Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

471 A Trichopterák funkcionális táplálkozási csoportjai a Bükk hegységi Vöröskő-völgy ben Szabó Tamás - Mogyorósi Attila Eszterházy Károly Főiskola, Állattani Tanszék, 3300. Eger, Leányka u. 6 Kivonat: A Vöröskő-völgyben 36 Trichoptera faj 3709 egyedét gyűjtöttük. A tegzes fajokat táplálkozási csoportokba soroltuk és az össz-egycdszámot figyelembe véve megállapítottuk a főbb táplálkozási csoportok százalékos arányát. Legnagyobb egyedszámmal a gyűjtögetők szűrök és ragadozók (gyűjtögetők-szűrők és ragadozók) csoportja szerepelt a Hydropsyche instabilis tömeges előfordulása miatt. Kulcsszavak: Trichoptera, funkcionális táplálkozási csoportok, Vöröskő - völgy, Bükk hegység. 1. táblázat A Bükk hegységi Vöröskő - völgyben gyűjtött Trichopterák funkcionális táplálkozási csoportjai (Kenneth W. Cummins, 1984 és Moog O. (ed.), 1994) alapján FAJOK FUNKCIONÁLIS TÁPLÁLKOZÁSI CSOPORTOK LIMNEPIIILIDAE 1 Anaboha furcata (B„ 185 7) aprítók-detrituszevők 2 Chaetoptervx fusca (B., 1857) aprítók-detrituszevők 3 Ecclisoptervx madida (McL., 1867) aprítók-detrituszevők 4 Grammolaulius nigropunctatus (R., 1783) aprítok 5 Grammotaulius nitidus (M., 1764) aprítok 6 Halesus digitatus (S„ 1781) aprítók-növényevők 7 l.imnephilus affinis (C., 1834) gyűjtögetők-szűrők 8 Limnephilus auricula (C., 1834) aprítók-d.e. és n evők* 9 l.imnephilus extricatus (McL, 1865) aprítók-d e. és n evők* 10 Limnephilus falvicomis (F., 1787) aprítók-d.e. és n.evök* 11 Limnephilus griseus (L„ 1758) apritók-d e. és n.evök* 12 Limnephilus lunatus (C., 1834) aprítók-d.e és n.evök* 13 Limnephilus politus (McL., 1865) aprítók-d.e. és n.evök* 14 Limnephilus rhombicus (L., 1758) aprítók-d.e. és n evők* 15 Limnephilus sparsus (C., 1834) aprítók-d.e. és n evők* 16 Limnephilus vittatus (F., 1798) aprítók-d e. és n.evök* 17 Micropterna nyclerobia (McL. 1875) aprítók-d.e. és n.evök* 18 Microptema testacea (G., 1790) aprítók-d.e. és n.evök* 19 Potamophylax nigricornis (P., 1834) aprítók-detrituszevők 20 Stenophylax permistus McL., 1895 aprítók-detrituszevők LEFI'OCERIDAE 21 Mystacides longicomis (L„ 1758) aprítók-detrituszevők 22 Oecetis notata (R„ 1842) ragadozók 23 Oecetis ochracea (C„ 1825) ragadozók POLYCENTROPODIDAE 24 Neureclipsis bimaculata (L., 1758) gyűjtögetők-szűrők 25 Plectrocnemia conspersa (C.,1834) ragadozók BKRAEIDAE 26 Odontocerum albicome (S., 1763) aprítók-d e. és rgdz** PIIRYGANEIDAE 27 Phryganea grandis (L., 1758) aprítók-detrituszevők RHYACOPHIUDAE 28 Rhyacophila fasciata (H„ 1859) ragadozók 29 Rhyacophila tnstis (P., 1834) ragadozók SERICOSTOMA TIDAE 30 Sericostoma personatum (K. et S.,1826) aprítók-detrituszevők GOERIDAE 31 Silo nigricornis (P., 1834) borotválók 32 Silo pallipes (F., 1781) borotválok GLOSSOSO MATIDAE 33 Synagapetus moselyi U., 1938 borotválók HYDROPSYCHIDAE 34 Hydropsyche bulbiferaMcL., 1878 gy.-szürök és rgdz*** 35 Hydropsyche instabilis (C„ 1834) gy -szűrök és rgdz*** ECNOMIDAE 36 Ecnomus lene Ilus (R., 1842) ragadozók Bevezetés Az Északi-középhegység vizeiben a vízirovarok ökológiai igényeinek a megismerése néhány évtizedre nyúlik vissza (Kiss O. 1977, 1997, Andrikovics S„ Kéri A., 1991, Andrikovics S„ 1991, Andrikovics S„ Hadnagy T„ 1994, Kriska Gy., Andrikovics S., 1997, Andrikovics S., Horváth R., 1997). A Bükk hegységben a források, patakok, csermelyek és átfolyó tavak jellegzetes rovarai a tegzesek. A tanszéken több évtizedre visszatekintő Trichoptera lárva és imágó gyűjtések (Kiss O., 1979a, 1984, 1984c, 1986, 1987, Kiss O., Szabó B., 1987, Kiss O., 1989, Kiss O., Schmera D , 1996, 1997, Schmera D., Kiss O., 1999) e vízterek, többek között a Vöröskő - völgyi patak jobb megismerését szolgálta A begyűjtött fajokat R. W. Merritt and K. W. Cummins, 1984 és Moog O. (ed ), 1994 munkáit felhasználva funkcionális táplálkozási csoportba soroltuk. Hasonló jellegű munkát a következő hazai szakirodalomban találunk: Andrikovics S„ Kiss O., 1999, Kiss 0., Andrikovics S, 2000, Kiss O., 2000, Kiss O., Szabó T„ Mogyorósi A., 2000. Ismert, hogy a táplálkozási kapcsolatok a fajokkal és azok élettani környezetével együtt változnak. A folyóvizek tegzesei számára alapvető táplálék a detritusz, a kovamoszatok és a fonalas algák. A tegzeslárvák szájszervei sajátságosan alkalmazkodtak a táplálékhoz Az állóvízi fajoknál gazdag élő vagy korhadó növényi környezetben (avar, korhadó fa) a táplálék alapvetően növényi. Ez az eset áll fenn sok Limnephilidae-nél, bár megjegyzendő, hogy ezek közül számos faj elfogadja, ha csak alkalmanként is, az állati eredetű táplálékot. A köveken élő rheobiont fajoknál a táplálkozási rendszer és a táplálékfogás módja is változik. Azok az állati részek, amelyeket a lárvák bélcsatornájában megtaláltak, Copepodákból, Baetis nimfákból és puhatestű LimneaV-bó\ álltak, azonkívül Diptera lárvákat (Simulium, Chironomus) találtak a Plectrocnemia, Polycentropodidae és Hydropsychidae fajok esetében. Több olyan fajról van számos feljegyzés, amelyek nagyobb állatokat támadnak meg és falnak fel, pl. Halesus tessallatus lárvák (Triton) csigát, más esetben a lárvák énekesrigó, szárcsa vagy emlősök teteméből táplálkoztak. Más rovarrendekhez képest a táplálkozási módok nagyobb mérvű változatossága figyelhető meg a tegzesek esetében. A makrophyta evők mellett, melyhez sok Integripalpia tartozik, számos ragadozó faj is van (sok Spicipalpia), de épp úgy szűrők és növényevők is (Annulipalpia), melyek a köveken lévő algabevonatból és levelekből táplálkoznak. A táplálkozások egyikéhez való tiszta alkalmazkodás alig lehetséges, mivel sok faj a táplálék megválasztásakor a mindenkori kínálatból választhat A főbb csoportok: gyűjtögetők ("collectors"), borotválok ("scrapers"), aprítok ("shredders"), ragadozók ("predators"), szűrők ("filterers")(, R., W., Memtt and K , W., Cummins, 1984). Rövidítések: aprítók-d.e. és n.evök* = aprítók-detriuszevök és növényevök apritók-d.e. és rgdz'* = aprítók-detrituszevők és ragadozók gy.-szürök és rgdz*** = gyűjtögctök-szűrök és ragadozók