uherkovich G. (1977): Adatok a Baláta-tó (Somogy megye) algáinak ismeretéhez- Janus Pannonius Múz. Évk., 22, 7-12. Uherkovich G. (1978): A Tíva-tó és a Nagyberek (Barcsi ősborókás) algáiról. - Dunántúli dolg. Term. Tud. sorozat, 1, 9-35. Uherkovich G., Kádár G. (1983): A Macsila láptó (Barcsi borókás) limnológiai-algológiai viszonyairól. - Dunántúli Dolg. Term. Tud. Sorozat, 3,5-18 Uherkovich Gábor, Szilvágyi L., Vízkeleti É. (1993): Die Aigenvegetation von zweikleinen Stillgcwassem Westungams: Vadásza See und das Moor von Szöce. - Janus Pannonius Múz. Évk., 38, 5-17 A mintavétel helye: Császártöltés, horga sztő A mintavétel ide i

e 1998. 02. 28. Levegő hőmérséklet °C 8.2 Vízhőmérséklet °C 6 pH 8.07 Vezetőképesség uS/cm 479 Kalcium mg/dm

3 60 Magnézium mg/dm

3 31 Nátrium mg/dm

3 11 Kálium mg/dm

3 2.89 Hidrogénkarbonát mg/dm

3 348 Karbonát mg/dm

3 0.0 Klorid mg/dm 3.5 Szulfát mg/dm

3 6.5 KOIps (szűrt) mg/dm

3 13 KOIk (szúrt) mg/dm 43 Ammónium mg/dm 0.03 Nitrit mg/dm 0.007 Nitrát mg/dm 0.4 Ortofbszfát mg/dm

3 0.05 Abstract: This work was made on the basis of our examination of the algae living among the waterplants. It was studied the ponds of the bog called Órjeg near villages Császártöltés and Kecel (Bács-Kiskun county, Hungary). Four samples was taken from two ponds being full of submerged macrophytes (Utricularia and Myriophillum). It was made chemical analysis and qualitative algological investigations of desmids. It was established that the Desmidiales-ftom of this biotop is very rich, in spite of the pH of this ponds was alkalical 50 taxons were identified in these samples: Closterium 7, Cosmarium 24, Staurastrum 11, Staurodesmus 2, Teilingia 1, Gonatozygon 1, Pleurotaenium 1, Euastrum 2, Micrasterias 1