Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
470. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. A felszíni víz nitrát koncentrációja 0,52-0,73 mg/l között változott, a Madárvárta, a Herlakni és a Körcsatorna mintavételi helyek kivételével, ahol a felszíni vízben a nitrát nem volt kimutatható koncentrációban jelen (2. ábra) Az üledék 0-20 cm-es rétegében 0,24-0,91 mg/l és 20-40 cm-ben 0,36-0,86 mg/l között változott. Kiugróan magas nitrát koncentrációt mértünk a Körcsatorna mintavételi helyen, 0-20 cm-es és a 20-40 cm-es üledékrétegben (3,0 mg/l ill. 9,2 mg/l-t). Jelentősebb eltérést nád között és nádon kívül csak a 20-40 cm-es mélységben tapasztaltunk. A Herlakniban 94 %-kal, a Nádas 3 mintavételi helyen 39 %-kal volt nagyobb a nitrát koncentráció a nád között, mint a nádon kívül. A pusztuló nádasban (Nádas 3, nádon kívül) 0-20 cm-es mélységben 39 %-kal, 20-40 cm-es mélységben 86 %-kal mértünk magasabb nitrát koncentráció értékeket, mint az egészséges nádasban (Herlakni, nádon kívül). Az ammónium koncentráció a felszíni vízben 12,628,8 mg/l (2. ábra) Az azonos mintavételi rétegeket öszszehasonlítva, nád között és nádon kívül csak a 20-40 cm-es mélységben állapítottunk meg jelentősebb eltérést. A Herlakniban 27 %-kal, a Nádas 3 helyen 35 %-kal volt nagyobb az intersticiális víz ammónium koncentrációja nádon kívül, mint a nád között. A Herlakni intersticiális vizében mért nagy ammónium koncentráció és alacsony redoxipotenciál, pH és nitrát koncentráció denitrifikációs folyamatra utal, ezzel ellentétben a Körcsatorna intersticiális vizében mért kis ammónium koncentráció és magas redoxipotenciál, pH és nitrát koncentráció a nitifikáció folyamatát jelzi. A nátrium koncentráció a felszíni vízben 287,0-446,7 mg/l között változott, melynek értéke a mélységgel nőtt, kivéve a Nádas 3 mintavételi helyet. A legnagyobb mértékű nátrium koncentrációnövekedést a Herlakni, nádon kívül mintavételi helyen állapítottuk meg. A felszíni vízben a kalcium koncentráció 27,2-49,8 mg/l, a kálium 26,6-49,6 mg/l, a magnézium 199,7-235,6 mg/l között változott. Az intersticiális víz kálium és kalcium koncentrációja a mélységgel nőtt. A magnézium koncentráció a Nádas 3 nád között és a Fertőrákosi öbölben a mélységgel csökkent, a többi mintavételi helyen pedig nőtt (2. táblázat). A Herlakni mintavételi hely intersticiális vizében mindhárom kation koncentráció nagyobb volt a többi mintavételi helyhez képest. A nátrium, kálium, magnézium, kalcium, klorid koncentráció, az elektromos vezetőképesség növekedése a mélységgel arra utal, hogy az említett ionok a mélyebb üledékrétegekből lassabban diffundálnak az üledékfelszín felé. Ezen oldott anyagok mozgása az üledékben, a vertikális diffúzió jelenségével magyarázható, amelyet a molekuláris diffúzió, bioturbáció (meiofauna mozgása), irrigáció (üledéklakó állatok pumpáló tevékenysége) határoz meg {Bergetal. 1998). Összefoglalás A nád közötti mintavételi helyeken az intersticiális víz vezetőképessége, a klorid, a szulfid, a nátrium, az ammónium, a kálium, a magnézium, a kalcium koncentrációja kisebb, a szulfát koncentrációja pedig nagyobb volt, mint a nádon kívüli helyekről származó mintákban. A legtöbb mintavételi helyen, az általunk vizsgált kationok koncentrációi, az elektromos vezetőképesség, az anionok közül a klorid és a szulfid koncentráció, nőtt a mélység függvényében. A szulfát koncentráció, pH, a redoxipotenciál és a hőmérséklet pedig a mélység függvényében csökkent. A Herlakniban a nádon kívül mintavételi helyen volt a legnagyobb mértékű a klorid, szulfid, nátrium koncentráció- és elektromos vezetőképesség növekedés, és a szulfát koncentráció csökkenés, az összes többi mintavételi helyhez képest. Ugyanezen a mintavételi helyen, 2040 cm-es mélységben mértük a legnagyobb vezetőképességet, klorid, szulfid, nátrium, ammónium, kálium, magnézium koncentrációt és a legkisebb pH-t, redoxipotenciált, hőmérsékletet és szulfát koncentrációt. Köszönetnyilvánítás E munka az AKP és az OKT(KP) támogatásával jött létre. Irodalom Berg, P., R.-Petersen, Rysgaard, N S. (1998): Interpretation of measured concentration profiles in sediment pore water. Limnol. Oceanogr.,43: 1500-1510. Dinka, SA. (1994): A Fertő térbeli eltérései üledékkémiai tanulmányok alapján. Kandidátusi értekezés. 1-131. Hadas, O., Pinkas R. (1992): Sulfate-reduction process in sediments of Lake Kinneret, Israel. Hydrobiologia, 235/236: 295-301. Hakanson, L.- Jansson, M. (1983): Principles of Lake sedimentology. Berlin -Heidelberg-New- York-Tokyo, 1-136. Golterman, H. L, Clymo, R. S„ Ohnslad, M. A. M. (1978): Methods for Physical and Chemical Analysis of Fresh Waters - IBP Handbook No 8, Blackwel Sei. Publ. 1-213. Jorgensen, B.B. (1977): The sulfur cycle of coastal marine sediment (Limljorden, Denmark). Limnol.Oceanogr. 22: 814-832. Phisico-chemical characteristics of the interstitial water at Lake-Fertő Szabó, E. Hungarian Danube Research Station of the Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót Abstract: Spatial differences in the phisico-chemical characteristics of the surface water and the sediment interstitial wate were studied in the Hungarian part of Lake-Fertő /Neusidler See.lnterstitial water samples were collected in healthy and die-back reed stands (from reed tussocks and the open water area around them) from the 0-20 and the 20-40 cm sediment layers. The pH, conductivity, redoxipotential and temperature of the water and intersitial water were measured in situ with a Hydrolog 2100 field equipment. The Cl , NQj", S0 4 2, Na\ K\ Mg 2', Ca 2', NI Li', concentrations were determined with a Dionex DX-120 ionchromatograph immediately after transportation to the laboratory The S 2 concentration was determined by iodometric titration. Electrical conductivity and the concentration of Cl", S 2' and all examined cations increased while the S0 4 2 concentration, pH, redoxipotential and temperature decreased in the funcion of depth The conductivity and the Cl", S 2", Na\ K\ Mg 2 +, Ca 2*, NH 4* concentrations of the interstitial water were lower and the SO« 1" concentration was higher in the reed tussocks than around them. Knowing the range of phisico-chemical characteristics in the sediment interstitial water we can predict the speed and pathways of biochemical processes (S0 4 2" reduction, nitrification and denitrification processes etc ) oecunng in sediment
