Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
1. szám - Dobó Krisztina: A szentesi artézi kutak víztermelésének változása és a kutak vízszín alakulásának kapcsolata
DOBÓ K-: A szentesi artézi kutak víztermelése 61 már 1982 után megkezdődött és ez 1985-ig tartott. Ezt kővetően nem egyenletes növekedés indult meg, amely 1990-ig tartott. (2 ábra). ; s : i : i : i H t i : i s ! t 1 2 ábra. A Vízntíi tulajdonában lévő kutak termelésének alakulása 1994 1995 év 3. ábra Az 1992-1998 közt termek vízmennyiség 4. ábra. Szentes belterületén a 190-370 m mélységközben található kutak nyugalmi vízszintje 1979-1998 között 3 8 -5- 8 8-8-8-8-S f-8 § ? 8-§ í |-í ! fcUOfcrf KWW K.M9M, «* 5. ábra. Berekhát külterületen a 190-370 m mélységközben található kutak nyugalmi vízszintje 1979-1998 között el az 1982-ben tapasztalt megközelítőleg 3 millió m 3-t sem és innen újabb csökkenés figyelhető meg. (2 ábra) Az 1990-es évektől egyre nagyobb számban megjelenő magántulajdonban lévő kutak adatait is megnézzük. Megállapítható, hogy a kutak által kitermelt összes vízmennyiség mégis növekedett A kitermelt víz az 1990-es évek közepére illetve végére 3-3,5 millió m'-rel közel állandó szintre állt be (2, 3. ábra) 6. ábra. Berekhát külterületen a 370-510 m mélységközben található kutak nyugalmi vízszintje 1979-1998 között A második szakasz 1992-től napjainkig jelölhetjük ki Ebben a szakaszban a víztermelés visszaesett, mert az ivóvíz árának nagy mértékű emelkedése a fogyasztás erős csökkenését indította el. A termelés ekkor már nem érte 7. ábra. A megfigyelő kutak nyugalmi vízszintje 1979-1998 között A rétegek terhelése tehát továbbra sem csökkent jelentősen. Elmondható, hogy 1990 után a Vízmű kútjainak termelésében tehát hirtelen csökkenés indult meg, amelynek mélypontja 1993-ban volt, majd napjainkig közel egyenletes termelés és vízkivétel jellemző. Az a tény, hogy a jelenlegi kitermelés nemcsak a vízmű 12 termelő kútjáról történik, hanem emellett 30 másik kút is termel, hidrogeológiailag kedvező, mert bár a vízadó rétegeket nem tehermentesíti, de kedvez a vízadó rétegek terhelésének egyenletesebb eloszlásában 4.2. A kutak vízszint-alakulása A nyugalmi vízszintek az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején fugged énül attól, hogy eredetileg pozitív vagy negatív vizszintűek voltak, nagy mértékű csökkenést mutattak. Ebben az időszakban kezdődött a kutak búvárszivattyúval történő intenzívebb termelése. 20 év alatt Szentesen nagy nyugalmi-vízszín süllyedés volt, átlagosan elérte a 2-3 m-t is A 3-7. ábra és az /. táblázat kutanként mutatja be a vízszín változásokat. Nem minden kutat termeltettek folyamatosan, ezért a grafikonokon az egyes kutak nyugalmi vízszintjének alakulása a termelési időszaknak megfelelően szakaszos. Az évi átlagos vízszint-süllyedés 0,1-0,8 m között változott. A legkisebb vízszint süllyedést a berekháti K 665 0,3 m-rel mutatta. Ezt a kutat 1992-ben fúrták, és csak 1993-tól kezdték termeltetni (6. ábra, 1 táblázat) Az itteni B 489 kút nyugalmi vízszint süllyedése, 1,44 m-rd, szintén az átlag alatt marad A kutat azonban csak 1988ig termeltették, és ezt követően a vízszint a termelés csökkenése miatt valószínűleg tovább már nem süllyedt. Ezt az is mutatja, hogy a legalacsonyabb nyugalmi vízszint az utolsó előtti termelt évben, 1987-ben volt (4. ábra, 1. táblázat) A K 653 kútnál mindössze 1,81 m volt a süllyedés, de ezt a kutat is csak 1985-tól termeltették. (6. ábra, 1. táblázat) Azoknál a kutaknál, ahol folyamatos volt a termelés és így teljes adatsor áll rendelkezésre nagyobb vízszintsüllyedés figyelhető meg A B 83 kútnál volt a legnagyobb mértékű vízszint-süllyedés, 4,27 m-rel. A város belterületén található kutaknál a legmélyebb nyugalmi vízszinteket 1987 és 1990 között mérték (5., 6.
