Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
1. szám - Dobó Krisztina: A szentesi artézi kutak víztermelésének változása és a kutak vízszín alakulásának kapcsolata
62 HIDROLÓGIAI KÖZIjÖNY 2001. 81. ÉVF. 1. Sí. ábra, 1. táblám) Kivétel a B7 kút, amelynél 1993-ban volt az első legmélyebb érték, mert 1985 és 1989 között nem termeltették, majd 1995-től a korábbi 80-90 000 m 3hez képest a termelés 150 %-kal növekedett. 1992-ben az összes termelt víz mennyisége megközelítőleg 150 000 m 3 volt, így az 1998-as nyugalmi vízszínt is 4,35 m-re süllyedt (4. ábra, 1. táblázat) A berekháti 190-370 és a 370-510 m-es mélység közben beszürózött kutaknál is a legmélyebb nyugalmi vízszint értékeket az 1990-es évek elején mérték. Itt a K 651 kút a kivétel, mert -2,94 m-rel 1987-ben mérték a legalacsonyabb vízszintet. Ennek az oka, hogy a megelőző években intenzívebben termeltették. 1982-ben jóval 0,5 millió m 3 felett volt a kitermelt víz mennyisége és ezt követően is 0,4 és 0,5 m 3 közön változott (5. ábra, l. táblázat) A K 637 kútnál -1,21 m-rel 1998-ban mérték a legalacsonyabb nyugalmi vízszintet A K 665 kútnál a relatív kisebb mélység-csökkenés oka az, hogy a kutat csak 1992-ben fúrták és 1993-ben állították termelésbe. A réteg-megfigyelő kutak közül a B 39/A és a B 68/A megfigyelő kutaknál —4,94, illetve -3,84 m-rel 1989-ben és 1990-ben mérték a legalacsonyabb vízszinteket Megállapítható, hogy a vízkivétel csökkenése nagyobb nyugalmi vízszinteket eredményezett Ez az egyenletesebb ret egterh elesek et is magával hozta Ennek következtében a kutak nyugalmi vízszintje a mélypont elérése után újra emelkedni kezdett. Számos kút esetében ez az emelkedés meghaladta az 1 m-t is A B 495 kútnál 1,34, a K 647-nél 1,99, a K 654nél 1,23, a B 648-nál 0,66, és a B 39/A esetében 1,38 m volt a nyugalmi vízszint emelkedése (4., 5., 7. ábra, I. táblázat) Az utolsó 4-5 évben azonban lassan újra süllyedtek a nyugalmi vízszintek. Ezek a csökkenések azonban nem énk el az 1980-as évekre jellemzőek et, mert a víztermelés most már 3-3,5 millió m 3-en stabilizálódott A K 630 kút nyugalmi vízszintjel994-től 0,72, a K 647-é 1995-tól 0,77, míg a K 650 kúté 1996-tól 0,26 m-t süllyedt. (5., 6. ábra, l. táblázat) A Szentesen mért adatokat a korábbi szegedi mérési eredményekkd összehasonlítva megállapítható, hogy az ottani hasonló időszakban mért 8,0 m-es vízszint-süllyedcsekkel szemben az itteni 2,0-3,0 m-es süllyedések lényegesen kisebb értékeket étnek d. (Molnár S.-né, 1997, 1998) Ez nyilván arra vezethető vissza, hogy a szegedi víztermdés lényegesen meghaladja a szentesit. Mind a szentesi, mind a szegedi hasonló tendenciák azonban fdhívják a figydmet, hogy a túlzott víztermdés negatív következmény ndkül nem folytatható, még az olyan jól dlátott környezetekben sem, mint a Szentes-Szeged vonal S. Összefoglalás Az dmúlt 20 ev alatt Szentesen a kutak nyugalmi vízszintének süllyedése átlagosan évente 0,1-0,8, míg összesen 2-3 m volt 1992-től napjainkig a vízdíjak emelkedése miatt a lakosság vízfogyasztása, így a víztermdés mennyisége is erősen csökkent. A nyugalmi vízszintek ennek eredményeként emelkedni kezdtek. Az 1980-as évek víztermdése és ennek maximuma 1982-ben 3 millió m 3 volt Mára ez 3-3,5 millió m 3 ben állandósult Közben sok magáncég saját kutat fúratott, amdy hidrogeológiailag kedvező, mert bár a vízadó rétegeket nem tehermentesíti, de kedvez a vízadó rétegek terhelésének egyenletesebb elosztásában Mindez azt jdenti. hogy a kivett vízmennyiség és az utánpótlódása közel egyensúlyba kerül Irodalom Az AtfiUd Filámi Alioszt, Saeged 1979, MÁIT, Budapest A tzemlai vizmü vízbázisának felülvizsgálata, 1986. AT1177JG Irattár Erdéfyi .4/., 1975: A magvar mcdcncc hidrodinamikája. Hidrológiai Közlöny 1975. 4. pp. 147-156. Erdéfyi M, 1981 A felszín alatti víz mozgásának vizsgálata közvetett módszerekkel a Magyar medence példáján. MTA X Osztályának Közleményei 14/1 KocsérH 1976 Szeged víziéi látásának története, ATI VÍZIG Irattár Mogymrorszég Nemzeti Admxzjo, t989 Kartográfiai Vállalat Mogyarorszmg Ivóvízbázis AtUxzm, 1980 KVI ÍM Budapest Moinér H., 1967: A Dél-Alibid pleisztocén fejlődésének ritmusai és vízföldtani jelentőségük. Hidrológiai Közlöny, 1967. 12. pp 537-552. Moinér #£_ 1977: A Duna-Tisza köz fctsópiiocén és plciszlooén földtani fejlődéstörténete Földtani Közlöny, 107 kötet, I. füzet Mobtmr S-mé Kiss Á-, 1997: Szeged ivóvízellátása az 1978-tól 19891991-ig terjedő időszakban. Hidrológiai Közi. 1997. 5 pp. 249-252 Molnár S-mé Kiss Á-, 1998: Szeged ivóvízellátása az 1989-tól 1996-ig terjedő időszakban. Hidrológiai Közlöny. 1998 4 pp. 193-1%. Mrnntsi S .- . Vüiiwj^ í S. szeri.: Magyarország Kistájainak Katasztere, 1990 MTA Földrajztud Kutató Intézet, Budapest pp. 314-318. Rón ai A-, l%3: Az. Alföld negyedkon rétegeinek vízföldtani vizsgálta. Hidrológiai Közlöny, I%3. 5 pp. 378-391. Komm A^ 1985: Az Alibid íeiszín alatti vízkincse, (icotogica Hunganca Ser. Geot 21 Műszaki Kiadó, Budapest, pp 63-138. 151-225. Urbmmcsek J-, 1973: Magvarország rétegvízlámlói. Hidrológiai KözJönv 1973. 4. pp 180-186 " Urbmmcsek J.: Magyarország mélyfúrású kúijamak katasztere I-XI. kot. OVII, Budapest A kézirat beértezeU: 2000. április 6. IMIIM» KRISZTINA Hgyetemi tanulmányokat folytatott, s 2000-hcn oklevelet szerzett a Szegedi József Attila Tudomány ügyelem földrajz-geográfiai szakán Kutatási területe a víztermelésnek és a nyugalmi vízszintek tanulmánvozáusa, elsősorban Szentes város példáján Abstraction: waterievd relationship in the deep wells at Szentes Dobó, K. Abstract During the last three decades several periods can be identified in the history of public water supply at Szentes The first lasted from 1970 to 1992, when consumption grew steeply, in response to which the rate of abstraction from the deep aquifers had to be stepped up. As a consequence thereof, the stationary water level m the wells started dropping by 0.1 to 0 .8 m annually, up to a total of 2-3 m In the second period from 1992 to modem times, rising water rates have discouraged consumption, which declined sharply, so that less water was pumped The stationary head in the underground aquifer started rising again, implying that balance between abstraction and recharge is being re-established gradually Keywords: abstraction, drop and rise of the stationary water level