Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
462. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. A Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) szikes kisvizeinek Protozoológiai (Ciliata) vizsgálata Szabó András Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum Bevezetés Hazánkban szikesekkel elsősorban a HNP (Hortobágyi Nemzeti Park) és a KNP (Kiskunsági Nemzeti Park) kezelésében lévő területeken találkozhatunk (Boros 1999, BorosBíró 1999). Az itt kialakult szikes kisvizek protozoológiai kutatása a mai napig meglehetősen elhanyagolt. A HNP szikes jellegű kisvizeinek Protozoa (Ciliata) faunájáról Szabó (1983, 1986, 1999a, 1999b) és Szabó-Wilbert (1987, 1995) munkáiból tájékozódhatunk. A Szeged környéki szikes kisvizek (székek) véglényinek kutatása Gelei József Kolozsvárról Szegedre települése után kezdődött meg. Vizsgálatai során (1929, 1932, 1933a, 1933b, 1935, 1936, 1938, 1950) három, a tudomány számára is új genuszt, és 13 új fajt irt le, s szinte minden munkájában hangsúlyozta a szikesek egyedülállóan érdekes faunája megismerésének fontosságát. Tanítványai közül Horváth P (1931-32, 1935a, 1935b) a Szili-szék és a Tápéi-ér csillósait kutatta. A Peritricha-k tanulmányozása Stiller J. nevéhez fűződik, aki Szeged környéki vizsgálatai során (1937, 1939, 1963) részletes elemzést adott a szikes vizek helytüllő csillós faunájáról. A KNP területén meglévő és a korábbi kutatások óta jelentősen átalakult szikes kisvizek Protozoa (Ciliata) faunájáról alig tudunk valamit. Vizsgálataink során ezért is választottuk a KNP szikes területein megjelenő asztatikus és szemisztatikus kisvizeit kutatásaink objektumaiként. (Ezen a területen újabban Forró (1999) Zooplankton, Kiss és mts. (2000) a vízi makroszervezeteket vizsgálta.) Anyag és módszer Mintavételei helyeinket (5) a KNP szikes, lúgos feltalajú, szoloncsák talaj mélyedéseiben kialakult asztatikus és szemisztatikus kisvizeiben jelöltük ki. 1J Kis-rét: a tómeder zöme nádas, középtájon 1-2 hektáros nyíltvízzel. A vízmélység 50-80 cm. A víz átlátszó, a humusz-savaktól sárgás-barna színű. 2./ Zab-szék: zömében nyíltvizű, tipikus fehérvizű szikes tó. Mintavételezés a nyíltvízben történt. Vízmélység 15-30 cm. A víz erősen opálos. 3./ Fehér-szék: feltöltődött nádas, zsiókás tómeder, rekonstrukciós terület. A mintavételi hely a zsiókásban, a parttól kb. 15 m-re volt. Vízmélység 20-30 cm. A víz kissé opálos. 4./ Kelemen-szék: zömében nyíltvizű, tipikus fehérvizű szikes tó. A mintavételek a parttól kb. 20 méterre történtek. A víz mélysége 30-40 cm. A víz kissé opálos. 5./ Böddi-szék: nyíltvizű, tipikus fehérvizű szikes tó (rekonstrukciós terület). A víz mélysége 15-20 cm. Kissé opálos. A kémiai analíziseknél az MSz. előírásait, illetve Felföldy (1987) módszereit követtük. A minták biológiai feldolgozását élő mintákból végeztük. A plankton-mintákat kettős szűréssel tömörítettük. A mintákat először 60 (im lyukátmérőjű selyem szitaszövetből készült planktonhálóba öntöttük. Az ezen átfolyó vizet pedig egy 10 um lyukátmérőjű műanyag (NITREL UGB) szitaszövetből készült hálóba fogtuk fel. A szűrés hatékonyságát a szitaszövetbe berakódott kolloidszemcsék is fokozták. A mikroszkópi feldolgozás mind a két mintára kiterjedt. Ezzel a módszerrel elkerültük, a sokszor nagy számban jelenlévő, mezőzooplankton szűrő, faj és egyedszámot gyérítő hatását. A fajok meghatározásánál Kahl (1930-35), Stiller (1972, 1974), Gelei (1929 és 1950 közötti), valamint Foissrter és mts. (1991, 1992, 1994, 1995) munkáit vettük figyelembe. Eredmények és megbeszélésük Kémiai vizsgálatok A kémiai eredmények azt mutatják, hogy a Kis rét vizének pH-ja egész évben közel semleges, vagy gyengén lúgos. A víz pH-értéke a vizsgálati periódusban 7.5- 8.6 között ingadozott. A vezetőképességi értékek viszonylag alacsonyak (978.5-1540 pS/cm), (ß-mezohalobikus, híg szikes víz). Mivel itt a C0 3 koncentráció még alacsony, így a C0 3 lúgosító hatása nem jelentős (lásd: pH!!). A Kisrét vize így: Na - HCOj- Cl típusú A Zab szék vizének pH-értékei minden esetben a lúgos tartományba estek (9.18-9.3). Ez a jelenlevő Na- és C0 3 ionok nagy koncentrációjának következménye (szóda hatás!). Itt a vezetőképességi értékek is magasak (6700-7400 p.S/cm),(polihalobikus, nagyon szikes víz). A fitoplankton fotoszintézisének intenzitása nem túlságosan nagy. Ezt bizonyítják az alacsony klorofill-a értékek is (mezotrofikus szint). A Zab szék vize: Na - (C0 3)HC0 3 - Cl - S0 4 típusú A Fehér szék vize az egész vizsgálati periódusban lúgos volt (9.24-9.6). Az ionok koncentrációja alacsonyabb, mint a Zabszék vizében. Ezt a vezetőképességi értékek is jól mutatják (23002700 pS/cm közötti értékek), (ß-a mezohalobikus, közepesen szikes víz). A jelenlévő COj a Na-ionnal együtt okozza a lúgos pH-t. A mért klorofill értékek általában alacsony algatevékenységre utalnak. A víz típusa: Na - HC0 3 - Cl. A Kelemen szék vize a mért pH-értékek alapján a vizsgálati periódusban - nagyobb értékingadozás nélkül - lúgos (9.08-9.24) volt. A vezetőképességi értékek magasak (6070 |iS/cm), (polihalobikus, nagyon szikes víz), mely a nagy Na: (1160-2600 mg/l), C0 3: ( 267- 317 mg/l), HC0 3: (1690-1900 mg/l), Cl: (956-1915 mg/l) ionkoncentrációk eredménye. A Kelemen szék vizében általában a fitoplankton egyedszáma (a klorofill-a értéke) alacsony, mely - ugyanúgy, mint a többi szikes víz esetében - a lúgos pH, a magas Cl tartalom gátló hatásával hozható összefüggésbe. A víz típusa: Na hco 3-(co 3)-ci. A Böddi szék vize lúgos, nagy vezetőképességű (9737 (j.S/cm), (polihalobikus, nagyon szikes víz kategóriájú). A Na-tartalom itt a legmagasabb ( 1500-2600 mg/l). Hasonlóan magas a Cl, a S0 4 és a HC0 3 tartalom is. A víz típusa: Na - (HCOj) - COj-CI. A kisvizek Ciliata faunája Kutatásaink során a KNP általunk vizsgált víztereiben 54 csillós (Ciliata) fajt találtunk meg. A fajok egy része általá-
